Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-07 / 231. szám, szerda

DUNA, VAG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2015. október 7., szerda 11. oldal Kiss István fafaragó tölgyfából készült Szent Flórián-szobra Szilason (V. Krasznica Melitta felvétele) FÓKUSZBAN Hagyománya van az önkéntes tűzoltóságnak Szilas. A helyi önkéntes tűzoltótestület megalapításának 130. évfordulója alkalmából nyár elején avatták fel Szilason a Barátság parkban Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének szobrát, Kiss István egri fafara­gó alkotását. A Magyar Tűzoltótestületek Statisztikai Kimutatása szerint 1885-ben az akkor 254 lelket számláló köz­ségben 15 taggal-valamennyi­en földművesek voltak - jött létre a tűzoltóság. „Nagyon ke­vés település büszkélkedhet az­zal, hogy alapítása óta folyama­tosan működő önkéntes tűzoltó­egyesülete van - mondta Tóth Péter polgármester. -Nálunk az elmúlt 130 évben egyszer sem oszlatták fel, jelenleg is több mint ötven taggal működik, kö­zülük húsz-huszonöt az aktív tag.” A szoborral együtt elké­szítették a tűzoltó-egyesület zászlaját is. (vkm) Bajusztalálkozót rendeztek V. KRASZNICA MELITTA Mert nem csak szőr a magyar bajusz! - hangzik a Magyar Bajusz Társaság jelmondata. MARCELHAZA Első alkalommal rendezték meg a komáromi járásbeli nagyközségben a Felvidéki Bajusztalálkozót, ame­lyet a főszervező, Lengyel Zoltán reményei szerint nagyon sok továb­bi évfolyam követ és egyre nép­szerűbb lesz. „Értékközpontú, magyarságtudat­erősítő rendezvényt szerettünk volna életre hívni, amelyen azonban nagy hangsúlyt kap a kömyezettudatosság is. Ezért a programba iktattunk pél­dául a kerékpározással kapcsolatos ismeretbővítést, helyi és környék­beli kézművesek bevonásával kira­kodóvásárt szerveztünk - mutatott rá Lengyel Zoltán. - A bajusz, amely lehet, hogy ma már sokak számára bizony megmosolyogtató viselet, főleg, ha pödört, kackiás, viselői számára mély mondanivalót hor­doz. Mindenképpen a magyar iden­titástudatot erősítő személyiség- jegy, visszatérés gyökereinkhez.” A nap vendége volt Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, aki ma­ga is bajuszt visel, és mint megje­gyezte: a köztársaságielnök-vá- lasztási kampány során is egyik védjegye volt a bajusz, már külső megjelenésében is a magyarsághoz való tartozását erősítette. A magyar és a rokon népek az el­múlt évezredek során bajuszt visel­tek. Az egyik legrégibb bajuszábrá­zolás egy 2300 éves szkíta nemezta­karón maradt fenn, amelyen egy kac­kiás bajuszos szkíta lovas látható. A találkozó színfoltja volt a Kackiás Verklis, civilben Ring István Szilágyi Péter, a 2008-ban alakult Magyar Bajusz Társaság elnöke töb- bedmagával érkezett az első találko­zóra, és szívből üdvözölte a kezde­ményezést. „Családi fényképalbu­mok bizonyítják, hogy ősapáink bi­zony mind bajuszosak voltak. A hu­szadik század elejéig magyar férfi­ember elképzelhetetlen volt bajusz nélkül - mondta Szilágyi Péter. - Azt szeretnénk elérni, hogy visszaálljon a bajusz becsülete. Herman Ottó ter­mészetkutató, néprajzkutató 1902-en még ezt írta: ’a magyarság nemcsak bajuszos, hanem bajuszára büszke’. A huszadik század elején aztán törés következett be a bajuszviseletben és a magyar lelkekben is. Meggyőző­désem, hogy a nemzet egészséges lelkületének egyik fokmérője lehet a Lengyel Zoltán érdemelte ki a Felvi­déki bajusz 2015 címet (A szerző felvételei) bajusz, minél többen térnek vissza hozzá, lélekben annál egészségesebb lesz a nemzet.” Magyarországon 2007-ben rendeztek először bajusz­fesztivált Kiskunfélegyházán, azóta más város is követte példájukat. A Magyar Bajusz Társaságnak eddig csupán egyetlen felvidéki tagja van, a komáromi Papp Ernő. Mint mond­ta, nemcsak a bajusz, hanem a ha­gyományok, ezen belül a lovas ha­gyományok felelevenítése és őrzése is összekötő kapocs. A szombati eseményen megtar­tották az első Felvidéki bajusz­mustrát is, amelyre tízen neveztek. A bajszokat a Magyar Bajusz Tár­saság tagjai zsűrizték, és Lengyel Zoltánnak ítélték oda a Felvidéki bajusz 2015 címet. • • Ünnepel a Czuczor Gergely Alapiskola SZÁZ ILDIKÓ Októberi rendezvény­sorozattal várják az egykori tanulókat. ÉRSEKÚJVÁR Hármas évfordulót tart a járási székhely egyetlen magyar alapis­kolája. Kilencven éve adták át a magyar alapiskola épületét, az ele­mi és polgári iskolát, hatvanöt éve oktatnak magyarul az intézmény­ben, és tizenöt évvel ezelőtt vették fel Czuczor Gergely költő nevét. Novák Monika, a Czuczor Ger­gely Alapiskola igazgatója el­mondta, október 3-án az ünnepi előkészület jegyében őszi nagyta­karítást rendeztek az udvaron. Rendhagyó tanítási órákra várják az érdeklődőket október 16-án, melyekre meghívták az egykori pedagógusokat. Aznap 17 órától tartják a Csemadok-székházban az Érsekújvári Magyar Tanulóifjúsá­gért Alapítvány díjkiosztó ünnep­ségét. Idén a jubileum jegyében rendezik meg a Czuczorosok, itt a helyetek! gálaműsort október 21- én a főtéri kultúrházban. Elhunyt pedagógusokra emlékeznek októ­ber 25-én a temetőben, majd 15 órakor ökumenikus istentisztelet lesz a plébániatemplomban. Októ­ber 26-tól 28-ig iskolatörténeti ki­állítást tekinthetnek meg az érdek­lődők a Czuczor Gergely Alapis­kolában. Időkapszulát helyeznek el a jövő nemzedékének szánt üzene­tekkel az iskola udvarán október 27-én, és ezen a napon tartják az öregdiákok találkozóját, amelyre az iskola vezetése várja a iskola egykori tanulóit, akik 1950 szep­temberétől a magyar iskola vala­melyik évfolyamába jártak. Czu­czor Gergely emléktábláját és szobrát október 28-án koszorúzzák meg, 17 órától ünnepi gálát ren­deznek a főtéri kultúrházban. MEGHÍVÓ AZ EKECSI SZÁNTÓFÖLDI BEMUTATÓRA Időpont: 2015. október 13. (kedd) Helyszín: Ekecs (Okod) és Alistál (Dolný Štál) közötti összekötő út melletti parcella Program: 9:30 -10:00 Regisztráció 10:00-11:30 Kukoricahibridek bemutatása, szántóföldi gépbemutató 11:30 Szakmai tapasztalatcsere - Ebéd MP150010

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents