Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-01 / 226. szám, csütörtök
18 HASZNOS TANACS ■ 2015. OKTOBER 1. www.ujszo.com Sok nyugdíjas munkát vállal - ennek anyagi és pszichikai okai egyaránt vannak. A szlovákiai nyugdíjak nagyon alacsonyak, számos idős embert szegénység fenyeget. Másrészt a nyugállományban az embereknek hirtelen sok a szabad idejük, és aki egész életében dolgozott, emberek között volt, az idős korában sem akar tétlenül ülni, ezért lélektani szempontból is hasznos lehet legalább a részmunkaidős vagy alkalmi munkavállalás. Minden dolgozó nyugdíjas jogosult bizonyos kedvezményekre. A munkaadó ugyanis a fizetésből köteles levonni járulékokat, ennek köszönhetően az idős személyek is jogosultak a Szociális Biztosítótól igényelhető támogatásokra. A nyugdíj melletti munka legnagyobb előnye pedig az, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után szerzett társadalombiztosítási időszak alapján a Szociális Biztosító átszámolja az idős személy járandóságát. A konkrét összeget a következő képlettel állapítják meg: POMBxODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpont (prie- merny osobny mzdovy bőd), az ODP a teljes nyugdíjbiztosítási időszak (obdobie dőchodkového poistenia), az ADH az aktuális nyugdíjérték (aktuálna dőchod- ková hodnota). Ha olyan személyről van szó, akinek a nyugdíjkorhatár elérése után is volt társadalombiztosítása (még utána is dolgozott), először kiszámítják, a nyugdíjkorhatár elérésének pillanatában milyen járandóságra jogosult, majd az utána ledolgozott időszakot külön értékelik, külön összeget állapítanak meg, és a kettőt összeadják. Ha valaki utána ismét munkába áll, s így újabb biztosítási időszakot szerez, évente egyszer kérheti a járandósága átértékelését - a biztosító mindig az új biztosítási időszak alapján kiszámított összeggel (esetenként csak pár centtel) megtoldja a havi járandóságot. Korábban ezt a fajta emelést kérni kellett. Idén év elejétől ha a dolgozó nyugdíjas elfelejti igényelni járandósága átszámolását, a biztosító ezt már „saját magától”, automatikusan is megteszi, és ezt a fajta emelést már nem kötik a társadalombiztosítás megszűnéséhez. A dolgozó nyugdíjasok járandóságát akkor is átszámolják, ha még tart a munkaviszonyuk. Az emelés mértékét a munkaadótól továbbított adatok alapján számolják ki. Megbízási szerződés 2013 januárjától a munkaadók azok béréből is vonnak le járulékokat, akik megbízási szerződésre dolgoznak, miközben rájuk is ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint a rendes munkaszerződésre dolgozóknak. Ez azt jelenti, hogy ha az, akinek megbízási szerződése van, ugyanannyi jutalmat kap, mint a rendes főállású munka- szerződésre dolgozó, a nyugdíjaztatás után szerzett biztosítási időszak alapján az SP egyforma mértékben fogja emelni a járandóságukat. A megbízási szerződésre dolgozó nyugdíjasok a fizetésükből csak nyugdíjbiztosítást fizetnek, ezért betegség esetén nem jogosultak táppénzre. A rendes szerződéssel rendelkezők azonban ugyanúgy mehetnek betegszabadságra, mint nyugdíjba vonulásuk előtt: a munkaképtelenség első tíz napja alatt a munkaadótól számíthatnak bérpótlékra. Ebbe a tíz napba a munkaszüneti napokat is beleszámolják, azaz a betegszabadság alatti szombat-vasárnapért és az esetleges ünnepnapokért is fizetnek bérpótlékot. All. naptól a Szociális Biztosító folyósít táppénzt - ugyancsak minden egyes naptári napért, azaz a munkaszüneti napokért is. A táppénzt legfeljebb a tavaly előtti átlagbér 1,5-szörösének megfelelő összegből számítják ki, és az első három napban a napi kivetési alap 23 százaléka, a 4.-től a napi kivetési alap 55 százaléka. A dolgozó rokkantnyugdíjasok munkanélküli-segélyben is részesülhetnek. A támogatás összegét az utóbbi három évben folyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. A napi kivetési alap maximális összege jelenleg 54,1809 euró, vagyis egy 31 napot számláló hónapban a segély legfeljebb 839,80 euró lehet. A rendes szerződésre dolgozó nyugdíjasok a különféle támogatásokon kívül további előnyöket élvezhetnek. A többi, 33 évnél idősebb alkalmazottakhoz hasonlóan legalább 5 hét fizetett szabadságra jogosultak, megilleti őket 7 fizetett szabadnap orvoslátogatás céljából, valamint ebédjegyeket is kaphatnak. A megbízásos szerződésre dolgozók már elesnek e kedvezményektől. A munkaadó ugyan nekik is adhat szabadnapot orvoslátogatás céljából, de azért nem jár semmilyen bérpódék. A cég bonuszként ebédjegyeket is jóváhagyhat, de nem kötelező, és sok munkaadó nem is ad. Ezenkívül a megbízási szerződés megszűnése után nem jár semmilyen végkielégítés. Ezzel szemben a főállású munkaviszony megszűnése után az idős személy jogosult lehet bánatpénzre - a konkrét összeg (1-4 havi fizetésnek megfelelő összeg, az esedeges kollektív szerződés alapján még nagyobb tétel is lehet) a munkahelyen töltött időszaktól és attól függ, hogyan szűnt meg a munkaviszony Vállalkozás korengedményes nyugdíj mellett Tavaly márciustól a korengedményes nyugdíjasok a nyugdíj mellett nem dolgozhatnak, megbízási szerződést sem köthetnek - ellenkező esetben leállítják havi járadékuk folyósítását. Megoldást jelenthet, ha kiváltják a vállalkozói engedélyüket. Ha valaki mindenképpen javítani akar jövedelmén, és közben a korkedvezményes nyugdíját sem akarja elveszíteni, egyéni vállalkozóként tevékenykedhet. A vállalkozás első évében nincs semmilyen kötelezettsége a Szociális Biztosítóval szemben, nem kell nyugdíjbiztosítást fizetni, nem is állítják le a korengedményes nyugdíj folyósítását. Később pedig a vállalkozásból befolyt haszon alapján lehet mérlegelni, mi éri meg jobban: tovább vállalkozik vagy marad csak nyugdíjas. Az előbbi esetben egyéni vállalkozóként elkezdi fizetni a járulékokat, vagyis lesz társadalombiztosítása, a Szociális Biztosító pedig leállítja a korkedvezményes nyugdíj folyósítását. Ugyanakkor 1 év vállalkozás után úgy is dönthet, hogy beszünteti a tevékenységet, s marad korengedményes nyugállományban, ami a rendes nyugdíj- korhatár betöltése után öregségi nyugdíjra változik, s ettől a pillanattól kezdve a nyugdíjas ismét dolgozhat, miközben járandóságát sem veszíti el, rájuk semmilyen munkavállalási korlátozás nem vonatkozik. (sza) Munkanélküli-segély vagy korengedményes nyugdíj? A zoknak az időseknek, akik röviddel a nyugdíjaztatásuk előtt veszítik el az állásukat, gyakran gondot okoz újból elhelyezkedniük. Több lehetőségük van, hogyan biztosíthatják be magukat anyagilag: vállalkozhatnak, jelentkezhetnek a munkaügyi hivatalban, korengedményes nyugdíjat igényelhetnek. Vajon mi éri meg jobban? A nagy munkanélküliséggel küszködő régiókban 50 év felett szinte lehetetlen munkát találni. Amikor valakit elbocsátanak, a felmondólevél kézhez vételétől számított következő hónap első napjával elkezdődik a felmondási idő, ami 1-3 hónap lehet. Ezt az időt érdemes jól kihasználni, s el kell dönteni, az érintett mihez kezdjen. Ideális esetben azonnal talál másik munkát, bár a nyugdíjkorhatárhoz közel ennek kicsi az esélye. Az „időt lehet húzni” úgy, hogy az elbocsátott személy a felmondási idő alatt megbetegedik, s hirtelen védelem alá kerül. A Szociális Biztosító azonban az utóbbi időben szigorúbban ellenőrzi a betegszabadságon lévőket, és gyorsabban kiszűrik azokat, akiknek jogtalanul folyósítanak táppénzt. Hosszú távon nem biztos, hogy kifizetődő a betegállomány, ami egyébként is csak a probléma elodázása, hacsak nem tényleges egészségügyi problémákról van szó. Előfordulhat, hogy a védelmi idő alatt valaki kórházba kerül, megoperálják, s hónapokig lábadozik. Továbbra is alkalmazottnak számít, hivatalosan csak a betegszabadság befejeződése után szűnik meg a munkaviszonya. Ez alatt az idő alatt nem fizetést, hanem táppénzt kap. A betegség első 10 napjában a munkaadó fizeti a táppénzt. Hosz- szabb munkaképtelenség esetén a 11. naptól számítva a Szociális Biztosító folyósít táppénzt - maximum 52 hétig. Aki még ennél hosz- szabb ideig is munkaképtelennek minősül, maradhat betegszabadságon, de az már fizeteden lesz - sem a munkaadó, sem a biztosító nem folyósít semmilyen anyagi támogatást, hacsak a betegséget meg nem szakította legalább egy nap munkaviszony. A bérpódék és a táppénz a napi kivetési alap bizonyos százaléka - az első 3 napban 25%, a 4. naptól kezdve 55%, és a 11. naptól a biztosító is 55%-ot fizet. Egy év betegállomány után anyagilag egyáltalán nem kifizetődő fizetetíen betegszabadságra menni, vagyis az alap problémát - az elbocsátást - ennél tovább semmiképpen sem érdemes tovább odázni. A korengedményes nyugdíjat már az esedeges betegszabadság alatt lehet kérvényezni. Aki az idő előtti nyugállományon gondolkodik, nem biztos, hogy megéri sokáig betegszabadságon maradnia, még ha tényleges egészségügyi problémákról is van szó. A Szociális Biztosító ugyanis bizonyos feltételek teljesítése mellett csak abban az esetben hagyja jóvá a korkedvezményes járandóságot, ha az igénylő számára kiszámított havi nyugdíj eléri a törvény által előírt minimális összeget, ami jelenleg 237,80 euró. Fontos tudni, hogy a járandóság kiszámításakor a betegállományban töltött időszakot is figyelembe veszik, s mivel az ekkor folyósított táppénz kevesebb a korábbi fizetésnél, az negatív hatással van a kiszámított nyugdíj összegére, így nem biztos, hogy jóváhagyják a korengedményes nyugdíjat. Ezzel szemben azt az időszakot, amíg valaki munkanélküli-segélyt vagy az anyagi szükséghelyzetűeknek folyósítható szociális segélyt kap, nem veszik figyelembe, ekkor ugyanis az V A nagy munkanélküliséggel küszködő régiókban 50 év felett szinte lehetetlen munkát találni. illetőnek nincs társadalombiztosítása. Vagyis esetenként előnyösebb lehet, ha valaki beleegyezik a munkaviszony megszüntetésébe, nem húzza az időt hosszú betegszabadsággal, hanem inkább regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, és kér munkanélküli-segélyt, melyet legfeljebb 6 hónapig folyósíthatnak. A korengedményes nyugdíjat csak utána érdemes kérvényezni, hiszen a segély nincs negatív hatással a nyugdíj összegére, és havonta 0,5-százalékkal kevesebbet vonnak le a kiszámított járandóságból. Ha a Szociális Biztosító elutasítja a kérelmet, ugyanabban az évben még egyszer (évente összesen kétszer) lehet próbálkozni. Aki képtelen megfelelő munkát találni, és a nyugdíjat sem sikerül elintéznie, fél év, illetve 4 hónap után szorult helyzetbe kerülhet - utána már nem folyósítják a munkanélküli-segélyt, és ha ez volt a család egyedüli bevétele, hirtelen anyagi szükséghelyzetbe kerülnek, és igényelhetnek szociális segélyt. A támogatás annak jár, akinek havi bevétele nem haladja meg a létminimum aktuális összegét, ami egy felnőtt személy esetében 198,09 euró. Az alap szociális segély jelenleg 61,60 euró, de csak annak folyósítják, aki hajlandó közhasznú munkák keretében havonta legalább 32 órát ledolgozni, (sza) Címlap • Közélet • Régió • Vélemény • GazdaságiidIföld • Kultúra • Sport • Panoráma • Fotó • Videó PR cikkek | Európai sarok | Tanuljunk az Új Szóval! | Kalkulátorok Számolja ki nálunk!^ ujszo.com/kalkulatorok/ Régiók hírei: Nyugat-Szlovákia Kózép-Szlovákia Kelet-Szlovákia Segítségével kiszámolhatja: • Nyugdíjkorhatárát Kattanj ránk! UJSZO com Szerkesztette: B. Szentgáli Anikó ■ Levélcím: Új Szó - Hasznos tanács, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. ■ Fotók: Peter Zákovic, fotolia.com, képarchívum Munka nyugdíj mellett
