Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-12 / 235. szám, hétfő
4 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2015. október 12.1 www.ujszo.com Aláírások helyett KOCURLÁSZLÓ ak egy partner kell a Smemek a közvélemény-kutatások szerint ahhoz, hogy jövőre kormányt alakíthasson. Érthető hát, hogy mindenki visszafogott, ha arról kérdezik, koalícióra lépne-e a Smerrel, és a politika bül- bülszavú, síkos nyelvén inkább kitérő választ fogalmaz meg. Komplex politikai programot átültetni kormányzati pozícióból lehet. Vagy legalább a program egy részét, bizonyos kompromisszumok árán, erről mi, kisebbségiek tudjuk a magunkét. Ellenzéki térfélről legfeljebb olyasmi mehet át, ami egybevág az aktuális hatalom törekvéseivel, vagy nincs különösebb jelentősége. Tehát a kétnyelvű vasúti táblák, vagy a vagyonnyilatkozatok szigorításának kérdése biztosan nem, sőt, gyakran szűk profilú, kimondottan szakpolitikai kérdések is ellenzéki beterjesztettségük okán véreznek el az egypárti kormány törvénygyárában. A patkó ellenzéki részében szűk a mozgástér. Tudja ezt minden párt, amelyik legalább valamennyire a reálpolitika földjén próbálja meghatározni magát. Ma már talán csak a politikával napi szinten foglalkozók emlékeznek a dicstelen véget érő és eljelentéktelenedő Népi Platformra, melynek fő tevékenységét így utólag leginkább az öndefiníciós és önlegitimációs kísérletekbe fulladó köldöknézésben határozhatnánk meg. A platformot alkotók igazából soha, még a közelében sem voltak annak, hogy Ficóékkal szemben legalább pár percig az összefogás reális alternatíváját villantsák fel. Most a parlamentbejutási küszöb környékén vitustáncot lejtő Szabadság és Szolidaritás (SaS) próbálkozott meg azzal, hogy tető alá hozzon egy újabb, „mi bizony nem kormányoznánk a Smerrel” típusú nyilatkozatot. A leendő, a dokumentumszerzői intenció szerint, ha másban nem, legalább a Smer-ellenességben közös (nem népi) platformra hozható potenciális partnerek tartózkodása már a kiküldés pillanatában nyilvánvaló lehetett, Sulíkék jelenlegi politikai súlyának ismeretében. És most nem is az a lényeg, mire hivatkozva utasították el a megszólított ellenzéki pártok egy ilyen nyilatkozat aláírását, hanem hogy jelenleg, a választások előtt öt hónappal a Smerrel kapcsolatban mindenki számára a csendes kivárás a kifizetődőbb, s mintha látensen már be is ismernék a lehetséges összefogás kudarcát. így nehéz lesz. FIGYELŐ Telefonos alkalmazás menekülteknek A menekültek szerbiai útját segítő telefonos alkalmazást mutattak be Presevóban - írta a Vecsemje No-voszti szerb napilap. Az Asylum in Serbia (Menedék Szerbiában) nevű alkalmazást a menedékkérők védelmével foglalkozó központ fejlesztette ki. Rados Djurovics, a központ vezetője elmondta: ez az első ilyen Európában. A program segítségével megtudhatják, hogyan kérhetnek menedéket Szerbiában, hol vannak befogadóközpontok, milyen jogaik vannak, milyen segítséget kérhetnek. Mégtalálják a szálláshelyek és egészségügyi intézmények címeit, valamint rendelkezésükre áll a naprakész árfolyamlista és időjárás-jelentés is. Az applikáció arab, perzsa és angol nyelvű. A menekültek mozgását a hétvégén esőzések nehezítették, emellett a szerb-macedón határ melletti presevói befogadóközpontban többször volt áramkimara- . dás, ami miatt szünetelt a regisztráció. Macedónia felől naponta 2—4 ezer menekült érkezik Szerbiába, de előfordult, hogy 24 óra alatt rekordszámú, hétezer ember érkezett a szerbiai településre. (MTI) A radikalizmus kátyúja Az erőszaktól mindenkinek illik elhatárolódni MOLNÁR NORBERT gyet tisztázzunk így mindjárt az elején: nekünk, magyaroknak azért nem olyan rossz itt Szlovákiában. Persze, a hatalom sokszor érzéketlen a problémáink iránt, a kormány sokszor kimondottan rossz szándékú velünk, sokszor rosszindulatú döntésekkel próbál bennünket megtörni, hátha eltávolodunk nemzetiségünktől. Puszta taplóságból nem törődik iskoláinkkal, nem mindig érdekli, hogy jól érezzük-e magunkat hazánkban és hogy egyáltalán hazánknak érezzük-e ezt az országot. Nem úgy fejleszti azokat a régiókat, ahol magyarok is élnek, mint a többi régiót, közigazgatásilag megpróbálja elérni, hogy a lehető legkevésbé kompakt magyar tömbök alakuljanak ki, kultúránkra nem ad annyi pénzt, amennyi arányaiban járna a szlovák nemzeti kultúrára osztott pénzek a- lapján, megpróbál asszimilálni bennünket, mert úgy egyszerűbb lenne neki, akadályozza, hogy anyanyelvűnket saját közegünkben teljes körűen használjuk szóban és írásban, nem diszkriminál pozitívan bennünket, pedig kisebbség vagyunk. A szlovákok sokszor ostobaságokat hisznek, beszélnek, írnak rólunk, valami miatt félnek tőlünk, ezért képesek nagyon hülyén viselkedni velünk, nem értenek és nem is akarnak bennünket megérteni, de nem üldöznek bennünket és összességében nekünk itt nem rossz. Persze, lehetne jobb is. Főleg, ha élnénk a jogainkkal. Vannak pártjaink, amelyek többkevesebb sikerrel küzdenek jogainkért, kultúránkért, iskoláinkért, nyelvünkért, a létünkért. Legitim politikai pártok legitim célokkal. Az egyik kissé régimódi stílusban, határozottabb nyelvezettel, kevésbé barátságos módon, a másik modernebben, simulékonyabban, együttműködőb- ben. Az egyik autonómiát akar a szlovákiai magyaroknak, mert ebben látja a jövőt, a másik nem akar etnikai rezervátumot, csak kulturális és oktatási önrendelkezést. A cél szinte ugyanaz. Szinte. Az eszközök mások. De az erőszak soha, soha nem lehet legitim mód. Soha. Az uszítás sem. A szlovákiai magyarságnak nincs szüksége erőszakos helyzetekre, fizikai erőszakra, fegyveres konfliktusokra. A céljainkat soha nem érhetjük el ily módon. Tárgyalhatunk, győzködhetünk, egyezkedhetünk, harcolhatunk szavakkal, de nem fegyverekkel. A két párt közül a Hídnak köny- nyebb, mert parlamentben van, és inkább tekintik partnernek a szlovák pártok, mint az MKP-t, amelyet sokszor radikálisnak bélyegeznek, sokszor alaptalanul. Néha meg joggal. Az MKP elnökének az elmúlt két hónapban kétszer is lehetősége volt, hogy kihúzza pártját a radikalizmus kátyújából, de nem tette. Pedig csak kétszer kellett volna jól nyilatkoznia, határozottan elhatárolódnia valamitől. Először akkor, amikor a párt egyik járási tisztségviselője azt kívánta az egyik közösségi oldalon, hogy bárcsak valaki kiirtaná szerkesztőségünket. De Berényi József ezt nem tette meg, inkább azzal próbálta mentegetni, hogy részeg volt a járási káder, amikor a kiirtásról értekezett. Másodszor akkor volt lehetősége, amikor az MKP Strasbourgban bemutatta autonómiakoncepcióját, ahol ajobbikosok és néhány fideszes képviselő a tárgyalásos megoldást puhának nevezték, és az autonómia akár erőszakos kikényszerítéséről hadováltak. Pechje van az MKP-nak, hogy pont az ő rendezvényén történt ilyesmi. De ahelyett, hogy az ülésen résztvevő pártelnök elhatárolódott volna az elhangzottaktól, a rendezvény sikerességét ünneplő sajtónyilatkozatot küldött szét. Egyre közelebb vannak a választások, így egyre kevesebb ideje marad az MKP-nak, hogy megszabaduljon a radikális jelzőtől, amely gyakorlatilag továbbra is parlamenten kívül fogja tartani a pártot. Nehéz öt hónap vár az MKP-ra. A németeknek egyre kevésbé tetszik Merkel menekültpolitikája Angela Merkel német kancellár népszerűsége csökken, a vele kormányzó szocialisták pedig a menekültek befogadásának korlátozását követelik. Bár a lakosság 47 százaléka még mindig őt választaná meg kancellárnak, népszerűsége tíz hét alatt 9 százalékpontnyit süllyedt és mélyponton van. A Merkel pártjával nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) két meghatározó vezetője, Sigmar Gabriel pártelnök, al- kancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter egyre inkább szembe fordul vele. A két politikus a Der Spiegelben megjelent vendégkommentárban azt hangsúlyozta, hogy a menekültválság kezelésében erősítem kell a „realizmust”, és nem szabad megfeledkezni a lakosság gondjairól. Társadalmi szakadást idézhet elő, ha mindig csak a médiában erőteljesen megjelenő két álláspont, az Merkel-féle „sikerülni fog” és a menekültenellenes erők jelszava, „a hajó megtelt” körüli térben zajlik a vita. Szembe kell nézni azzal, hogy Németország nem tud tartósan évente egymilliónál is több menekültet befogadni és integrálni, ezért mindent meg kell tenni, hogy csökkenjen a menedékkérők száma - írta az al- kancellár és a külügyminiszter. A német szociáldemokraták nehéz helyzetbe kerültek, mert a menedékkérők elhelyezése elsősorban a tartományok feladata, és az SPD a 16 tartomány közül 9-ben kormányoz, további 5-ben koalíciós kormány tagja. A tartományi kormányokban dolgozó SPD-s politikusok körében erősödik az aggodalom a menekültválság miatt, és egyre gyakrabban hallani a menedékkérők számának korlátozását sürgető hangokat. Feljelentettók Merkelt A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről hozott döntés miatt feljelentette Angela Merkelt pénteken az Alternatíva Németországnak (AfD) párt, a legnagyobb parlamenten kívüli politikai erő. Alexander Gauland, a párt egyik alelnöke elmondta, az ÁíD megítélése szerint a kancellár „úgy tevékenykedett, mint egy embercsempész”, amikor a Magyarországról elindult menedékkérők ezreit ellenőrzés, regisztráció nélkül beengedte Németországba. Az AfD euroszkeptikus, a gazdaságban liberális elveket hirdető pártként indult 2013-ban, és legfőbb témája az euróövezeti válság kezelésének bírálata volt. A 2013 őszén tartott választáson nem érte el az 5 százalékot - a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg -, és idén nyáron szétszakadt. A pártot a jobboldali populista irányzat vitte tovább, amely elsősorban a menekültválságra összpontosít és hevesen bírálja a kormány menekültpolitikáját. Népszerűsége emelkedik, a legutóbbi adatok szerint elérte a 7 százalékot, és az ország keleti részén, a volt NDK területén már 12 százalékon áll. A keleti, Türingia tartományi Erfurtban hetente tüntetést tartanak, amelyen hétről hétre egyre többen jelennek meg. A legutóbbi megmozduláson már 8 ezren voltak. A jobboldali populista párt szerint az uniós külső határ védelme miatt az európai egységért végzett kiemelkedő munkásság elismeréseként járó Károly-díjra kell jelölni Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Bajor bajok A bajor tartományi kormány úgy döntött, hogy a tartományok cselekvőképességének veszélyeztetése miatt panaszt tesz az alkotmánybíróságon a szövetségi kormány ellen, ha az nem gondoskodik a menedékkérők áradatának korlátozásáról. Horst Seehofer bajor miniszterelnök, aki egyébként eredetileg Merkel szövetségese, kifejtette, hogy a menedékkérők nagy száma biztonsági kockázatot is jelent. (MTI) Angela Merkel
