Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-10 / 234. szám, szombat

www.ujszo.com I 2015. október 10. KÖZÉLET I 3 Küszöblét: királycsináló kiesők Akár pár ezer vokson is múlhat, hogy a Smer 88 vagy 63 mandátumot szerez a tavaszi választásokon A PARTOK IDEI TAMOGATOTTSAGI ADATAI * Az OllaNO-Nova támogatottsága a február-június időszakban a két párt támogatottságának összege, az augusztusi és szeptemberi adat már a koalíció támogatottságát mutatja • Forrás: Focus ügynökség, grafikon: Új Szó „Ide lőjetek!!! Ha miattam alakíthat egyedül kormányt Fico" - mondhatná Sulik (Tomáš Benedlkovififelvétele) Ki nem jut be? Egy-egy kor­mány összetétele nem ritkán azon múlik, hogy hány párt nem lépi át az 596-os bejutási küszöböt. A felmérések szerint három párt és egy koalíció bejutása kérdéses, öt hónap múlva választunk. Smer, Sieť, KDH, Híd - közvé­lemény-kutatások és elemzők egy­behangzó véleménye szerint csodá­nak kellene történnie, hogy ez a négy párt ne jusson be a parlamentbejövő márciusban. Az SNS, az SaS, az MKP s a 7%-os bejutási küszöb mi­att az OĽaNO-Nova választási ko­alíció mandátumszerzése kévésén múlhat. Akár mind a négyen a par­lament kapuja előtt maradhatnak, vagy mind be is juthatnak - a vég­eredmény szempontjából nagyon nem mindegy. Míg általában a győztes és a leg­jobban szereplő pártok kapják a leg­nagyobb médiafigyelmet, Ficóék újabb kormányalakítása azon is múlhat, hogy kik esnek ki, s hány szavazatot „temetnek el”, pontosab­ban mennyit osztanak szét a bejutók között. A voksok ugyanis elvesznek, a mandátumok viszont nem - minél többen esnek ki, a bekerülők annál több képviselői helyet szereznek. 19,496 a kosárban A legutóbbi, 2012-es parlamenti választás során a leadott szavazatok ötödé (19,4%) olyan pártra érkezett, amely nem ugrotta meg a küszöböt. Ez szélsőségesen nagy értéknek számít, de volt már hasonló: 2002- ben 18,2%-nyi voks veszett el - ar­ról, hogy a múltban menyire befo­lyásolta a kimaradók száma a vá­lasztások eredményét, lásd külön írásunkat. Mielőtt végigvennénk, hogy a ve­szélyzónában lévő pártok miben bízhatnak s min bukhatnak el, néz­zük meg egy példán keresztül, miért fontos az, hányán ugoiják meg a be­jutási küszöböt. Kiindulási pontnak a legutóbbi Focus-felmérés adatait vettük. Eszerint a fent említett nyolc szubjektum közül csak az MKP nem kerülne be: a Smer 38%-os támoga­tottsággal 68 képviselői helyhez jut­na. Egy szélsőséges esetben, amikor mind a négy veszélyzónában lévő induló kint rekedne, a Smer 38%-kal 88 mandátumhoz, tehát kettő híján alkotmányos többséghez juthatna. Ha viszont minden bejutásra esélyes párt mandátumot szerezne - a másik szélsőséges eset -, akkor Ficóéknak csak 63 helyük lenne az új parla­mentben. 110 ezer voks Magyar szempontból a fenti pár­tok közül az MKP sorsa a legérdeke­sebb. A párt a szakadás után 2010-ben és 2012-ben is közel 110 ezer szava­zatot szerzett, az időközben tartott helyi és EP-választások alapján a tá­bora stabil maradt. ,Jelinél alacso­nyabb a részvétel, annál jobb az MKP-nak” - mondta lapunknak Ján Baránek, a Polis közvélemény-kutató ügynökség vezetője. „Az MKP-nak van ugyanis országos összehasonlí­tásban az egyik legstabilabb válasz­tótábora” - tette hozzá Martin Slosi- arik, a Focus ügynökség igazgatója. Pluszvoksok nélkül viszont re­kordalacsony, kb. 50%-os részvétel kellene ahhoz, hogy 110 ezer voks 5%-ot érjen. Ha viszont jelentősen csökken az országos szavazókedv, akkor minden régióban mérséklődik a szavazók száma. „Az MKP sajnál­hatja, hogy az OKS-esek végül az SaS listáján kötöttek ki” - véli Ba­ránek. Berény iék a héten mutatták be civil jelöltjeiket, információink sze­rint a pártban sokan bíznak abban, hogy Orosz Örséken keresztül ered­ményesebben tudják megszólítani a fiatal választókat. Koalíció, közös lista? Az egyik legmeglepőbb kiesője­lölt Matovičék formációja. Az Egyszerű Emberek hosszú ideje 8% körüli támogatottságon állt, a párt­vezető ambíciója az volt, hogy egy­két kisebb párt csatlakozásával a legerősebb ellenzéki egységet hoz­za tető alá. A történet azóta teljesen más irány vett: az OEaNO-Nova koalíciónak a korábbi „próbafel­mérések” alapján jelzett 10 % he­lyett csak 8%-a van, közben pedig „magukra húzták” (5-ről 7%-ra) a bejutási küszöböt. Elemzők szerint Matovičéknak a magasabb részvétel kedvezne - ilyenkor ugyanis a szilárd meggyőződésűek mellett az impul- zívabb szavazók is választani men­nek, az OEaNO-nak pedig az egyik legkevésbé stabil és vegyes tábora van. „Könnyen lehet, hogy végül a biztonság kedvéért nem koalíció­ban indulnak, hanem csak az OEaNO listáján, így 5% marad a határ” - tette hozzá Baránek. Instabil SNS Magyar szempontból érdeklődés­re tarthat számon a nacionalista SNS eredménye is. Baránek szerint Dan- kóék stabilan a küszöb felett van­nak, ám Slosiarik még nem látja olyan biztosnak a helyüket. „Az SNS tábora nagyon instabil, sok az új sza­vazójuk, akik a Smertől távoztak. Ok Ficóék erős kampánya esetén vissza is térhetnek a kormánypárthoz” — véli a Focus vezetője. Az SNS ellen játszhat a menekül­tellenes közhangulat is, amelyből a kérdésben markáns vonalat képvise­lő Smer profitált eddig a legtöbbet. Az SNS preferencianövekedése rá­adásul az utóbbi két-három hónap­ban megtorpant. Mivel a nacionalis­táknak nincs stabil szavazótábora, szintén ellenük szólhat a várt alacso­nyabb részvétel - mutat rá Baránek. Liberális témák híján Az SaS-en az alacsony részvétel segíthet - véli Baránek. Ennek ma­gyarázata, hogy Sulíkéknak az utób­bi években kialakult a saját törzskö­zönségük, ez viszont viszonylag ki­csi. Még ennél is kevesebben van­nak, akiket az OKS hoz lázba, ám itt is az érvényes, mint az MKP eseté­ben: nagyon kevés pluszszavazat is bejutást érhet. „Sok múlik azon is, milyen lesz a kampány, milyen té­mákat hoz” - mutat rá Baránek. Az SaS számára rossz hír, hogy a kampány várhatóan nem az érték- rendbeli kérdésektől lesz hangos. Nem csoda, hogy az utóbbi hóna­pokban Sulíkék is „megszelídültek”. Míg a pártelnök a februári, a család­ról szóló népszavazás estéjén a me­legaktivisták sátrában ünnepelt egy provokatív, trágár kifejezéseket sej­tető pólóban, addig nyáron már azt mondta: ha az SaS kormányra kerül, nem fogja erőltetni a regisztrált part­nerség bevezetését, ennél fontosabb témái is vannak. Sokat segíthet az SaS^en, hogy az EP-képviselő Sulik fogja vezetni a listát, felmérések alapján a liberális párt választói szá­mára ő a legnépszerűbb politikus. Néha segít a parlamenti küszöb MÓZES SZABOLCS Nem jut be, és eldönti a választásokat - első látásra abszurdnak tűnik, ám Szlovákiában nem egyszer történt már ilyen. Slotáák kiesése nélkül például nem alakulhatott volna tisztán jobboldali koalíció 2002-ben. Nem ez az első választás, ame­lyen fontos szerep hárulhat a kis- pártokra. Az 5%-os bejutási küszöb dönthet arról, milyen kormány ala­kul: a Smer egyedül folytatja, koa­líciós partnerre lesz szüksége, el­lenzékben marad? A legújabb kori szlovákiai par­lamenti választások hemzsegnek az olyan esetektől, amikor egy-egy párt kiesése döntött a leendő kabi­net összetételéről. A legismertebb eset talán a 2002-es. A választások előtt az SNS szétesett, a pártból ki­zárt Ján Slota Valódi SNS (PSNS) néven saj át pártot hozott létre - a két nacionalista párt együtt 7 százalé­kot ért el, ám külön-külön egyik sem lépte át a küszöböt. A HZDS-ből a választások előtt kiebrudalt Ivan Gašparovič gyorsan létrehozott HZD-je elvett 3,3%-ot Mečiaréktól, az SDĽ és Milan Ftáčnikék SDA-ja pedig 1,8, illetve 1,4%-kal maradt a kapu előtt. Mivel a jobboldali vok­sok: nem vesztek el, megalakulha­tott a második Dzurinda-kormány. Voksok és kormányok ► 1992 - 25,6% elveszett voks - Mečiar-kormány ► 1998-5,8% elveszettvoks - Mečiar-ellenes koalíció ► 2002-18,2% elveszett voks - Dzurinda-kormány ► 2012 - 19,4% elveszett voks - Smer-kormány Ha csak egy kisebb párt bejut, más­ként alakul a történelem. A Radičová-kormány stabilitása nem Matovičék négy képviselőjén múlt volna, ha az MKP 5%-kal be­csúszik a parlamentbe. Igaz, ha a szintén épphogy kimaradó HZDS jut be, akkor nem is lett volna Radičová-kabinet. A kiesők 2012- ben a Smemek segítettek: ha nem vész el a voksok ötödé, Robert Fico nem tudott volna egyedül kormányt alakítani. Arányaiban annyi szavazat, mint a legutóbbi választáson (19,4%), már régóta nem maradt mandátum nélkül. Egészen pontosan 1992 óta, akkor a szlovákiai parlamenti vá­lasztáson a leadott voksok 25,6%-a olyan pártnak jutott (közte 2,3% a Magyar Polgári Pártnak), amely nem lépte át a bejutási küszöböt. Ennek ellentéte 1998-ban esett meg: akkor a leadott szavazatok 94,2%-a mandátumot ért, vagyis a választói akarat ekkor öltött testet a legpontosabban a parlament össze­tételében. Melléklet az Új Szóban! 3 Í ff) ti »1 A tartalomból: Megmentett vadmadarak: Fotósuli 8: Október 15-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents