Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-08 / 232. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2015. október 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ami j ár, az j ár Bős és a kormány malmai, rangjai és műfüves pályái VERES ISTVÁN A mi jár, az jár, ami nem jár, az nem jár, mondta 2012-ben Ader János magyar köztársasági elnök. Talán a városi tömegközlekedésre gondolt, talán másra, ez most mindegy. Hogy a mondása mennyire igaz, azt jelzi a fejlemény, hogy Bős község hamarosan városi rangot kaphat a kormánytól. Bár nem most kérték, hanem két éve, és akkor nem érdekelt senkit a belügynél. Városi rangot szeretnének? írjanak a Mikulásnak - gondolhatta Kaliňák. De most változott a helyzet, Bős a kormány döntése értelmében menekülteket kénytelen elszállásolni, és mivel megcsinálták körülötte a népszavazást,'azóta pedig a szélsőséges tüntetők legnépszerűbb úti célja (nem akartam azt írni, hogy Mekkája) lett a község, az önkormányzat, illetve a polgármester alkupozícióba tornázta fel magát. A sajtónak szépen elmondta, hogy a helyi érdek az megint smafu, a kormány azt oktrojálhat és oda, ahova akar. Tekintélyelvűség, központi szigor az Európai Unióban, egy állítólagos j ogállamban. Teltek-múltak a hetek, mire a belügyben Ferónak vagy Zdenonak eszébe jutott a bősiek 2013-as levele, amelyben városi rangot kértek, és amit már le is skartáltak, vagy a takarítónő unokája rajzol a hátlapjaira otthon. Zdeno, hát hülye vagy, menjenek a francba a kérvényükkel, nem akarják a menekülteket, és még mi adjunk nekik városi rangot? - intették le felettesei. Mire valaki közbeszólt: Igen! Megkapják a városi rangot, és egyből csend lesz. A falusiak talán morogni fognak még, de a polgármester elmondhatja, hogy kiharcolta nekik, amit lehetett. Falusiak? Nem is marad ott már egy falusi se, hiszen mindenki városi lesz, egy szempillantás alatt. Meg is mondták Kaliňáknak, aki pödört egyet a szakállán, bevágódott az első Audiba, és már rohant is szirénázva Ficóhoz a kormányhivatalba. Adunk nekik városi rangot, Robi- kám, hát hogy a jóistenbe ne adnánk! Veszélynek kitéve éldegélnek az erőmű víztömege mellett már évtizedek óta, hát igazán megérdemlik. Sőt, tűzoltóautót is adjunk nekik, hátha kigyulladna az a sok víz. Meg műfüves focipályát, jövőre pedig megnézzük az OFC Russel Gabčíkovo-FC Migrant Gabčíkovo mérkőzést, mert biztosan unatkozik ott az a sok menekült, hát focizzanak ők is, úgy is csak két évig lesznek itt. Ami tehát jár, az jár, ami nem jár, az nem jár. Az is érdekes lenne, ha a peredi önkormányzat ajövő héten írna a belügynek: van egy felesleges épületünk, náluk is elférne húsz-harminc menekült. És nem bánnánk, ha elővennék a 2012-es kérvényünket arról, hogy Tešedíkovo legyen hivatalosan is Pered. mmHA FENES SE GONDOLTA, HOGY BŐSNEK ADJUK A MENEKÜLTEK VÁROSA CÍMET (Lubomlr Kotrha karikatúrája) az ENSZ a konyhára? De mit hoz M egint felütötte a fejét az ENSZ-ben a korrupció. ANew York- i ügyészség letartóztatta egy kis szigetország korábbi ENSZ-nagykövetét, a 63. ENSZ- közgyűlés elnökét. Ráadásul nem csak belülről eszi a szervezetet a kórság, a legnagyobb konfliktusban, Szíria körül sem képes arra, hogy érdemben előremozdítsa a békét. AII. világháború után létrehozott szervezet már a hidegháború vége óta keresi helyét. A szovjet-amerikai vetélkedés idején a Biztonsági Tanács egy platform volt a két világhatalom között, amelyben néhány további ország asszisztálhatott az atomklubból. Az 1945-ös valóság mára alaposan átrendeződött, a Biztonsági Tanács viszont egyáltalán nem. Egy nemzetközi szervezet ugyanúgy viselkedik a szervezetszociológia szempontjából, mint bármilyen önálló életre kelt intézmény. Keresi céljait, amivel önmaga létezését igazolhatja. Ilyenek voltak az ezredfordulón elfogadott millenniumi célok. Az ENSZ szakosított szervei a terepen gyakran óriási munkát végeznek, összefognak civil szervezeteket, le- 4 fednek komoly válságterületeket. A politikai szintű vezetés ugyanakkor mégsem elegendő ahhoz, hogy a re- gionalizálódó világunkban közvetítő fórumként szolgáljon. A Biztonsági Tanácsban születnek határozatok, azonban a hozzánk legközelebb eső konfliktusokban nem került ENSZ- lobogó a megoldás közelébe: sem Ukrajnában, sem Szíriában nem tudtak a felek az ENSZ-szel közelebb kerülni egy megoldáshoz, így ki is hagyták a politikai szintről. Mindezekre rakódnak a magas beosztású ENSZ-tisztviselők korrupciós ügyei. A most épp lebukott John Ashe kínai üzletemberektől fogadott el kenőpénzt üzleti lehetőségek „előmozdításáért”, például azért, hogy az ENSZ konferencia-központot telepítsen a kínai fennhatóság alá visszakerült Makaón. Ashe több mint egymillió dollárt kapott, amiből például privát páholyt tartott fenn egy baseball- stadionban. Korábban kiderült, hogy Kofi Annan volt főtitkár fia fogadott el komoly pénzeket, ezzel a legmagasabb szintig emelve a korrpciót az ENSZ-ben. A korrupciónál nem az a kérdés, hogy létezik-e, hanem hogy üldözik-e. Megfelelő eszközökkel visszaszorítható arra a szintre, ahol nem jelent érdemi befolyást; ez nincs máshogy az ENSZ esetében sem. Az ENSZ reformját a szíriai és az ukrán válság miatt is ideje megkezdeni; de mit várunk a világ közösségétől, ha az Európai Unió 28 tagállama nem képes közös külpolitikát vinni, amely közös hadsereget fenntartását is kívánná. A kéksapkásoktól idealizmus elvárni azt, amit európai szinten sem tudunk kivitelezni. így csak az lehet a végső szó, hogy az ENSZ reformjára szükség van, amihez mi - európaiak - úgy tudunk a legjobban hozzájárulni, ha a magunk módján és szintjén a legjobb példával járunk elöl. így finanszírozd egyházadat KOCURLÁSZLÓ V áltozatlan marad az egyházak finanszírozása, azaz a költségvetésen keresztül fog megvalósulni. A törvényhozás kedden elvetette Dániel Krajcer, Martin Chren, Juraj Miškov és Jozef Kollár független (SaS-szakadár, a parlamenten kívüli SKOK-ban is politizáló) képviselőnek a jövedelemadó-törvényhez benyújtott módositó indítványát. A magukat liberálisnak valló honatyák szerint az ő módosításuk által valósult volna meg az állam és az egyház szétválasztása. Azt szerették volna, hogy az állampolgárok adójuk két százalékával támogathassanak egy egyházat, ahogy azt jelenleg civil szervezetekkel tehetik. Amióta azonban kiderült, hogy Robert Fico családjában sok pap és szerzetes akadt, s ifjúkorában ő maga is templomjáró volt, a kivetkőzött, mályvaszínzakós párttitkárokat nem csak nyomokban tartalmazó Smer a jelenlegi, alapjaiban 1949-ben lerakott modell mellett tette le a voksát, lesöpörve az asztalról az egyébként nem logikátlan módositást. A liberális politikusok javaslata nem alapból rossz vagy elvetendő. Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban, ahol a lakosság 85-90%-a tartozik valamilyen felekezethez, csak értetlenül néznének a posztszocialista országok egyház-finanszírozási rendszere láttán. Ott ugyanis az egyházakat a hívek tartják el. A külhoni magyar diaszpórából sajnálatosan kevés hír érkezik térségünkbe, ezek közül nagy visszhangot keltett, amikor 2010-ben az Ohio állambeli Clevelandban bezárták a Szent Imre római katolikus templomot (van happy end: azóta megnyitották). Richard Lennon megyéspüspök „racionalizálási hulláma” nyomán 50 templomot zártak be, bennünket történetesen azért érdekel pont ez az egy, mert idejártak a helyi magyarok. A közgazdász habitusú Len- nőn azt mondta, 2000 hívő kell egy templom eltartásához. Nincs hívő, nincs templom - vélekedett a „racionális” püspök, ami egyházi szempontból nem bizonyosan helytálló, gazdaságiból valószínűleg igen. Ez a modell egyébként már Szlovákiában is működik, több olyan szektánál vagy kis egyháznál, amely nincs bejegyezve vagy be van, de állami támogatásra nem jogosult. A nyugati modellek azonban nem ültethetők át egy az egyben a szlovákiai viszonyokra. Nyugaton ugyanis nem volt, ami nálunk: négy évtized kommunizmus. A diktatórikus rendszer erőszakkal államosította, majd négy évtizeden keresztül saját elképzelése szerint használta az egyházak vagyonát, földeket, erdőket, épületeket, amelyekből korábban az egyházaknak önnön struktúrájukat működtetni hivatott bevételei származtak. A rendszerváltást követően ezek csak részben kerültek vissza eredeti tulajdonosukhoz. Míg nyugaton a zsebből történő, hívők általi egyház-finanszírozásnak kialakult kultúrája és rendszere van, addig nálunk ez legfeljebb perselypénz formájában realizálódik, ami még a templomok fenntartását sem mindenhol fedezi, nem még az egyéb járulékos költségeket. Hosszabb távon valószínűleg nálunk is az „önfenntartó” modell fog érvényesülni. Majd. Egyszer. Ha mentálisan is ráállunk, hogy egyházunkért - akinek van - anyagilag is felelősek vagyunk. A döntést azonban össztársadalmi konszenzussal kellene meghozni, és nem a választások előtt fél évvel, parlamenten kívüli pártocskák ugródeszkájaként. FIGYELŐ Százezreket küldenek vissza Az EU belügyminiszterei több százezer migráns kiutasítását vitatják meg Brüsszelben - írta a The Times. A brit lap szerint a 2015 első felében jött menekültek közül 400 ezer kérelmét utasítják el a hatóságok. A lap birtokába jutott diplomáciai dokumentum szerint őket a következő hetekben utasítanák ki, és vinnék el egy harmadik országba. Brüsszel azzal fenyegeti Nigert és Eritreát, hogy visszavonja a segélyeket, a kereskedelmi megállapodásokat és a vízumegyezményeket, ha elutasítja állampolgárai visszafogadását. A tervben több százezer migráns őrizetbe vétele is szerepel, így akadályoznák meg, hogy kiutasításuk elől megszökjenek. Az Afganisztánból, Líbiából és Szíriából érkezőkre is vonatkozhat az intézkedés. Pénzbüntetés a lesifotók miatt Ezerötszáz eurós pénzbüntetésre ítélték a Voici és a VSD francia magazinokat, amelyek titokban készült fotókat közöltek tavasszal Julie Gayet színésznőről, Francois Hollandé francia elnök kedveséről. A felvételek a versailles-i kastélyhoz közeli elnöki rezidencián hús- vétkor készültek. A képeken az államfő, kedvese és annak apja, valamint az elnöki hivatal főtitkára és felesége látható a parkban. Az államfőn kívül a képeken látható valamennyi ember feljelentést tett a magánszféra megsértése miatt. A fotósokat nem tudták azonosítani. A bíróság a két magazin főszerkesztőjét is elítélte, s 1 eurós jelképes kártérítés megfizetésére kötelezte. „Ez a magánélet tiszteletben tartási jogának elismerése, nem lehet magánhelyen fotókat készíteni” - mondta az egyik ügyvéd. Julie Gayet mindig feljelentést tesz, amikor a magánéletét megsértő fotók jelennek meg róla, s eddig mindig nyert. Egy bulvárlap másfél éve hétoldalas összeállításban leplezte le, hogy a 60 éves Hollandénak viszonya van a 42 éves színésznővel. Ezután az államfő és addigi hivatalos élettársa, Valérie Trierweiler útjai tízévi együttélés után szétváltak. Azóta Hollandé nyilvánosan egyedül jelenik meg, de nyílt titok, hogy Gayet az elnöki rezidencián él az államfővel. (MTI)
