Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-21 / 243. szám, szerda

181 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. október 21.1 www.ujszo.com Jótékonysági slágerparádé A királyhelmeci Nosztalgia Együttes a régió egyik legismertebb és legkedveltebb formációja Az együttes az elmúlt években számtalan helyen állt színpadra, a közönség nagy örömére (Képarchívum) LECZO ZOLTÁN A Nosztalgia Együttes 11 évvel ezelőtt, 2004 márciusában alakult a hátrányos helyzetű gyerekek megsegítése céljából. KIRALYHELMEC Zvolenský Gabriella, a csoport ve­zetője lapunknak elmondta, Oláh Árpád, a hely i magyar tanítási nyelvű alapiskola szülői tanácsának tagja azzal a javaslattal kereste meg, hogy próbáljanak meg olyan gyerekeken segiteni, akik pénzhiány miatt nem tudnak ebédelni az iskolában. Már másnap találkozót szerveztek, amelyre eljött Nádasdi János, az is­kola pedagógusa is. „Árpi felajánlot­ta, hogy kerít zenekart, amelyben ő, az édesapja és a nagyapja, a híres prí­más, Nyaka bácsi ingyen hajlandó játszani, a többieket kell csak megfi­zetni. Jánossal vállaltuk, hogy jó hangú embereket próbálunk meg­nyerni a kezdeményezésnek” - mondta az együttes vezetője. „Az el­ső próbára tíz lelkes, segíteni akaró ember jött el. Az első fellépésre jú­nius 14-én került sor Nótaest cím­mel, majd júliusban Az 50-es, 60-as évek legszebb dallamai csendültek fel, huszonkét szereplővel. Szeptem­ber 19-énaSlágerparádécíműműsort mutattuk be, a fellépők száma ekkor már 25-re emelkedett. Szeptember 24-én ezt követte egy gálaműsor, Jó az álmodozás címmel. Mondanom sem kell, hogy mind a négy fellépés új díszlettel, telt házzal zajlott, cso­dálatos közönség előtt, és mintegy 30 000 koronát adtunk át a magyar is­kolának a hátrányos helyzetű gyere­kek számára.” A beteg gyerekek megsegítése volt a célja annak a Minden ember boldog akar lenni című zenés estnek, jótékonysági slá­gerparádénak is, melyet 2010. május 28-án adott a Nosztalgia Együttes a városi művelődési ház nagytermé­ben. „A kezdeményezés tizenegy év­vel ezelőtt indult, azóta a Nosztalgia Együttes számos rendezvényen (nyugdíjasnapokon, városi és falu­napokon, nemzetközi találkozókon stb.) szórakoztat sokakat a fulbemá­Nosztalgia Együttes Az alapítás éve: 2004 Az együttes jelenlegi tagjai: Berta Ludmilla, Juhász Mária Nádasdi Hilda, Szabó Ida, Nádasdi János, Szaniszló Ferenc, Krejza Ferenc és Zvolenský Gabriella. szó dallamokkal. Sajnos azóta Mol­nár Őszi már nincs az élők sorában, de szeretettel gondolunk rá, lélekben minden fellépésünkkor velünk van. Az együttes jelenlegi tagjai: Berta Ludmilla, Juhász Mária, Nádasdi Hilda, Szabó Ida, Nádasdi János, Szaniszló Ferenc, Krejza Ferenc és Zvolenský Gabriella. A Nosztalgia évente érettségizik összefogásból, segítőkészségből, odaadásból, kéz­fogásból, tenni akarásból, emberség­ből és talán a legfontosabb tárgyból, a szeretetből. És hogy milyen érdem­jegyet kap? Bízom benne, hogy leg­alább megfeleltünk” - mondta Zvolenský Gabriella. Legközelebb a deregnyöi Etna együttest mutatjuk be. Hanva - a titokzatos lelkész nyughelye Mit rejthetnek a boltívek? SZÁSZI ZOLTÁN A Sajó jobb partján, a folyó teraszaira ópült községen első pillantásra látszik, hogy korai alapítású hely. CHMIQjZÍEHEI Ila Bálint történész szerint Hanva az egyik legősibb honfoglalás kori szálláshely a gömöriek közül, nevét a Hanva nemzetségről kapta, amely valószínűleg már a 10. századi lete­lepedéskor kiválasztotta magának ezt a területet. A falu első írásos em­lítése azonban csak 1266-ból szár­mazik, azaz a tatárdúlás utáni, ko­rábbi oklevelei elpusztulhattak, ha voltak egyáltalán. Azt biztosan tud­ni lehet, hogy az oklevéltár számon tart bizonyos Apát-réve helyet, azaz a Sajó folyón átvivő pénzbeszedő helyet 1293-ból, ez a hely való­színűleg a hanvai monostor tulajdo­na lehetett. Hová tűnt a monostor? Nagy valószínűséggel úgyneve­zett nemzetségi alapítású monostor állhatott Hanván, amelynek a hely birtokosai, a gazdag Hanva vagy Hanvay család volt a donátora, ezt a monostort a mai református temp­lom elődjének vélik. Ezt az állítást cáfolhatja meg az a néhány évvel ezelőtti terepbejárás és megfigye­lés, amikor azt tapasztaltuk, hogy a kultúrház udvarán és környékén lá­tott maradványok, terepdeformá­ciók, talaj elszíneződések erősen megkérdőjelezik, hogy a reformá­tus templom lett volna a monostori templom. Bár a templomdomb a legmagasabb földrajzi pont a falu­Tájoló Hanva a Rimaszombati és a Nagyrőcei járás határán lévő település, a Pozsony - Kassa főútról az R 2-es gyorsforgal­mi szakaszának Gömörfüge melletti kétszintes kereszte­ződésénél a 67-es útra letér­ve lehet a legegyszerűbben megközelíteni. Teljes körű turisztikai szolgáltatás Tor­naiján vehető igénybe. ban, a mai kultúrház, az egykori Darvas kastély és annak mintegy hektárnyi udvara számos felfede­zetlen érdekességet rejt még a falu múltjából. A Darvas kastély szin­tén olyan helyen áll, amely egyrészt Tompa Mihály mellszobra a temp­lom előtt (A szerző felvételei) jól védhető, másrészt viszonylag könnyen megközelíthető. A temp­lomdombtól - amely a kastély szintjétől 10 méterrel magasabban van - a kastélynak helyet adó platót egy viszonylag mély árok választja el, itt vezet ma az út az új sorra. A már említett Darvas kastély a falu szintjétől körülbelül 8-10 méter re­latív magasságban áll, körbevéve jól észlelhetően megásott sáncok nyomaival, sőt eddig azonosítatlan, igen jó minőségű téglából rakott pinceboltívek is láthatók az utca fe­lől és bent az udvarban is. A beton­panel takarása alatt, mintegy két- három méter mélyen néhány míve­sen rakott boltív nyoma maradt fenn. Hogy mire szolgáltak, azt nem tudni máig sem, építésük ideje sem ismert. Hogy mire alapozható, hogy mégis itt, a mai kultúrház, a korábbi Darvas kastély lett volna a Hanva család monostora? A ma álló refor­mátus templom jellegzetesen klasszicista építmény, arról nincs információ, hogy amikor 1832 és 1837 között építették, korábbi ala­pokra vagy épületnyomokra talál­tak volna az építők. Ha lett volna ilyen, feljegyezték volna. Az egyébként klasszicista stílusú kas­tély pincéjében azonban vannak olyan helyek, amelyek jóval koráb­bi építési stílusra utalhatnak. A pin­ce egyik részében a jellegzetesen román kori, bár később is gyakran használt donga boltívek tartják az épületet, és olyan ismeretlen célú helyiségek is találhatók itt, ame­lyek felfedezésre, kutatásra érde­mesnek mutatják a mostanra eléggé megváltozott formájú kastélyt. Hanva fejlődése a 19. század első felében indult meg, amikor a refor­mátus templom, a papiak, a Darvas és a Hanvay kastély épült, a máso­dik nagy fejlődési hullám a 19. szá­zad végén és a 20. század első évti­zedében következett, amikor szép külső díszítésű, szinte már városias parasztházak épültek, ezekből még mindig elég sok megmaradt, még ha kissé rozogák is már. Nincsen Hanva Tompa nélkül „Hanvai papnak hamvai Hanván hamvadnak el.” Tompa Mihály köl­tő, református lelkész, Petőfi és Arany János barátja, a nagy trium­virátus gömöri fia, a „kontár” rima- szombati csizmadia fia 1852-től ha­láláig, 1868-ig élt ebben a faluban. Kultusza ma is él, szobra, emléktáb­lája, síremléke, kis helyi emlékszo­bája várja a betérőt. A kicsike, föld­be mélyesztett kripta, rajta a sírem­lék Arany búcsúszavaival ott áll a templom bejáratánál.

Next

/
Thumbnails
Contents