Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-08 / 232. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2015. október 8. DIGITÁLIA 115 Az EU beintett a Facebooknak ORIGO-HfR Az Európai Bíróság döntött: megvódi az uniós állampolgárok adatait az amerikai Nagy Testvértől. A felhasználókról Európában tárolt információk nagyobb védettséget élveznek. Az új szabályozás legjobban a Facebookra nézve lehet ártalmas. Az Európai Bíróság döntött: megvédi az uniós állampolgárok adatait az amerikai Nagy Testvér­től. A felhasználókról Európában tárolt információk nagyobb védett­séget élveznek. Az új szabályozás legjobban a Facebookra nézve le­het ártalmas. Érvénytelenítették azt az adat- forgalmi megállapodást, amely le­hetővé tette, hogy az Európai Unió tagállamai és az Egyesült Államok között szabadon szállítsanak ada­tokat a techcégek. A Facebook, a Google és a Twit­ter eddig könnyedén mozgathatta az uniós felhasználókról szóló infor­mációkat, lévén amerikai székhelyű cégekről van szó, és ezáltal kevés­bé szigorú előírásokat kell betarta­niuk. Ez azonban mostantól nem lehetséges. A mostani döntés az Egyesült Ál­lamokon és Kanadán kívül élő fel­nőtt magánszemélyeket érinti, aki­ket a közösségi oldalak európai központjai szolgálnak ki. Írország­ban tárolja például a Facebook az európai, ázsiai, afrikai és ausztrá­liai felhasználók adatait is. Ez a tel­jes Facebook-közösség 80 százalé­ka: több mint egymilliárd fő, vagy­is a globális intemethasználók mintegy 30 százaléka. A bíróság döntése így ezen felhasználók szer­ződését érinti. Egy fecske csinált nyarat Az adatforgalmi megállapodás elleni küzdelem több évre nyúlik vissza. Max Schrems, az akkor még végzős joghallgató és aktivista az Edward Snowden által kirobbantott kémbotrány hatására megkereste a Facebook európai központját, hogy megtudja, miként védik adatainkat a techcég munkatársai. Abból in­dult ki, hogy az amerikai kormány mindent átvilágított. A titkosszol­gálat könnyedén kikérhette az ame­rikai cég ír szerveren tárolt adatait, vagyis az európai facebookozókról szóló információkat is a 2000 óta érvényben lévő Safe Harbor által. Amikor Schrems a cég adatkeze­lése iránt érdeklődött, a Facebook lepattintotta, mondván: az EU-nak érvényes adatkereskedelmi egyez­ménye van Amerikával, és nem tar­toznak elszámolással a kikért giga­bájtok részleteiről. A fiatalember az EU legfelsőbb bírói szervéhez, az Európai Bíró­sághoz fordult. Kezdeményezésére per indult öt nagy amerikai techno­lógiai cég - az Apple, a Facebook, a Microsoft, a Skype és a Yahoo - adatkezelési gyakorlatával kapcso­latban. Az akkor már bécsi jogász Schrems egy több ezer fős közösség képviseletében járt el. Mi a baj a Facabookkal?- Nem kémek engedélyt a szemé­lyes adatok felhasználása előtt.- A portál önként hozzájárult az NSA Prism nevű hírszerzői prog­ramjához, amelynek keretében ada­tokat adott át a hivatalnak felhasz­nálóiról, így üzenetekhez, fotókhoz, videókhoz, elküldött fájlokhoz és közösségi tevékenységhez adtak hozzáférést.- A közösségi oldal külső honla­pon keresztül is adatokat gyűjt a lájkgombja segítségével.- A felhasználói szokásokat meg­figyelik és elemzik.- A Graph Search közösségi ke­reső kémeszközként is használható.- Adatokat továbbítanak jogosu­latlanul harmadik félnek, így külső alkalmazások számára. Az adatvédelmi szabályzat nem felel meg az uniós jogszabályoknak. Az utolsó meghallgatáson ta­vasszal már elhangzott egy uniós jogtanácsos szájából az a mondat, hogy „Ha van Facebook-fiókja, fon­tolja meg a megszüntetését.” Ezek után kevéssé volt meglepő, hogy az Európai Bíróság végül a Sa­fe Harbor felbontása mellett döntött. Ideje volt cselekedni Noha sokan tartanak tőle, hogy ez a lépés együtt jár majd a közösségi média és a techbirodalmak Európá­ból való kivonulásával, egyelőre nem kell attól félni, hogy örökre beadja a kulcsot a Facebook. Az azonban biz­tos, hogy új, hatékony megoldások­kal kell előállnia, ha továbbra is eu­rópai szerverekről kívánja kiszolgál­ni az Amerikán kívüli közösséget. „Az elsődleges szempont az adat­védelem javítása. Túl sokat beszé­lünk róla, hányszor sértik meg a sze­mélyes adataink védelméhez fűződő jogot, ideje tenni is valamit” - nyi­latkozta korábban Schrems. Kérdés, milyen együttműködés lép a Safe Harbor helyébe. A cél egyértelműen az uniós jogszabá­lyok betartása, a nagyobb átlátha­tóság és ellenőrizhetőség, hogy a felhasználó átvehesse az irányítást az adatai felett. A közösség 80 százalékát érinti a megállapodás eltörlése (Képarchívum) Újra él az Android sebezhetősége ÖSSZEFOGLALÓ A Stagefright nevű sebezhetőség még nyáron robbant, amikor kiderült, hogy a hiba milliókat érintett: egyetlen üzenettel átvehető volt az irányítás a telefonok felett. A multimédiás tartalmak előné- zetét kezelő szoftver hibája miatt elég volt egy SMS vagy MMS a si­keres támadáshoz. A Google és a gyártók is siettek a nagyon durva hi­ba javításával, de két héttel később újabb biztonsági rést találtak. Most, három hónappal később újra itt a hi­ba. A Zimperium nevű biztonsági cég szerint van egy új mód a hiba ki­használására, amit nem javítottak az eddigi javítások. A támadóknak mp3 vagy mp4 for­mátumban kell kódolniuk a kárté­kony kódot. Amikor a felhasználó megnézi a fájl előnézetét, vagy meg­néz egy olyan oldalt, ahová be van il­lesztve, az Android beépített audio- előnézete aktiválja a támadást, és megfertőzi az eszközt. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy a nyilvános wifihálózatokon akár magától terje­dő formában is fertőzhetőek a tele­fonok, tabletek. Mivel az előnézet funkció szinte minden verzióban lé­tezik, ezért gyakorlatilag máj dnem az összes androidos eszköz érintett. A hiba kihasználásáról egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket, a biztonsági cég a Google-lal együtt dolgozik, hogy az októberi havi fris­sítésbe már bekerüljön a javítás. Egyelőre nem tudni róla, hogy bárki kihasználta volna a hibát. (Index) Megjelent a negyedik szolgáltató SZABÓ LACI A három hazai mobilszolgálta­tónak, azaz az Orange-nak, az 02- nek és a Telekomnak új verseny­társa lett, Szlovákiában ugyanis megjelent a 4ka (štvorka - negye­dik) nevű operátor. A mobilszol­gáltató a nevéhez igazította az ára­kat is, szinte minden 4 centbe fog kerülni. Ennyit fizetnek az ügyfe­lek a hívásokért az összes hazai és uniós hálózatba, ennyibe kerül egy SMS, és ennyi a tarifája a roamin- gos adatátvitelnek is, megabájton­ként. Szlovákiában, saját hálózat­ban 1 euróba kerül 1 gigabájtnyi adat. A szolgáltatónak még nincs országos lefedettsége, ezért ahol nincs hálózata, ott nemzeti roa- mingban a Telekom hálózatát fog­ja használni, de az ügyfelek kijel­zőjén továbbra is a 4ka (vagy Swan SK) jelenik meg. Fontos megje­gyezni, hogy a Telekom hálózatán csak EDGÉ-technológia segítsé­gével lehet internetezni, ez pedig csak másodpercenként 0,23 megabájtos sebességet kínál. A szolgáltatónak már van 4G-s hálózata is, igaz, ez csak a lakos­ság 40 százaléka számára érhető el. Az gigabájtonként! 1 eurós cso­magot csak saját hálózatban lehet használni, a Telekomos hálózaton 4 centes tarifa érvényes, megabáj­tonként. Mivel a szolgáltatónak nincse­nek márkaboltjai, egyelőre csak a postán lehet megvásárolni a 4ka lógóval ellátott SIM-kártyát (a szolgáltató technikai hátterét a Swan cég biztosítja, a marketinget és az eladást a Szlovák Posta vég­zi). Egyelőre csak előfizetői kár­tyát árusítanak, a számlás tarifa- csomagok később jelennek meg. Az új szolgáltató előhívószáma a 0950-es. A 4ka vezérigazgatója, Tomáš Drucker (Fotó: SITA) tfl POŠTA főbb egyszerű lopásnál, ha mobilt fúj meg ÖSSZEFOGLALÓ A mobil már nemcsak egy drága készülék, hanem személyes adat­tár is egyben. És mint ilyen, eltu­lajdonítása is több egyszerű lopás­nál. Súlyos adatlopást követ el az, aki okostelefont lop, mondta ki a brit ítélőtábla. Mivel ezek a készülé­kek személyes adatokat tárolnak, esetenként a felhasználó bank­számlájához, bankkártyaadatai­hoz is hozzáférnek, a tolvajok nem csak anyagilag károsíthatják meg áldozataikat. „Az új irányvonal mögött első­sorban a technológia fejlődése áll. Az emberek az egész életüket ma­gukkal viszik egy okostelefonban” - mondta Colman Treacy, a brit íté­lőszék elnöke. A bíróságnak nemcsak az ello­pott készülék értékét kell figyelem­be vennie az ítélet meghozatalakor, hanem a szellemi tulajdon ellopá­sát, és az okozott lelki sérülést is. A megszerezett adatokkal visszaél­hetnek, ez pedig súlyos, egész élet­re kiható károkat okozhat. Treacy bíró szerint volt már rá példa, hogy a bíróság az ellopott készülék tartalmát is beszámította a büntetés mértékébe. A kezdemé­nyezés komoly üzenetet küld a bűnözőknek: már nemcsak pénzt, hanem adatot lopnak, ez pedig új alapra helyezi, hogy milyen dön­tést hoznak a bírák. Hasonlóan járnak el azokkal is, akik emlékművekről lopnak ne­mesfémet. Itt sem csak maga az el­lopott tárgy értéke jelentős, de ma­ga a szellemi és köztulajdon káro­sítása is nyom a latba. (MTI) Ha ezt ellopják, ráfáznak (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents