Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-10 / 234. szám, szombat
Még a saját hazájában is szinte teljesen ismeretlen Juju Tu, az első kínai nő és az első tudós, és mindössze a harmadik kínai állampolgár, akit Nobel-díjjal tüntetnek ki, pedig felfedezése, a malária elleni jelenleg is leghatékonyabb gyógyszer emberek tízmillióinak jelent segítséget évente. J uju Tu az 1960-as, 1970-es években, a kínai kulturális forradalom csúcspontján végezte úttörő munkáját, akkor, amikor a kommunista rendszer üldözte a tudósokat és más értelmiségieket, és vidékre küldte őket „átnevelésre”. Tudományos publikációk nem jelenhettek meg. Az ideológiát azonban felülírták a politikai szükségszerűségek: a Kínai Népköztársaság kevés szövetségeseinek egyike, Észak-Vietnam háborúban állt Dél-Vietnammal és annak pártfogójával, az Egyesült Államokkal, a régióban pedig pusztított a malária. A vietnamiak több katonát veszítettek a malária, mint az amerikai golyók miatt, Mao Ce- tung kínai vezető ezért elrendelte egy titkos kutatás létrehozását. A 84 éves kutatónő néhány éve a New Scientist című tudományos folyóiratnak beszélt több évtizeddel ezelőtti kutatásairól, amelyek Červená Lhota, őszi fényben 17. oldal 2015. október 10., szombat, 9. évfolyam, 40. szám A felvétel az 1950-es években készült egy pekingi kutatólaboratóriumban. Tót később a malária sújtotta Hajnan tartományba küldték, hogy közelről tanulmányozza a járványt. Tu engedelmeskedett, noha az akkor négyéves gyermekét állami gondozásba kellett adnia (mivel a férjét már korábban vidékre száműzték). A kislány fél évvel később elbújt az anyja elől, mert nem akart az ismeretlen nénivel menni. Tu annak idején maga vállalkozott arra, hogy bevegye a hatóanyag első adagját. Miután nem tapasztaltak mellékhatásokat, elkezdték az emberkísérleteket. Az első eredmények szerint a szer beadását követő 30 órán belül szinte mindenkinek javult az állapota. A malária ellenszere, az Artemisinin születésének történetét sokáig homály fedte, és csak néhány éve, 2011-ben vált széles körben ismertté, hogy Juju Tu és kollégái alkották meg. A kínai kutató még abban az évben megkapta a Nobel-dfj előzeteseként emlegetett Lasker-díjat. (Fotók: sita/ap, tasr/ap) Tu 85 éves, Pekingben él, és a saját laborját vezeti, ahol ma is az Artemisininnek a maláriát okozó paraziták különleges csoportjaira gyakorolt hatásait kutatják A vietnami háború is közrejátszott a kínai Nobel-díjas felfedezésében Sokáig titkolt projekt elvezettek az Artemisinin nevű szer megalkotásához. Ez a hatóanyag forradalmasította a malária gyógyítását, és mai napig ez a leghatékonyabb szer a trópusi betegség ellen. A titkos projekt egyszerűen az 523- as számot viselte létrejötte dátuma, 1967. május 23. után. Néhány év alatt tudósok százai szintetikus ösz- szetevők ezreit vizsgálták meg, és tudvalévő volt, hogy az amerikaiak is hasonló programon dolgoznak. A szintetikus szerek azonban hatástalannak bizonyultak, ezért a kínai kormány a hagyományos kínai orvoslással foglalkozó pekingi akadémiához fordult segítségért, és kérte, hogy a testület jelöljön ki egy tudóst, aki a gyógynövények között keresi a betegség ellenszerét. Az akadémia Tút választotta. A karrierje közepén tartó nő járatos volt a keleti és a nyugati orvoslásban is, és tudta, hogy nem lesz könnyű dolga. „Mire én elkezdtem a kutatást, már több mint 240 ezer összetevőt vizsgáltak meg az Egyesült Államokban és Kínában - eredmény nélkül” - mondta a New Scientist újságírójának. Nem sokkal az után, hogy csatlakozott az 523-as projekthez, Tút délre, a malária sújtotta Hajnan tartományba küldték, hogy közelről tanulmányozza a járványt. Az asszony férjét már korábban vidékre száműzték, így a nőnek az államra kellett bíznia négyéves lányát. Fél év múlva, amikor visszatért, a gyermek nem ismerte meg őt, és elbújt előle. Tu azonban nem bánta meg, hogy hátrahagyta lányát. „A munka volt az első” - mondta. Hajnani tartózkodása mély benyomást tett rá. „Sok gyereket láttam a malária végstádiumában. Azok a gyerekek nem sokkal később már halottak voltak” - elevenítette fel. Három segítőjével Tu a hagyományos kínai orvoslás több mint kétezer receptjét nézte át az akadémia könyvtárában, majd 380- féle gyógynövénykivonatot teszteltek egereken. Közülük a Kínában rendkívül elterjedt egynyári üröm (artemisia annua) valóban csökkentette a maláriaparaziták számát a vérben. A recept, amelyben rátaw Tu nem bánta meg, hogy hátrahagyta lányát. láltak, a váltóláz elleni főzet elkészítéséről szólt, és 1600 éves volt. Némileg átalakítva majmokon és egereken is hatásosnak bizonyult, és úgy tűnt, sikerült gyógyítani a gyógyszer-rezisztens maláriát. Embereken azonban még nem tesztelték, de amikor arra került a sor, azt is siker koronázta. A kutató olyan munkásokon vizsgálta a gyógyszert, akik az erdőben kapták el a betegséget. Harminc órán belül a lázuk csökkent, a paraziták eltűntek a vérükből. Tu munkájának eredményei 1977- ig nem kerültek napvilágra, és a kulturális forradalom alkonya után is csak névtelenül. Az egalitárius kínai társadalomban ugyanis az egyén nem kerülhetett előtérbe. Az Artemisinin felfedezésére a kínaiak ugyanakkor rendkívül büszkék. A szer manapság évente több tízmillió emberen segít, és még mindig kínai, valamint vietnami és kelet-afrikai ürömből készítik. Kihívást jelent viszont, hogy néhány éve Kambodzsában megjelent a malária egy Artemisininnel szemben ellenálló válfaja. A gyógyszer még mindig jó ellene, de lassabban hat: a megszokott két nap helyett négy nap alatt. (MTI)
