Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-14 / 237. szám, szerda
261 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. október 14.1 www.ujszo.com Egyéves az After Friday Forever Öt fiú és egy lány alkotja a kassai Márai Gimnázium együttesét - főleg megzenésített verseket játszanak NÉMETI RÓBERT ''i'ji'hh' ') n'i' Az After Friday Forever nagy sikert aratott az ötödik Szlovákiai Magyar Dal Napján is ihr (Tóbiás Gergely felvétele)' Tavaly októberben, a gimnázium kaposvári testvóriskolájának látogatása során, egy pénteki napon léptek először színpadra. Ezért lett a banda neve After Friday Forever, magyarul péntek után mindörökké. KASSA „A kaposvári testvériskolában működik egy kórus, meghívtuk őket fellépni, és mi is bemutatkoztunk. Az első fellépésünk a tornateremben volt. Ekkor jöttünk rá, hogy egész jól megy a közös zenélés. Igazából innen indultunk” - mesélte Kristóf Bálint, az együttes vonósa. A tagok elmondása szerint az együttes az unplugged akusztikus stílust képviseli, főleg megzenésített verseket adnak elő. A Márai Gimnáziumnak az évtizedek során több együttese is volt, de eddig csak az After Friday Forevemek sikerült komoly eredményeket elérni. „Indultunk a legutóbbi rimaszombati Tompa Mihály Szavalóverseny megzenésített versek kategóriájában. Petőfi Sándor Bilincsét, valamint József Attila Ködből csöndből című költeményét adtunk elő. Jól szerepeltünk, bejutottunk az országos döntőbe. A verseny végén bronzsávos minősítést kaptunk” - tette hozzá Kristóf. A zenekar tagjai kassai, illetve Kassa környéki fiúk. A női nemet az ágcsemyői Zádori Eszter képviseli, aki elmondása szerint nagyon élvezi a srácokkal való zenélést. „A próbák során rengeteget nevetünk” - mondta Zádori Eszter, majd hozzátette, amatőr együttesről van szó, de mindegyikük gyakorlott zenész. Az együttes kezdetben más felállásban indult, gitárosuk csak pár héttel később csatlakozott hozzájuk. „Mindannyian több hangszeren játszunk, úgy érezzük, kialakult a csapat. Legalább tizenöt hangszerünk van, melyeket az adott számokhoz tetAfter Friday Tomorrow A megalakulás éve: 2014 Az együttes vezetője: Ferencei Andrea, a Márai Sándor Gimnázium énektanára Tagok: Zádori Eszter - ének, Szabó Dániel - gitár, Szeles Pál - gitár/kachon, Orémus Péter - fúvós hangszerek, Kristóf Bálint -vonós hangszerek, Bodnár Attila - cselló, gitár szés szerint tudunk kombinálni” - mondta Bodnár Attila, az együttes csellósa. Az együttest legközelebb október 19-én, a kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola fennállásának 65. évfordulója alkalmából megrendezett 3. Máraifeszten hallhatják a megzenésített versek kedvelői. Egy héttel később pedig életük eddigi leghosszabb koncertjét rendezik meg, melyet nyilvános főpróba keretében mutatnak be a kassai Rovásban. Legközelebb a királyhelmeci Nosztalgiacsoportot mutatjuk be. Karaszkó, a gótikus út szép állomása SZÁSZI ZOLTÁN Erőd, templom, cinterem - Szent László legendájával. [2222HHQZELmDi Úgy elbújik a falu fölötti dombtetőn a diófák árnya mögé ez a kis erődtemplom, hogy első alkalommal el is hajtottam mellette. Kishont északi felén, a Rimaszombattól alig húsz kilométerre, a Derencsényi karszt nyugati peremén, lekerekedett dombok ölében fekszik Karaszkó. A falu szépén pedig, egy enyhe emelkedésen, a falut és a völgyet vigyázva a temetődombon, kétember- nyi magas kőkerítés védelmében egy apró gótikus templom áll, a Gótikus Ut turisztikai útvonal egyik ékköve, Szent László király legendájának őrzője. Egy kis templomtörtónet Az eddigi kutatások alapján Karaszkó temploma még a tatárjárás Legközelebb Manuál mulatjuk be. előtt épülhetett, közel három méter magas védfalát pedig feltételezhetően a hordák pusztítása után emelték. A kicsike, de míves kialakítású templom a korai gótika jeleit mutatja - de néhány román kori elemet is megőrzött, például a keleti falon, az oltár fölötti középoszlopos osztású kettős ablakot - jellegzetesen korai gótikus szögletes záródású, északi oldalán elhelyezett sekrestyével. Híresen szép, jó állapotban fennmaradt belső freskódíszítése - hat nagyméretű falfestmény maradt meg a falakon -, amelyek közül az egyik legnagyobb a Szent László- legendát, annak is a kun leányrabló és a szent király közti harcról szóló részét dolgozza fel. Ez az alkotás valamikor a 14. század utolsó harmadában készült, stílusjegyei szerint annak az olasz njestemek a munkája lehet, aki a környék többi templomának festményeit is elkészítette. Azt is tudni lehet Karaszkó ősi szakrális helyéről, hogy a 15. század elején átépítették, majd 1555-ben a török hadak rongálták meg, felégették a falut is. Azt is biztosan tudni, hogy már a reformáció kezdeti időszakában, 1596-ban az evangélikus közösségé lett a templom, akik saját hitük szerint egyszerűen lemeszelték a freskókat, nem kizárt, hogy ez a korabeli, liturgikus okok miatti meszelés mentette meg a jelen számára a festményeket. Újra felfedezték Az evangélikusok pontos adatai szerint 1751-ben új tetőt kapott a templom, az már bizonytalanabb adat, hogy mikor készült a kazettás mennyezete, a források 1758 és 1768 közé teszik a dátumát. 1814-ben a régi gótikus ablakokat kiszélesítették. A templomot a 20. század elején fedezték fel újra, Huszka József taMagas védfal mögött bújik el a templom Tájoló Karaszkóra Rimaszombatból két útvonalon is el lehet jutni. A jobban járható, de hosszabb útvonal a 72-es Rimaszom- bat-Tiszolcfőút, Rimabányán, a falu végén kell kelet felé fordulni, vagy a rövidebb, de rosszabb minőségű utakon Rimaszombatból Felsőhegy- megen át Lukovistyén keresztül lehet eljutni a községbe. A templomhoz vezető utattábla jelzi a település közepén. Tu- risztikai szolgáltatások Rimabányán vagy Rimaszombatban vehetők igénybe. nár és néprajzkutató jóvoltából, aki a Szent László-legenda templomi festményeken való feldolgozását kutatta évtizedeken át. 1906-ban talán nem egészen szerencsés módon a freskók renoválásába is belefogott, de nagyobb kárt nem okozott. A kis templomot végül 1983 és 1986 között renoválták szakszerűen, bár ezt a munkát is nagyobb érzékenységgel végezhették volna el. A templomot övező védőfal régi köveit ugyanis egyszerűen elterítették a fal mellett, és másféle, nem az eredeti, helyi építőanyagból, azaz gömbölyű, patakból, mezőről felszedett kőből, hanem hasított mészkőből húzták fel a falat. Az újjáépítéskor egyetlen törést sem hagytak meg, holott feltételezhető, hogy voltak lőrések a falon. A reneszánsz stílusú, fából ácsolt harangtoronyban két harang van ma is. Látogatók szép számmal akadnak, de előzetesen be kell jelentkezni. A templomkertben nyugszik August Horislav Škultéty, az egyik híres szlovák nemzetébresztő, aki Karaszkón szolgált evangélikus lelkészként, de folklorista, irodalmár és politikus is volt. Román kori elem a keleti fal ablaka
