Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-01 / 226. szám, csütörtök

Hat piac, amiket egyszer látni kell 2015. október 1., csütörtök, 8. évfolyam, 38. szám A 300 méter hosszúságú híd 180 méterrel a föld felett húzódik (Képarchívum) Atmenne a vilá leghosszabb üveghídján? Nemrég nyitották meg Kínában a látogatók előtt a világ leghosz- szabb üveghídját, amelyre egyelőre számos turista nem, vagy csak félve mer rálépni. A kínai Hunan tartományban lévő Shiniuzhai Geoparkban a közel­múltban egy félelmetes fahidat újítottak fel, pontosabban cseréltek le olyanra, amin egyelőre sokan nem mernek végigmenni: a híd járófelülete ugyanis ádátszó üveg­ből készült, így végig lehet látni az alattunk tátongó mélységet. A 300 méter hosszúságú híd 180 méterrel a föld felett húzódik. Az építéséhez felhasznált anyag pedig egy olyan kétrétegű, 24 mm vastag üveg, ami állítólag huszonötször erősebb, mint a hagyományos ablaküveg. A híd fából üvegre történő átépítésén 11 mérnök napi 12 órákat dolgozott. (MTI) Közvetlen járat Brüsszelbe ^ prilis elsejétől heti hat Ä járatpár fog közleked- / f ni Pozsony és Brüsszel / 1 között - jelentette JL JL. be a Ryanair. Az ír fapados a tavaszi menetrendtől nemcsak a belga fővárossal köti össze Pozsonyt, hiszen több új célállomás is megjelent a menetrendben. Tavasztól hetente háromszor indít járatokat Man­chesterbe, és már október végétől elindulnak a berlini járatok is, ez utóbbi heti hét járatpárral. Újdonság, hogy Brüsszelbe nem az eddigi Charleroi repülőtérre szállítja az utasokat a Ryanair, ha­nem a fő nemzetközi repülőtérre, ahonnan könnyen be lehet jutni a városba, busszal vagy vonattal, 20-30 perc alatt. A brüsszeli járat hetente hatszor, minden nap, szombat kivételével közlekedik, a jegyek pedig egyirányba 27,99 Még könnyebben eljuthatunk Brüsszelbe (Képarchívum) eurótól kezdődnek. Berlinbe pe­dig már 7,99 eurótól foglalhatók a jegyek. Az új, brüsszeli járat egyik apropója, hogy 2016. július 1-től Szlovákia lesz az EU soros elnöke, (szí) Indul a leghosszabb légi járat Air India lehet a világ leghosszabb légi járatá­nak üzemel­tetője, a légitársaság a dél-indiai Bengalurut kötné össze a 14 000 kilométerre lévő San Franciscóval. A leghosszabb útvonal jelenleg az ausztrál Qantas légitársaság által üzemeltett Dallas-Sydney járat, ami 13.730 kilométeren keresztül húzódik, ezt túl fogja szárnyalni az Emirates 13 800 kilométeres Dubaj-Panamaváros járata. Üj, tervezett járatának bejelentésével azonban a világre­korder nem az Emirates, hanem az Air India lehet. Az utazás körülbelül 17-18 órát venne igénybe. San Francisco és India között egyelőre nincs közvetlen járat annak ellenére, hogy a Szilícium-völgyben jelentős mértékű az indiai lakosság, és nagy az igény a két informatikai központ közötti közlekedésre, hiszen a kaliforniai város mellett Bengaluru is rendkívül jelentős „tech-városnak” számít. (MTI) Negyven éve zuhant le a Malév Bejrutba tartó repülőgépe Egészen pontosan szeptember 30-án volt a negyvenedik évfordulója annak a tragé­diának, amelyben közvetlenül a bejrúti leszállás előtt a Földközi-tengerbe zuhant a Malév Tu- 154-es repülőgépe. A szerencsét­lenséget - melynek oka hivatalosan azóta is ismeretlen - senki nem élte túl. A Malév 240-es, HA- LCI lajstromjelű Bu- dapest-Bejrút járata a hajnali órákban, nyolc perccel a bejrú­ti repülőtérre való leszállás előtt zu­hant a Földközi-tengerbe. A .gépen tartózkodó 30 utas (egy magyar, két finn, egy szaúd-arábiai, egy egyiptomi, egy angolai, két francia állampolgár, négy francia apáca, egy brit család, valamint több mint harminc libanoni arab férfi) és a tízfőnyi magyar személyzet életét vesztette - írja az MTI. A gép lezuhanásának oka máig rejtély. Elképzelhető, hogy fedélze­tén fegyvert szállított, mert a 161 utas számára tervezett gépen csak hatvanan utaztak, az utastér egy részét leplombált ládák foglalták el. Lehetséges az is, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet budapesti irodáját megnyitó palesztin dele­gáció lett volna a célpont, amely azonban nem ezzel a járattal uta­zott haza; a gépre még további ötvenhárom ember váltott jegyet, de a delegáció nem szállt fel az in­duláskor. A szerencsédenség kivizsgálásá­ra nemzetközi bizottság alakult, melynek libanoni volt a vezetője, a tagok közül három libanoni, öt magyar, két orosz és két brit volt. A hivatalos magyarázat szerint a gép ismeretlen okból zuhant a tenger­be, a halottak - szintén hivatalosan - nem kerültek elő, és nem is kap­ták meg a végtisztességet. A ron­csokat és a fekete dobozt soha nem keresték, nem is hozták felszínre, pedig az angol haditengerészet felajánlotta a segítségét. Az akkori magyar kormány arra hivatkozott, hogy a közel-keleti háborús viszo­nyok miatt leheteden a maradvá­nyok felkutatása. A katasztrófa után Budapesten felavattak egy emlékhelyet a Far­kasréti temetőben, amelyet a bal­eset 30. évfordulóján felújítottak. 2003-ban újabb hivatalos vizsgálat indult, melyről a Nemzetbiztonsá­gi Hivatal jelentést is készített, ám ezt szigorúan titkosnak minősítet­ték. 2009-ben a magyar kormány fejenként 4 millió forintos kegyele­ti támogatást ajánlott fel a magyar áldozatok hozzátartozóinak. Az 1975-ös katasztrófáról máig nem tudni, hogy merénylet vagy műsza­ki baleset történt-e, netán lelőtték a Tu-154-est. (MTI) Az 1975-ös katasztrófáról máig nem tudni, hogy merénylet vagy műszaki baleset történt-e, netán lelőtték a Tu-154-est (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents