Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-21 / 243. szám, szerda

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2015. október 21. I 7 Szerencsés csillagzat A külgazdasági tényezők és a menekultváltság is Ficónak kedvez A kormány által nem vagy alig befolyásolható külső tényezők többsége a F ico-kabinet malmára hajtja a vizet, és úgy néz ki, a válasz­tásokig ez már nagy eséllyel így is marad. A leglátványosabban a menekült­áradat segíti újra növelni a kormány­párt preferenciáit. Miközben a Szlo­vákiába érkező menekültek száma elhanyagolható, a kérdés mégis köz­ponti témává tudott válni a szlovák belpolitikában. Fico rögvest vért szi­matolt, megragadta a témát, s a kül­földön évekig építgetett EU-konform és konstruktív politikusi imázsát egy pillanat alatt a sarokba dobta pár szá­zalékpontnyi hazai népszerűségért. Ez úgy látszik, működik, a migrációs téren mutatott keménykedéssel egyelőre elfedik a számtalan korrup­ciós botrányt a Smer szimpatizánsai előtt, a népszerűségi mutatók újra „rendben” vannak. De besegíttöbb külső gazdasági tényező is. Idén ér csúcsára például az Európai Unió pénzesője: a nem­zeti össztermék (GDP) kb. három százalékát is elérheti a nettó EU-s tá­mogatás, ez nagyjából annyi, amennyivel a GDP nőni fog. Pont a választások előtt vághatja át ország­szerte a szalagokat a kormány, az uniós adófizetők pénzén. Ez valószínűlegjobb marketinghatást hoz, mint az uniós alapok felhaszná­lását kísérő hatalmas korrupcióra és a pénzek elégtelen és nem hatékony lehívására figyelmeztető kritika. Jól jött a kormánynak az EU új statisztikai, könyvelési módszertana (ES A 2010) is, amely - tisztán papí­ron - megnövelte a GDP-t, és ahhoz képest csökkent a relatív adósság. így a kormány jobban osztogathat, nem ütközik annyira az adósságfékről szóló alkotmánytörvény korlátaiba. Ha már az államadósságnál tartunk, meg kell jegyezni, hogy az abszolút mértékben továbbra is nő, ennek el­lenére a kamatkiadások nem emel­kednek számottevően, sőt némileg csökkenhetnek is. Ez meg jórészt az egész világgazdaságban tapasztal­ható alacsony kamatoknak, közvetve a jegybankok, többek között az Eu­rópai Központi Bank kötvényvásár­lási programjainak a következménye. Ha kevesebb pénzből megússzuk a kamatokat, többet költhetünk másra. Ez nem csak a kormány esetében van így, a lakosság is egyre mámorosab­ban veti bele magát az olcsó hitelek áradatába. Ennek persze később le­het, sőt biztos lesz még böjtje, de a kormány szempontjából a későbbön van a hangsúly. Besegítenek még az alacsony vi­lágpiaci energiaárak, az elmúlt években növekvő külpiaci kereslet az itteni termékek iránt, ami csak most látszik bedögleni (Kína lassulása, Volkswagen-botrány, orosz és ukrán zuhanás stb. hatására). Szóval úgy néz ki, a választásokig (bő négy hó­napig) még eldöcög valahogy a gaz­daság. A kormány ehhez - a hatalmas korrupción túl - annyit tett hozzá, hogy a közterhek megemelése után több adót, járulékot, illetéket szed be, mint korábban (mint valaha bármi­kor), de ennek távolabbi és jórészt nem a Fico rajongótáborát sújtó em­lékét ellensúlyozza a Smer potenciá­lis támogatói számára összeállított szociális csomagok friss marketing- cunamija. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazda­sági tanácsadója Szlovákia tegnap ötven rendőrt küldött a magyar-szerb határra (Cartoonizer/SITA) Pörgetik a bulit VERES ISTVÁN jWT # a közös a tehet- ^/■ ~w ségkutató I ■ H műsorokban és a -A- Y B JL politikai pártok­ban? Talán az, hogy megpróbálják azt az érzetet kelteni az emberekben, hogy éppen történik valami fontos, persze nekik köszönhetően. Itt van például a Király Viktor nevezetű amerikás magyar énekes, aki már egy (talán több, már nem is tudom) magyar tehetségkutatón megmutatta, hogy tehetséges. El­énekelte az elénekelni valót, learatta a learatni valót, visszarepült New Yorkba, és szorgalmasan folytatta tehetségének további kutatását. Tör­tént pedig nemrég, hogy bejelentke­zett az egyik amerikai tehetségkuta­tóba, amelynek magyar változatát is megnézhettük. Bár Magyarország a maga globális kisugárzású médiapi­acával intergalaktikus szinten is két­ségkívül megkerülhetetlen tényező, az említett amerikai műsor tehetség­kutatói most éppen ismét azon fára­doznak, hogy felfedezzék a világnak Király Viktort. A napokban például egy fekete lánnyal duettezett, és ő jutott tovább. Mindenki ünnepel, hi­szen Király Viktor sikeresebb, mint valaha, és ezt végre Amerikában is megtudták. Mi lesz még itt, ha meg­nyeri a műsort?! Hát, valószínűleg semmi. Felléphet majd még több he­lyen, kereshet még több pénzt, és ta­lán kiad néhány lemezt is. Sok sikert kívánunk neki. Nem is ez az érdekes, hanem hogy hány tehetségkutató műsor kell ah­hoz, hogy valakit tényleg, úgy iga­zából felfedezzenek. Mert hát isme­rünk néhány tehetséges előadót, akik tehetségkutatókat nyertek, és ezen az egy dolgon kívül másra nem is em­lékszünk belőlük. Előadták mások dalait, maguknak is írattak néhány slágert, amelyekből valahogy nem akart sláger lenni. Nem fedezték őket fel eléggé, vagy mi lehet a gond? Va­lószínűleg az, hogy nem is tehetsé­gesek. Vagy nem eléggé. Vagy nincs meg a hangjukhoz való eszük. Mert hát nem kellett ahhoz soha milliós nézettség, hogy egy tehetséges, ze­néhez, hangszerhez értő ember népszerűségre tegyen szert. A tehet­ségkutató műsor fő célja tehát inkább csak a nézettség növelése. Ezért pör­getik le évente szinte ugyanazt, szinte ugyanannyira tehetséges emberek­kel. így van ez a pártokkal is, négy, vagy akárhány évente. Azt mondják,. megoldásokat kínálnak, közben csak a saját szokásos bulijukat pörgetik. Persze, ez így túl egyszerű, túl popu­lista. De próbáljuk csak ki, mi tör­ténne, ha egy évig egyáltalán nem követnénk a politikát. Nagyjából ugyanaz, mintha egy évig nem néz­nénk tehetségkutatót. Községi kenőpénz MARIÁN LEŠKO } M onika Tódová újságíró riportsorozata egy olyan témára vi­lágított rá, amit kis túlzással intézményesített községi ke­nőpénznek nevezhetünk. És járvány szerűen teljed. A po­zsonyi városrészek, de már a környező települések is egyre gyakrabban olyan illetéket kémek a polgároktól, amihez nincs joguk. Az emberek pedig - néhány kivételtől eltekintve - fizetnek, vagy azért, mert nem hisznek ebben az országban a jogaik érvényesítésében, vagy mert nem hiszik, hogy a tiltakozással bármit is elérhetnek. A gyanútlan polgár ügyintézni megy valamelyik hivatalba, mert például építkezési engedélyre vagy kollaudációs határozatra van szüksége. Szépen kitölt és elintéz minden szükséges dolgot - és vár. Vár, hogy megkapja azt, amihez a törvényből eredően joga van. De az engedély csak nem jön, és amikor bemegy érdeklődni, hogy hol akadt el a dolog, értésére adják, hogy illene valami adományt vagy ajándékot adnia a településnek. Ilyenkor két dolgot tehet-nem fizet, és megpróbál érvényt szerezni a jogainak, vagy összeszorított fogakkal tejel az önkormányzatnak. A többség a másodikat választja, mert végre le akaija tudni a dolgot. Ahogy Bertold Brecht írta: Szerencsétlen ország, amelynek nincsenek hősei és még szerencsétlenebb, amelynek hősökre van szüksége. Hosszadalmas jogi elemzések nélkül is világos, hogy ha a polgár teljesíti a szükséges feltételeket, akkor ki kell neki adni az engedélyt, egyszerűen joga van hozzá. Aki mégis megtagadja tőle, vagy valamilyen feltételhez köti annak kiadását, az zsarolóként lép fel vele szemben. Az önkormány­zatok két dologgal próbálják takargatni, hogy bűncselekményt követnek el. Eljárásukat általános érvényű rendelettel „legalizálják”, aztán azt állít­ják, hogy amit kémek, az nem kenőpénz, mert a településnek kérik, nem pedig maguknak. Persze ez mit sem változtat a lényegen. Mint ahogy egy önkormányzat nem vezetheti be saját területén a saríát, ugyanúgy nem legalizálhatja a kenőpénzeket. Rendeletet csak olyasmivel kapcsolatban fogadhat el, amit a törvények engedélyeznek neki, ellenkező esetben az ügyészség közbelép és semmisnek nyilvánítja azt. A kerületi ügyészség már utasította az ügyészeket, hogy vizsgálják felül az „ajándé­kozásra” vonatkozó általános érvényű községi rendeleteket. Még ha igaz is lenne, hogy az így kikényszerített „adományt” a település kapja (ami egyáltalán nem biztos), akkor is csak zsarolásról és kenőpénz­ről van szó. Elég elolvasni a Btk. 328. paragrafusát, amely világosan ki­mondja, hogy „az a személy, aki magának vagy másnak kér valamit” azért, hogy elvégezze a beosztásából eredő feladatait, az kenőpénzt kér. Teljesen mindegy, hogy ezt dunacsúni, hidegpataki vagy erdőháti adománynak hívják-e, egyformán korrupcióról van szó. A szerző a Trend hetilap munkatársa FIGYELŐ Királyi pompával várt kínai milliárdok Királyi pompával fogadták tegnap Londonban Hszi Csin-ping kínai elnököt, N agy-Britannia ugyanis azt reméli, hogy több milliárd font értékű beruházási szerződéscso­magot ír alá a két ország. A kínai elnök állami látogatásra, vagyis a brit uralkodó vendégeként érkezett feleségével. Az elnöki házaspárt Károly trónörökös és hitvese, Ka­milla comwalli hercegnő kísérte a ceremoniális fogadtatás helyszí­nére, a királyi lovas testőrség lak­tanyájához, ahol II. Erzsébet ki­rálynő és félje, Fülöp edinburghi herceg, valamint David Cameron miniszterelnök és kormányának több tagja várta. A laktanya felvo­nulási parkjában, a Horse Guards Parade-en a brit hadsereg 1100 fős alakulata tartott díszszemlét, mi­közben a közeli Green Parkban 41 díszlövéssel üdvözölték a kínai vendéget. Hszi Csin-ping és a ki­rálynő ezután hintón hajtatott a Buckingham-palotához, az elnöki házaspár ugyanis négy napig az első számú londoni királyi palotá­ban lakik. Ilyen külsőségek köze­pette legutóbb Barack Obama amerikai elnököt fogadták Lon­donban 2011-ben. Az Admiralitás és a palota között húzódó, vörös aszfaltjáról híres Mail sugárútnál több tízezren so­rakoztak fel, köztük tüntetők és ellentüntetők. A Mail egyik olda­lán az Amnesty International em­berijogi szervezet rendezett de­monstrációt az emberi jogok megsértése miatt Kínában. A su­gárút másik oldalán Nagy- Britanniában tanuló kínai diákok ezrei tartottak rokonszenvtünte- tést. Hszi Csin-pinget az a rendkívüli megtiszteltetés is éri, hogy a brit parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban mondhat beszédet az al­sóház és a Lordok Háza tagjai előtt. O az első kínai elnök, aki itt szólalhat fel, és más külföldi ve­zetők is nagyon ritkán kapnak ilyen lehetőséget. A királyi fogad­tatás nem véletlen, hiszen Nagy- Britannia példátlan befektetés­vonzó diplomáciai-pénzügyi of- fenzívát indított Kínában. A két ország várhatóan 30 milliárd font értékű kereskedelmi és beruházási szerződéscsomagot ír alá. London kínai beruházókat kért fel, hogy induljanak a szupergyors angliai vasúthálózat beruházási pályáza­tain, 11,8 milliárd fontos beruhá­zási szerződésről van szó. Emellett többmilliárdos kínai részvételű atomerőmű-építési beruházásra van kilátás. A kínai atomenergia­ipar térhódítását londoni sajtóje­lentések szerint komoly aggoda­lommal szemlélik a brit elhárító szolgálatok, amelyek állítólag fi­gyelmeztették a brit kormányt, hogy a brit nukleáris létesítmé­nyekbe telepítendő kínai techno­lógia „trójai falónak” bizonyulhat, és példátlan lehetőséget teremt Kínának a kiberkémkedésre. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents