Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-01 / 226. szám, csütörtök
www.ujszo.com HASZNOS TANACS ■ 2015. OKTOBER 1. 15 Hogyan állapítják meg a pénztártagok járadékát? Az nyugdíj összegét befolyásolja 1. pillérből szár1 A fizetés nagysága A nyugdíj összegét bo- ■ nyolult képlettel számolják ki, melyben fontos tényező az ügyfél bére, melyből járulékokat fizetett. A következő képletet használják: POMBxODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpont (priemerny osobny mzdovy bőd). Abban az évben, amikor a fizetése az ádagkeresettel volt azonos, az OMB (osobny mzdovy bőd) értéke 1. Ha a fizetése nagyobb volt, az OMB is magasabb. Alacsonyabb bér esetében az OMB is alacsonyabb. Minden egyes ledolgozott év esetében megállapítják az OMB-t, ezekből ádagot vonnak, az így kapott szám a POMB. Ha ez magasabb 1,25- nél, a Szociális Biztosító lefarag belőle. Jelenleg a POMB-ből be számítanak 1,25-öt, és a maradék értéknek a 72%-át veszik figyelembe. Az elkövetkező években ez az arány évente 4 százalékponttal csökken, és 2018-tól az 1,25 fölötti értékből 60%-ot fognak figyelembe Ezzel szemben ha a POMB alacsonyabb 1-nél, a Szociális Biztosító felfelé igazít rajta: jelenleg az 1 és a tényleges POMB-érték közötti különbözet 19%-ával egészíti ki. 2018-ig ez évente 1 százalékponttal emelkedni fog, 2018-tól marad a 22%. A POMB maximálisan 3 lehet. Ez azt jelenti, hogy ha valaki az ádag- kereset háromszorosánál is többet keres, a nyugdíját úgy számolják ki, mintha a fizetése az átlagbér háromszorosa lett volna. 2. Ledolgozott évek száma A POMBxODPxADH képletben az ODP a teljes nyugdíjbiztosítási időszakot (obdobie dőchodkového poistenia), vagyis a ledolgozott évek számát jelenti. Minél hosszabb ideig dolgozik valaki, és ez alatt minél hosszabb ideig lesz társadalombiztosítása, az ODP annál magasabb lesz, s ebből kifolyólag magasabb nyugdíjra is számíthat. 3 Az átlagbérek növekedése ■ Az átlagbérek növekedése az ADH (aktuális nyugdíjérték - aktuálna dőchodková hodnota) formájában befolyásolja a nyugdíjak alakulását. Az ADH azt jelenti, hogy a biztosított személy az SP-től milyen összeget kap egy ledolgozott évért, amelyikben a fizetése az átlagkereset szintjén volt. Az ADH-t az átlagbérek évközi emelkedése alapján állapítják meg, és ebben az évben 10,6865 eurónak felel meg. 4 A 2. pillérben töltött időszak hossza ■ A pénztártagoknak az 1. pillérből származó nyugdíját a 2. pillérben töltött időszaknak megfelelően arányosan csökkentik. 2012 augusztusáig a járulékok fele az 1. pillérbe, fele a 2. pillérbe ment, ennek megfelelően a pénztártagoknak ezért az időszakért az 1. pillérből származó járandóságuk a felével csökken. 2012. szeptember 1-jétől változott az arány, az SP-be megy a kivetési alap 14%-a, a 2. pillérbe pedig mindössze 4%. Ez azt jelenti, hogy ezért az időszakért az 1. pillérből származó nyugdíj kettő kilencedével csökken. Akik kilépnek a 2. pillérből, csak a Szociális Biztosítótól kaphatnak nyugdíjat. Akik maradnak a 2. pillérben, a nyug- díjuk két részből tevődik majd össze: 90% az SP- bői, a maradék a 2. pillérből. Később ez az arány változni fog a 2. pillér javára. A pénztártagok két helyről - a Szociális Biztosítóból és az adott magánnyugdíjpénztárban felhalmozott vagyon alapján is számíthatnak nyugdíjra. 2. pillérből származó nyugdíj összegét befolyásolja 1 A fizetés nagysága 2012 augusztusáiga2. pilis lérbe került a bruttó fizetés 9%-a. 2012 szeptemberétől ez 4%-ra csökkent. Ennek következtében a magánnyugdíjpénztárakban a megtakarítások is lassabban nőnek. A 2. pillérből származó nyugdíj kiszámításakor figyelembe veszik az összes járulékot, mely megérkezik a pénztártag számlájára. Ez azt jelenti, hogy a jobban kereső ügyfelek esetében ez a nyugdíj nem fog szolidárisán csökkeni úgy, mint az 1. pillér esetében. Ugyanakkor az alacsony fizetésű- ek sem számíthatnak arra, hogy valaki szolidaritásból megtoldja a járandóságukat. ^|| A spórolás hossza M A 2. pillérbe való be- ■Mi ■ lépés után minél hosz- szabb ideig dolgozik valaki, annál több megtakarítás gyűlik össze a magánnyugdíjszámláján. Hogyan kamatozik a megspórolt pénz A nyugdíjpénztárak a pénztártagok pénzét befektetik. Mindegyik társaságnak legalább egy garantált és egy nem garantált alapot kell működtetnie. Ezen kívül más befektetési lehetőséget is ajánlhatnak. A pénztártagok pénze a kiválasztott alap befektetési stratégiájának és a piac alakulásának a függvényében kamatozik. Több évre előre senki sem tudja megjósolni a piaci helyzet alakulását és azt, hogy a számlákon lévő megtakarítások befektetésével milyen haszonra lehet szert tenni. A nyugdíj társaságok állítása szerint hosszú távon jobban megéri nem garantált alapot választani. A garantált alapokban ugyanis a pénzeket a lehető legóvatosab- ban fektetik be, hogy ne kelljen az ügyfeleiknek pótolni az esetleges veszteségeket. 4 Ádagéletkor A pénztártagok a mail gánszámlájukon megspórolt pénzből nyugdíjat vásárolnak maguknak valamelyik életbiztosítótól. A járandóság nagysága az adott biztosító számításaitól függ. A társaságok elsősorban azt veszik figyelembe, hogy ügyfelük várhatóan meddig fog élni. Ha a nyugdíjba vonulás pillanatában az lesz valószínűsíthető, hogy az idős személy még 10 évig fog élni, magasabb járandóságot fognak kínálni, mintha a nyugállományban töltött évek száma átlagosan 20 lenne. A javuló életvitelnek és az egyre színvonalasabb egészségügyi ellátásnak köszönhetően az emberek egyre tovább élnek, azaz fokozatosan emelkedik a nyugállományban töltött évek száma is. Ha ez a trend folytatódni fog, erre a biztosítók is reagálni fognak, (sza) A Szociális Biztosító válaszol A férjem 26 évig 70%-os rokkantnyugdíjas volt, a feleségeként én voltam a gondozója. A férjem idén júniusban 69 éves korában elhunyt, és amikor kérvényeztem az özvegyi nyugdíjat, azt mondták a hivatalban, hogy a férjem már évek óta jogosult volt az öregségi nyugdíjra is, csak hát nem tudtuk, hogy az nem automatikusan jár, hanem kérvényezni kell. A hivatalban megtudtam, hogy az özvegyi nyugdíjat a nagyobb összegű járandóságból (az öregségiből vagy a rokkantságiból) számítják majd ki, sőt visszamenőleg 3 évre kifizetik a két nyugdíj közti különbséget is, mivel a férjem öregségi nyugdíja nagyobb volt, mint a rokkantsági. Csakhogy amikor már a kifizetésre került volna a sor, akkor megtagadták a két nyugdíj közti különbség kifizetését visszamenőleg 3 évre azzal az indokkal, hogy a férjem elhunyt. Szeretném tudni, hogy van-e jogom erre a különbözeire