Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-19 / 241. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2015. október 19. KULTÚRA 7 Alföldi Caesarja Brünnben Progresszív társulatok nemzetközi fesztiválja drámákkal, zenés és táncelőadásokkal RÖVIDEN Muszlim szerző kapta a Békedíjat SZABÓ G. LÁSZLÓ Öt napra harminc előadást kínál Brünn legnagyobb őszi rendezvénye, a Progresszív Színház Fesztiválja, amely szombaton kezdődött és szerdáig várja közönségét. Pilsen és Nyitra ugyancsak rangos színházi mustrája közé ékelődött be a brünni fesztivál, mely programját tekintve több zsánerből merít, és nem egy friss áramlattal szolgál. A For­man fivérek társulata a csodalámpás Aladdin meséjének egészen újszerű feldolgozását adja a közönségnek. Georges Méliés, a kinematográfia egyik jeles úttörőjének élettörténetét a trükkök, a varázslatok és a bűvész- mutatványok lenyűgöző közegébe ültette a cseh Drak Színház. Az eu­rópai hírű HaDivadlo csapata Franz Kafka utolsó regényét, A kastélyt mutatja be. Václav Havel legismer­tebb egyfelvonásosát, a trutnovi sör­gyárban játszódó Audienciát páro­sítja Samuel Beckett 1982-ben cseh kollégája tiszteletére írt Katasztrófá­jával a Divadlo u stolu társulata. Erős a külföldi társulatok kínálata is. Az angol Menagerine színház Bloominauschwitz című produkció­ját láthatja a közönség, amelyben Ja­mes Joyce Ulyssesének főhőse, Leo­pold Bloom retteg a jövőtől. Az elő­adás a Brighton Fring Festival díj­nyertes darabja. A Mestno Gledališče Ljublansko a Lüszisztratét hozza el Brünnbe, de musical formájában. A német Maxim Gorki Theater Mely Kiyak írónő monodrámáját, a napja­ink törökországi eseményeit meg­idéző Lázadást vitte színre. Bertold Brecht drámáját, A hét főbűnt (Kurt Weill dalaival) a bécsi Volkstheater balettművészei mutatják be. Egyet­len színésznő és egy báb a szereplője a francia Théatre de la Massue Shakespeare bankett című előadásá­nak, amelyben minden idők legjobb drámaírójának több tragédiája olvad össze. Három előadását hozza el a német- országi Theater Bremen. Csehov Cseresznyéskertjét, Ágota Kristóf Európa több színpadán bemutatott művét, A nagy füzetet és a Kanada legismertebb költő-énekese, Leonard Cohen művészete előtt tisztelgő I’m your mant. Nagy-Britanniából a Bar- bershoperából érkezik A három muskétás. De ez sem a már jól ismert színpadi változatban. Dumas reme­két a capella adja elő négy szenzáci­ósan éneklő színész. Balanchine, Na- cho Duato, Hans van Manen és más jeles koreográfusok alkotásával a Bajor Állami Balett együttese, a Macbeth „tüzes és motoros”, szabad ég alatti változatával a lengyel Teatr Biuro Podrózy igyekszik meglepni a közönséget. Három előadás képviseli Brünn­ben a szlovák színeket. A pozsonyi Aréna Tőkéje, amely Kari Marx „válogatott gondolatai” nyomán született Peter Lomnický megfogal­mazásában, a Szlovák Nemzeti Színház pedig a II. Mojmírral és a Jóakaratúakkal utazik a fesztiválra. Ez utóbbi alapjául egy művelt SS- tiszt fiktív emlékiratai szolgáltak. A magyar színeket a Vígszínház megdöbbentő aktualitásával gyorsan híressé vált Julius Caesaija képviseli a fesztiválon. „Shakespeare azt mu­tatja meg, hova vezethet, ha a hata­lom és a nép kapcsolata totálisan fél­recsúszik - így Alföldi Róbert, a da­rab rendezője. - Miféle veszéllyeljár, ha megszűnik a társadalmi párbe­széd, és a politikusok számára fon­„Morálisan semmivel sem különbek a zsarnoknál. Nem véletlen a dramatur­gia: Caesart a darab közé­pén megölik. A kérdés az: mi lesz azután?" Alföldi Róbert, a darab rendezője tosabbá válnak önös érdekeik, mint bármi más. A drámában az ellenzék a köztársaság védelmére hivatkozva követi el sorozatos bűneit. Moráli­san semmivel sem különbek a zsar­noknál. Nem véletlen a dramaturgia: Caesart a darab közepén megölik. A kérdés az: mi lesz azután?” A politikusok hatalmi pankráci- óját örök időkre érvényesen meg­fogalmazó szerző művét friss for­dításban (Fekete Ádám - Forgách András), El Kazovszkij hatalmasra növekedett nyolc mozgó kutyains­tallációja előtt játsszák a színészek (Caesar: Hegedűs D. Géza, Anto­nius: Stohl András, Brutus: László Zsolt, Cassius: Hevér Gábor), „a végtelen szomorú szépsége” mel­lett „a mágikus sötétség rettenetét” is megidézve, ami az emberi lét leg­inkább meghatározó állapota. Itt, ebben az előadásban arctalan szür­ke massza a politikusok serege, a nép pedig, az istenadta nép nincs velük közvetlen kapcsolatban. Sö- rözgetve kommentálja a politikát, többre ugyanis nem képes, de az összeesküvők is megérik a pénzü­ket. Miután mindannyian belemár­tották a tőrjüket Caesar testébe, vé­res kezüket pedig a magasba eme­lik, tudjuk: ez a „színjáték” nem Rómában zajlik, hanem itt és most, köztünk. Ma éppen Brünnben. Zöld utat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Ném sérti a szerzői jogokat a Google átfogó programja több millió könyv digitalizálásáról - döntött a napokban az illetékes New York-i fellebbviteli bíróság, elutasítva amerikai szerzők egy csoportjának keresetét arról, hogy a projekt megfosztja őket törvényes bevételeiktől. A bírói testület úgy találta, hogy a program egyfajta közszolgáltatást biztosít anélkül, hogy megsértené a szerzői jogokat. Elismerte, hogy az ügy a szerzői jogok „határainak pró­bája”, de úgy vélte, hogy a Google által alkalmazott gyakorlat a törvény által megengedett. Az amerikai írószövetség még 2005-ben perelte be a Google-t, egy kapott a Google könyvtára évvel az után, hogy elindult a Goog­le Könyvek (Google Books) nevű szolgáltatás, amelynek segítségével books digitalizált könyvek szövegeiben tudnak keresni a felhasználók. A Google azzal érvelt, hogy programja nem fogja csökkenteni a könyvel­adásokat, hanem lökést ad nekik, mivel az olvasóknak könnyebb lesz rátalálni olyan művekre, amelyek másképp soha nem kerültek volna a kezükbe. A Google a megtekinthető olda­lak számának korlátozásával, illetve azok kinyomtatásának és kimásolá­sának akadályozásával igyekszik eleget tenni a szerzői jogi előírások­nak. A könyvek digitalizált oldalain kívül a keresett témában releváns hirdetések, a kiadó és az adott köny­vet értékesítő áruházak honlapjaira irányító linkek is megjelennek. A Google három éve megállapo­dásra jutott az Amerikai Kiadók Szö­vetségével arról, hogy az amerikai kiadók választhatnak, engedélyezik- e a hozzáférést könyveikhez és fo­lyóirataikhoz a keresőóriás könyv­tárprojektjének keretében, vagy eltá­volíttatják azokat a virtuális gyűj­teményből. ( A bíróság szerint az ügy a szerzői jogok „határainak próbája", de a Google ál­tal alkalmazott gyakorlat a törvény által megengedett (illusztrációs felvétel) Frankfurt. Navid Kermani iráni származású írót, orientalistát és publicistát, Németország legis­mertebb muszlim entellektüeljét tüntették ki a német könyvszak­ma Békedíjával az idei Frankfurti Könyvvásáron. Kermani az egyik legfontosabb hang a mai társadalomban, ha különböző nemzetiségű és vallású emberek békés egymás mellett éléséről van szó - szólt az indoklás. A 47 éves szerző a tegnapi díjátadón felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a háborúnak Szíriá­ban és Irakban „határozott diplo­máciai lépésekkel, de akár kato­nai eszközökkel is”., A kormá­nyok csak akkor mozdulnak meg, ha társadalmaink nem fo­gadják el többé ezt az őrületet. A háborúnak csak azok a hatalmak vethetnek véget, amelyek az el­lenséges hadseregek és milíciák mögött állnak, így Irán, Török­ország, a Perzsa-öböl államai, Oroszország és a Nyugat” - mondta az iráni bevándorlók gyermekeként a németországi Siegenben született, ma Kölnben élő író, aki a menekültekről szóló riportjairól is ismert. A német könyvkiadók és könyvkereske­dők egyesülésének Békedíja az egyik legrangosabb civil kultu­rális díj Németországban. (MTI) Navid Kermani (Képarchívum) Folytatódik a Millennium Stockholm. Bár csak augusz­tusban jelent meg a Millennium­trilógia folytatása David La­gercrantz tollából, a szerző máris bejelentette, hogy újabb két kö­tetet tervez. „Az Ami nem öl meg (Det som inte dödar oss) című könyv írása olyan sok örö­met szerzett, hogy egyszerűen muszáj volt folytatnom. Ráadá­sul úgy gondolom, nagyon jó történetet találtam” - mondta el Lagercrantz. A tervek szerint az ötödik Millennium-kötet 2017- ben, a hatodik 2019-ben jelenik meg. Stieg Larsson, a Millen­nium-trilógia írója 2004-ben, még a később bestsellerré vált krimisorozat megjelenése előtt hunyt el. A.2005 és 2007 között kiadott három Millennium- thrillert - A tetovált lány, A lány, aki a tűzzel játszik és A kártya­vár összedől - világszerte 80 millió példányban adták el, és mind Svédországban, mind Hollywoodban filmet forgattak belőlük. Az örökösökkel folyta­tott hosszú vita után David La­gercrantz, az egykori újságíró folytatta a történetet a negyedik kötettel. Az által írt negyedik rész kapcsán több író is a könyv bojkottjára szólította fel az olva­sókat a Larsson iránti tiszteletre hivatkozva. (MTI) László Zsolt és Hegedűs D. Géza a Julius Caesarban

Next

/
Thumbnails
Contents