Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-19 / 241. szám, hétfő

EGESZSEG ■ 2015. OKTOBER 19 Tudta? MRI-vel megjósolható a depresszió kiújulása Az agy mágneses rezonandás képalkotó vizsgálatával (MRI) meg­jósolható lehet a súlyos depresszió kockázata - állapította meg egy kis létszámú brit kutatás. A 64 beteg bevonásával végzett vizsgálat­ban jelentős különbségeket fedeztek fel a kutatók a visszaeső de­pressziós betegek és a gyógyultak MRI-képein. 12 GYÓGYHÍREK Jelenleg nincs olyan módszer, amellyel előre jelezhető lenne, ki­nél újul ki a depresszió gyógyulás után. A londoni King’s College és a Manchesteri Egyetem kuta­tói 64 gyógyult depressziós, gyógyszert már nem szedő bete­gen végeztek MRI-vizsgálatot. A vizsgálat közben azt kérték tőlük, képzeljék el, hogy rosszat tesznek egy barátjukkal. Ekkor önvádat, bűntudatot éltek át - írták a ku­tatók A résztvevőket 14 hóna­pon át rendszeresen vizsgálták, fi­gyelték, hogy jelentkeznek-e de­pressziós tünetek A kutatás vé­gén 37-en bizonyultak gyógyultnak, 27-en visszaestek A „visszaesők” MRI vizsgálata az agy két bűntudattal kapcsolatos területe között az ádagosnál több összeköttetést mutatott, a gyó- gyultaknál nem, és a 39 fős kontroll csoportnál sem. A kuta­tók szerint a módszer 75 százalé­kos pontossággal előre jelzi, kinél áll fenn a depresszió kiújulásának kockázata. (informed) A cél előtt nem sokkal lett rosszul és halt meg egy 45 éves férfi október elején a nagykanizsai fu­tófesztiválon, egy 27 éves külföl­di induló a szeptember közepén rendezett budapesti félmaratonin esett össze és halt meg egy kilo­méterrel a cél előtt. A hírek alap­ján úgy tűnik, mintha a futás életveszélyes sport lenne. Pedig a szakemberek szerint nem, persze az ilyen megerőltető versenyek megfelelő felkészülést igényel­nek. A maratoni futás története egy halálesettel kezdődött 2500 évvel ezelőtt (pontosan i. e. 490- ben): a legenda szerint egy Pheidippidész nevű athéni harcos tette meg futva a Marathón és Athén közötti távot, hogy tudas­sa az otthoniakkal: győztünk. A piactérre érkezve éppen ennyit tudott mondani, aztán összeesett és meghalt. A történet szép, kár, hogy valószínűleg egy szó sem igaz belőle. Az időközben (az 1908-as londoni olimpián) 42 195 méterben rögzített maratoni táv azonban egyre népszerűbb cél az amatőr futók között. A világon szinte mindenhol ren­deznek nagy versenyeket, nem­ritkán 30-40 ezer ember áll egy­szerre rajthoz. A verseny résztve­vőinek számához képest a hirte­len szívhalál előfordulása egyálta­lán nem mondható gyakorinak. Ezt erősíti meg a European Heart Journal című szaklapban megje­lent tanulmány. Eszerint Minne- apolisban 30 év alatt 215 413-an indultak a versenyen, és csupán egy haláleset fordult elő, a Toron­tói Egyetem statisztikája szerint az elmúlt harminc évben az USA- ban rendezett nagy utcai verse­nyek összesen több mint három­millió résztvevője esetében a halá­lozási arány 100 ezer indulónként 0,8, míg a londoni maratonon a húszéves adatok szerint 1,5. A halálesetek után általában ki­derül, hogy az áldozat nem volt egészséges a verseny idején. Az esetek nagy részében olyan szív­es érrendszeri problémára derült fény, amiről korábban maga a fu­tó, sőt az orvosa sem tudott. A halállal rtem végződő rosszulléte- ket is gyakran okozza valamilyen Mire jó az aszpirin? www.ujszo.com Bele lehet halni a maratoniba? Úgy tűnik, mintha megszaporodtak volna a nagy amatőr futóversenyeken a halálesetek. Pedig erről nincs szó, csak egy-egy tragédia nagy figyelmet kap. rejtett szívbetegség, de nemritkán derül ki, hogy a versenyző nem megfelelő állapotban indult neki a megerőltető távnak, illetve nem fogadta meg a tanácsokat. Nem véletlenül mondják a szakembe­rek, hogy lázasan, betegen nem szabad elindulni (akkor sem, ha több hónap kemény felkészülése megy ezzel „veszendőbe”), na­gyon fontos a reggeli (üres gyo­morral nem szabad nekivágni) a verseny előtt (futás közben pedig a folyadékpótlás), illetve mindig az időjárásnak megfelelő ruházat­ban kell futni. A szív és a keringési rendszer azon­ban annyira összetett, hogy soha nem lehet teljesen kizárni a rizi­kót, ezért a leggondosabb szűrés mellett is előfordulhat tragédia - mondta dr. Csányi Zsolt kardioló­gus, többszörös maratoni futó. Er­re az esély azonban normális eset­ben olyan alacsony, hogy az senkit ne riasszon el a sportolástól. A sza­badidőben végzett jóleső sportte­vékenységnek rengeteg pozitív élettani hatása van, egyebek mel­lett erősíti a keringési rendszert és a szív állapotát. A sportolók között amúgy sem gyakoribb a hirtelen szívhalál, mint a népesség egyéb csoportja­iban, csak egy-egy ilyen eset sok­» A halálesetek után álta­lában kiderül, hogy az áldozat nem volt egészsé­ges a verseny idején. kai nagyobb figyelmet kap - em­lékeztet Csányi doktor. Persze egy maratón extrém terhelést je­lent a szervezetnek, így provokál­hat bizonyos reakciókat, de egy rendesen felkészült, egészséges embert nem fenyeget veszély. Bizonyos esetekben létezik foko­zott kockázat. így például alapos szűrésre van szükség egy olyan sportoló esetében, akinek a felme­női között előfordult hirtelen szív­halál, különösen, ha fiatalabb kor­ban. Szintén veszélyeztetettnek szá­mítanak, szűrésre szorulnak olyan alapbetegségben szenvedők, mint például a magas vérnyomás, a cu­korbetegség vagy a pajzsmirigy­problémák. De még ilyen esetben is ajánlott a sportolás, csak na­gyobb figyelemre van szükség. Sőt, a kardiológus szerint egy középko­rú, túlsúlyos, dohányos férfi is fut­hat maratonit, persze előbb le kell fogynia és szoknia, valamint gon­dos felkészülésre van szükség. A lényeg, hogy a sportoló képes legyen lemondani a versenyről, ha nem teljesen egészséges. Aki pedig egészségesen áll rajthoz, annak is figyelnie kell teste jelzéseit futás közben és bár a maratoni egyebek mellett önmagunk legyőzéséről szól, szükség esetén tudni kell fel­adni a versenyt. (hazipatika) zalék) diagnosztizáltak daga­natot. Az átlagos megfigyelési idő 48,6 hónap volt. Azokat a résztvevőket, akik a diagnózist megelő­zően is szedtek aszpirint, kizárták a kutatásból. A diagnózis felállítása után rendszeresen aszpirint szedő daganatos betegek között 75 százalék volt az ötéves túlélés ideje, az aszpirint nem szedők­nél csak 42 százalék. A tudósok szerint az aszpirin rák elleni pozitív hatásának hát­terében a vérlemezke gádó hatá­sa áll. A vérlemezkék a vérzést összecsapzódással megállítják. A feltételezések szerint a keringő daganatsejtek az őket körülve­vő vérlemezkék rejtekében játsszák ki az immunvédel- j met. Az aszpirin gátolja a vérlemezkéket, így megaka­dályozza azt is, hogy a daga­natsejtek elbújjanak az im­munrendszer elől. (informed) Csökkenthetik a testmagasságot az asztma elleni szteroidok A gyomor-bélrendszeri rák diagnosztizálása után alacsony dózisú aszpirin rendszeres adagolásával nő a túlélés esélye. Csaknem 14 ezer résztvevő adatainak feldolgozása alapján holland kutatók az Európai Rákkonferencián mutatták be eredményeiket Becsben. bánni az iskoláskort még el nem ért gyermekek szteroid kezelésé­vel. Az Asthma UK elnevezésű brit szervezet azonban hangsú­lyozta, hogy az inhalációs kortikoszteroidok szedésével rit­kábban kell kórházba vinni a kisgyermekeket. Az Asthma UK igazgatója sze­rint az inhalációs kortikoszteroidok kulcsfontossá­gúak az asztma tüneteinek mér­séklésében és kordában tartásá­ban, a növekedésre gyakorolt ha­tásuk „viszonylag kicsi”. Nem lenne szabad, hogy a szülők ab­bahagyassák a gyerekekkel, ezek­nek az életmentő gyógyszerek­nek a szedését, mert némi ma­gasságcsökkenés kicsi ár ahhoz képest, hogy ezek a gyógyszerek életmentők lehetnek. (informed) Az aszpirin fájdalomcsillapítóként került a piacra 1897-ben. Az 1980-as években kiderült, hogy infarktus és agyvérzés elleni megelőzésként is hatásos, és fel­ismerték, hogy a rák ellen is vé­delmet nyújthat. A tudósok 13 715 olyan dagana­tos beteg adatait dolgozták fel, akiknél Hollandiában 1998 és 2011 között diagnosztizáltak gyomor-bélrendszeri daganatot. Elemezték a betegség lefolyásáról és a kapott gyógyszerekről szóló információkat, a kis dózisú acetilszalicilsavra - az aszpirin hatóanyaga - koncentrálva, me­lyet az orvosok a szívroham és agyvérzés megelőzésére írtak fel. A betegek 30,5 százaléka sze­dett már a rák diagnózisa előtt is aszpirint, 8,3 százalékuk az után kezdte el szedni, 61,1 szá­zalékuk egyáltalán nem szedte. A betegek között leggyakrab­ban a vastagbélben (42,8 száza­lék), a végbélben (25,4 száza­lék) és a nyelőcsőnél (10,2 szá­A kétévesnél fiatalabb, asztma ellen szteroidokkal kezelt gyere­kek alacsonyabbak lehetnek felnőtt korukban, mintha nem kap­tak volna ilyen gyógyszert - állapította meg egy új vizsgálat, melyről a Gyermek Endokrinológusok Euró- * pai Társasága konferenciáján szá­moltak be a kutatók. A vizsgálatban 12 ezer finn kis­gyermek adatait dolgozták fel. A kutatók a szülőktől kapott tájé­koztatás alapján elemezték a gye­rekek növekedését. A testmagas­ságon kívül figyelembe vették még a gyermekek súlyát és az asztmára kapott gyógyszereiket. Ezek alapján számították ki várható magasságukat. Akár három centiméterrel is csök­kentheti a felnőttkori magassá­got a szteroid kezelés. Az új vizsgálat ismét figyelmez­tetett arra, hogy óvatosan kell AZ INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK SZEDÉSÉVEL RITKÁBBAN KELL KÓRHÁZBA VINNI A KISGYERMEKEKET

Next

/
Thumbnails
Contents