Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-12 / 235. szám, hétfő

4 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2015. október 12.1 www.ujszo.com Aláírások helyett KOCURLÁSZLÓ ak egy partner kell a Smemek a közvélemény-kutatá­sok szerint ahhoz, hogy jövőre kormányt alakíthasson. Érthető hát, hogy mindenki visszafogott, ha arról kér­dezik, koalícióra lépne-e a Smerrel, és a politika bül- bülszavú, síkos nyelvén inkább kitérő választ fogalmaz meg. Komplex politikai programot átültetni kormányzati pozícióból le­het. Vagy legalább a program egy részét, bizonyos kompromisszumok árán, erről mi, kisebbségiek tudjuk a magunkét. Ellenzéki térfélről legfeljebb olyasmi mehet át, ami egybevág az aktuális hatalom törek­véseivel, vagy nincs különösebb jelentősége. Tehát a kétnyelvű vasúti táblák, vagy a vagyonnyilatkozatok szigorításának kérdése biztosan nem, sőt, gyakran szűk profilú, kimondottan szakpolitikai kérdések is ellenzéki beterjesztettségük okán véreznek el az egypárti kormány törvénygyárában. A patkó ellenzéki részében szűk a mozgástér. Tudja ezt minden párt, amelyik legalább valamennyire a reálpolitika földjén próbálja meghatározni magát. Ma már talán csak a politikával napi szinten foglalkozók emlékez­nek a dicstelen véget érő és eljelentéktelenedő Népi Platformra, mely­nek fő tevékenységét így utólag leginkább az öndefiníciós és önlegiti­mációs kísérletekbe fulladó köldöknézésben határozhatnánk meg. A platformot alkotók igazából soha, még a közelében sem voltak annak, hogy Ficóékkal szemben legalább pár percig az összefogás reális al­ternatíváját villantsák fel. Most a parlamentbejutási küszöb környékén vitustáncot lejtő Sza­badság és Szolidaritás (SaS) próbálkozott meg azzal, hogy tető alá hozzon egy újabb, „mi bizony nem kormányoznánk a Smerrel” típusú nyilatkozatot. A leendő, a dokumentumszerzői intenció szerint, ha másban nem, legalább a Smer-ellenességben közös (nem népi) plat­formra hozható potenciális partnerek tartózkodása már a kiküldés pil­lanatában nyilvánvaló lehetett, Sulíkék jelenlegi politikai súlyának is­meretében. És most nem is az a lényeg, mire hivatkozva utasították el a megszólított ellenzéki pártok egy ilyen nyilatkozat aláírását, hanem hogy jelenleg, a választások előtt öt hónappal a Smerrel kapcsolatban mindenki számára a csendes kivárás a kifizetődőbb, s mintha látensen már be is ismernék a lehetséges összefogás kudarcát. így nehéz lesz. FIGYELŐ Telefonos alkalmazás menekülteknek A menekültek szerbiai útját segí­tő telefonos alkalmazást mutattak be Presevóban - írta a Vecsemje No-voszti szerb napilap. Az Asylum in Serbia (Menedék Szerbiában) nevű alkalmazást a menedékkérők védelmével fog­lalkozó központ fejlesztette ki. Rados Djurovics, a központ ve­zetője elmondta: ez az első ilyen Európában. A program segítsé­gével megtudhatják, hogyan kérhetnek menedéket Szerbiá­ban, hol vannak befogadóköz­pontok, milyen jogaik vannak, milyen segítséget kérhetnek. Mégtalálják a szálláshelyek és egészségügyi intézmények cí­meit, valamint rendelkezésükre áll a naprakész árfolyamlista és időjárás-jelentés is. Az appliká­ció arab, perzsa és angol nyelvű. A menekültek mozgását a hétvé­gén esőzések nehezítették, emel­lett a szerb-macedón határ mel­letti presevói befogadóközpont­ban többször volt áramkimara- . dás, ami miatt szünetelt a re­gisztráció. Macedónia felől na­ponta 2—4 ezer menekült érkezik Szerbiába, de előfordult, hogy 24 óra alatt rekordszámú, hétezer ember érkezett a szerbiai telepü­lésre. (MTI) A radikalizmus kátyúja Az erőszaktól mindenkinek illik elhatárolódni MOLNÁR NORBERT gyet tisztázzunk így mindjárt az elején: ne­künk, magyaroknak azért nem olyan rossz itt Szlo­vákiában. Persze, a hatalom sokszor érzéketlen a problémáink iránt, a kormány sokszor kimondottan rossz szándékú velünk, sokszor rosszindu­latú döntésekkel próbál bennünket megtörni, hátha eltávolodunk nem­zetiségünktől. Puszta taplóságból nem törődik iskoláinkkal, nem min­dig érdekli, hogy jól érezzük-e ma­gunkat hazánkban és hogy egyáltalán hazánknak érezzük-e ezt az országot. Nem úgy fejleszti azokat a régiókat, ahol magyarok is élnek, mint a többi régiót, közigazgatásilag megpróbálja elérni, hogy a lehető legkevésbé kompakt magyar tömbök alakuljanak ki, kultúránkra nem ad annyi pénzt, amennyi arányaiban járna a szlovák nemzeti kultúrára osztott pénzek a- lapján, megpróbál asszimilálni ben­nünket, mert úgy egyszerűbb lenne neki, akadályozza, hogy anyanyel­vűnket saját közegünkben teljes körűen használjuk szóban és írásban, nem diszkriminál pozitívan bennün­ket, pedig kisebbség vagyunk. A szlovákok sokszor ostobaságokat hisznek, beszélnek, írnak rólunk, va­lami miatt félnek tőlünk, ezért képe­sek nagyon hülyén viselkedni ve­lünk, nem értenek és nem is akarnak bennünket megérteni, de nem üldöz­nek bennünket és összességében ne­künk itt nem rossz. Persze, lehetne jobb is. Főleg, ha élnénk a jogainkkal. Vannak pártjaink, amelyek több­kevesebb sikerrel küzdenek jogain­kért, kultúránkért, iskoláinkért, nyel­vünkért, a létünkért. Legitim politikai pártok legitim célokkal. Az egyik kissé régimódi stílusban, határozot­tabb nyelvezettel, kevésbé barátsá­gos módon, a másik modernebben, simulékonyabban, együttműködőb- ben. Az egyik autonómiát akar a szlovákiai magyaroknak, mert ebben látja a jövőt, a másik nem akar etnikai rezervátumot, csak kulturális és ok­tatási önrendelkezést. A cél szinte ugyanaz. Szinte. Az eszközök má­sok. De az erőszak soha, soha nem lehet legitim mód. Soha. Az uszítás sem. A szlovákiai magyarságnak nincs szüksége erőszakos helyzetekre, fi­zikai erőszakra, fegyveres konfliktu­sokra. A céljainkat soha nem érhetjük el ily módon. Tárgyalhatunk, győz­ködhetünk, egyezkedhetünk, harcol­hatunk szavakkal, de nem fegyve­rekkel. A két párt közül a Hídnak köny- nyebb, mert parlamentben van, és in­kább tekintik partnernek a szlovák pártok, mint az MKP-t, amelyet sok­szor radikálisnak bélyegeznek, sok­szor alaptalanul. Néha meg joggal. Az MKP elnökének az elmúlt két hónapban kétszer is lehetősége volt, hogy kihúzza pártját a radikalizmus kátyújából, de nem tette. Pedig csak kétszer kellett volna jól nyilatkoznia, határozottan elhatárolódnia valami­től. Először akkor, amikor a párt egyik járási tisztségviselője azt kí­vánta az egyik közösségi oldalon, hogy bárcsak valaki kiirtaná szer­kesztőségünket. De Berényi József ezt nem tette meg, inkább azzal pró­bálta mentegetni, hogy részeg volt a járási káder, amikor a kiirtásról érte­kezett. Másodszor akkor volt lehető­sége, amikor az MKP Strasbourgban bemutatta autonómiakoncepcióját, ahol ajobbikosok és néhány fideszes képviselő a tárgyalásos megoldást puhának nevezték, és az autonómia akár erőszakos kikényszerítéséről hadováltak. Pechje van az MKP-nak, hogy pont az ő rendezvényén történt ilyesmi. De ahelyett, hogy az ülésen résztvevő pártelnök elhatárolódott volna az elhangzottaktól, a rendez­vény sikerességét ünneplő sajtónyi­latkozatot küldött szét. Egyre közelebb vannak a válasz­tások, így egyre kevesebb ideje ma­rad az MKP-nak, hogy megszaba­duljon a radikális jelzőtől, amely gyakorlatilag továbbra is parlamen­ten kívül fogja tartani a pártot. Nehéz öt hónap vár az MKP-ra. A németeknek egyre kevésbé tetszik Merkel menekültpolitikája Angela Merkel német kancel­lár népszerűsége csökken, a vele kormányzó szocialisták pedig a menekültek befogadá­sának korlátozását követelik. Bár a lakosság 47 százaléka még mindig őt választaná meg kancellár­nak, népszerűsége tíz hét alatt 9 szá­zalékpontnyit süllyedt és mélypon­ton van. A Merkel pártjával nagyko­alícióban kormányzó szociáldemok­raták (SPD) két meghatározó veze­tője, Sigmar Gabriel pártelnök, al- kancellár és Frank-Walter Steinmei­er külügyminiszter egyre inkább szembe fordul vele. A két politikus a Der Spiegelben megjelent vendég­kommentárban azt hangsúlyozta, hogy a menekültválság kezelésében erősítem kell a „realizmust”, és nem szabad megfeledkezni a lakosság gondjairól. Társadalmi szakadást idézhet elő, ha mindig csak a médiá­ban erőteljesen megjelenő két állás­pont, az Merkel-féle „sikerülni fog” és a menekültenellenes erők jelszava, „a hajó megtelt” körüli térben zajlik a vita. Szembe kell nézni azzal, hogy Németország nem tud tartósan éven­te egymilliónál is több menekültet befogadni és integrálni, ezért min­dent meg kell tenni, hogy csökkenjen a menedékkérők száma - írta az al- kancellár és a külügyminiszter. A német szociáldemokraták nehéz helyzetbe kerültek, mert a menedék­kérők elhelyezése elsősorban a tar­tományok feladata, és az SPD a 16 tartomány közül 9-ben kormányoz, további 5-ben koalíciós kormány tagja. A tartományi kormányokban dolgozó SPD-s politikusok körében erősödik az aggodalom a menekült­válság miatt, és egyre gyakrabban hallani a menedékkérők számának korlátozását sürgető hangokat. Feljelentettók Merkelt A Magyarországról elindult mene­dékkérők beengedéséről hozott dön­tés miatt feljelentette Angela Merkelt pénteken az Alternatíva Németor­szágnak (AfD) párt, a legnagyobb parlamenten kívüli politikai erő. Alexander Gauland, a párt egyik alelnöke elmondta, az ÁíD megíté­lése szerint a kancellár „úgy tevé­kenykedett, mint egy embercsem­pész”, amikor a Magyarországról el­indult menedékkérők ezreit ellenőr­zés, regisztráció nélkül beengedte Németországba. Az AfD euroszkeptikus, a gazda­ságban liberális elveket hirdető párt­ként indult 2013-ban, és legfőbb té­mája az euróövezeti válság kezelé­sének bírálata volt. A 2013 őszén tar­tott választáson nem érte el az 5 szá­zalékot - a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg -, és idén nyáron szét­szakadt. A pártot a jobboldali populista irányzat vitte tovább, amely elsősor­ban a menekültválságra összpontosít és hevesen bírálja a kormány mene­kültpolitikáját. Népszerűsége emel­kedik, a legutóbbi adatok szerint el­érte a 7 százalékot, és az ország keleti részén, a volt NDK területén már 12 százalékon áll. A keleti, Türingia tar­tományi Erfurtban hetente tüntetést tartanak, amelyen hétről hétre egyre többen jelennek meg. A legutóbbi megmozduláson már 8 ezren voltak. A jobboldali populista párt szerint az uniós külső határ védelme miatt az európai egységért végzett kiemelke­dő munkásság elismeréseként járó Károly-díjra kell jelölni Orbán Vik­tor magyar miniszterelnököt. Bajor bajok A bajor tartományi kormány úgy döntött, hogy a tartományok cselek­vőképességének veszélyeztetése mi­att panaszt tesz az alkotmánybírósá­gon a szövetségi kormány ellen, ha az nem gondoskodik a menedékkérők áradatának korlátozásáról. Horst Se­ehofer bajor miniszterelnök, aki egyébként eredetileg Merkel szövet­ségese, kifejtette, hogy a menedék­kérők nagy száma biztonsági kocká­zatot is jelent. (MTI) Angela Merkel

Next

/
Thumbnails
Contents