visszamenőlegesen? Olyan özvegy jogosult özvegyi nyugdíjra a férje után, akinek a házastársa a haláláig kapta az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, illetve jogosultságot szerzett a járandóságra, vagy munkabaleset, esedeg a munkahelyén szerzett betegség következtében halt meg. A társadalombiztosításról szóló törvény értelmében a Szociális Biztosító a nyugdíjkérvény alapján dönt a járandóság megítéléséről, és ezt a kérvényt az igénylő rendszerint személyesen nyújtja be. Ha egészségi okokból nem képes egyedül vagy személyesen leadni a kérvényt, a kezelőorvosa igazolása alapján a nevében más természetes személy is intézkedhet. Olvasójuk férje nem nyújtott be öregségi- nyugdíj-kérvényt, ezért a Szociális Biztosító nem hagyhatta jóvá a járandóságot, és nem is állapíthatta meg az öregségi nyugdíj összegét. Az öregségi nyugdíj összegének a kiszámolására csak az özvegyi nyugdíj megállapítása céljából került sor, mégpedig a feleség által benyújtott özvegyinyugdíj-kér- vény alapján. Mivel az elhunyt férj öregségi nyugdíja magasabb volt, mint a rokkantsági járandóság, az özvegyi nyugdíjat a magasabb - azaz az öregségi - nyugdíjból számolták ki. (Az özvegyi nyugdíj az öregségi nyugdíj 60%-a). A Szociális Biztosítónak a hatályos törvényekkel összhangban kell eljárnia, és eszerint az özvegynek visszamenőleg nem lehet kifizetni elhunyt férje öregségi nyugdíját. (Forrás: Szociális Biztosító) A szociális ügyi hivatal válaszol Pár hónapja meghalt a férjem. Amíg élt, a szociális ügyi hivataltól kapott havonta 51,48 eurót ruhára (penazny príspevok na kompenzáciu zvysenych vydavkov súvisiacich s opotrebovaním satstva), amit mindig visszamenőleg fizettek ki, és rossz egészségi állapota miatt mindig én vettem át helyette. Noha ez az összeg a férjemet megillette élete utolsó hónapjában is, a pénzt nem kaptam meg azzal az indoklással, hogy a posta nem tudta átadni a címzettnek, mivel az elhunyt. Csakhogy korábban is én vettem át a pénzt helyette. Az örököseként esetleg személyesen kell elmennem a hivatalba? A súlyos egészségkárosodás kompenzálására nyújtott támogatások jogi összefüggéseit a 447/2008. számú törvény szabályozza, és eszerint az említett anyagi támogatásra való jogosultság megszűnik annak a természetes személynek a halálával, akinek a támogatást nyújtották. Ha az összeget még az igénylő halála előtt hagyták jóvá, a megítélt jogos támogatást, melyet a halála napjáig nem kézbesítettek számára, már nem fizetik ki. Ez nem vonatkozik a személyi asszisztensre nyújtott anyagi támogatásra, amelyet a súlyosan egészségkárosodott személy a halála előtt nem tudott felvenni, ugyanis ezt az összeget a személyi asszisztens kapja meg. Vagyis a hatályos törvény nem teszi lehetővé a jogosultság más személyre való átruházását, megöröklését. Mivel az említett példában az egészségkárosodott személy, aki a ruhapénzt kapta, meghalt, a támogatást nem lehet másik természetes személynek, még a feleségének sem kifizetni. Ezt az sem befolyásolja, hogy az említett támogatást egy hónapra visszamenőleg szokták kifizetni, illetve hogy a férj helyett a feleség szokta átvenni, az említett ösz- szeget a férj halála után már nem lehet kifizetni. (Forrás: Központi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal)
