Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-07 / 231. szám, szerda

Nem lesz kerékpárút Dunaszerdahelyen Bajusztalálkozót rendeztek Marcelházán Mécs-szobrot avattak Nagykaposon DUNA, VAG,6ARAM ÉS IPOLY MENTE CSALLÓKÖZ ÉS MATYUSFOLD uwwK/íntoi«i> N*m váltja kerékpárút KELET-ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA Négy kisiskola szűnt meg 3609 kiselsős kezdte a szeptembert magyar iskolában Egy kis ejnye-bejnye Ficónak Azt mondta, hogy nem mondta - magyarázkodás a szocialistáknak 3. oldal A NAP MONDATA Ijesztő élmény Nobel-díjat kapni. Riasztja az elismerés körüli felhajtás Arthur McDonaldot, aki a neutrlnóoszcilláció felfedezéséért tegnap fizikai Nobel-dijat kapott IDŐJÁRÁS Változóan felhős égbolt. A hőmérséklet 16 és 22 fok között alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS 02/323 77 777 9 Városi rang menekültekért Bős polgármestere megegyezett a beluggyel Elhunyt Göncz Árpád DEMECS PÉTER Pozsony/Bős. A bősi népsza­vazás után a község polgár- mestere, FenesIván vissza­fogta menekültellenes kijelen­téseit. A belügyminisztérium­tól lapunk úgy értesült, hogy Bős megkapja a városi rangot. A községben most 258, Ausztri­ától ideiglenesen átvállalt menekült van. Az elérhető információk sze­rint Bős legutóbb 2013 augusztusá­ban nyújtott be a kérvényt a városi rang megszerzésére, Fenes tavaly áprilisban nyilatkozta lapunknak, hogy a belügyminisztériumtól sem­milyen választ nem kaptak. Nem ez volt az első sikertelen próbálkozás a polgármester részéről. Előrelépés csak azután történt, hogy a polgár- mester a médiában már nem tilta­kozott hevesen a menekültek elhe­lyezése ellen. A belügyi tárca nem erősítette meg, de nem cáfolta, hogy a városi rang egyfajta jutalom a te­lepülésnek. Szemléletváltás A minisztérium indoklásában a városi rang odaítéléséről egyetlen olyan dolog sem szerepel, amit a község a korábbi kérvények be­nyújtásakor ne teljesített volna. A különbség, hogy míg Fenes koráb­ban nyíltan bírálta a tárca elképze­lését a menekülttábor megnyitásá­ról, népszavazást is szervezett, je­lenleg azt állítja, hogy a községben levő menekültekkel semmi problé­ma sincs. A polgármester júliusban még azt mondta: „a Bősön élők biztonsága és nyugalma fontos, ezért nem szeret­nénk itt olyan embereket, akikről nem tudjuk, honnan jöttek”. Nehez­SZÁZ ILDIKÓ Az otthont négy éve uniés témogatással kezdték építeni, most hirdették meg a pályáza­tot az igazgatói posztra. Vágsellye. 2015 februárjában a kivitelező felmondta a szerződést, a város ugyanis nem volt hajlandó ki­fizetni a többletmunkát. A munkások kivonultak a területről. A képviselő- testületben heves viták folytak a 2,4 millió eurós támogatással épülő ott­honról. Az önkormányzat csaknem ményezte azt is, hogy menekülttá­bor megnyitásáról az illetékesek nem kommunikálnak velük. Teg­napelőtt a Pátria rádiónak Fenes már arról beszélt, hogy a menekültekkel nincsenek problémák, alig látják őket a községben, s hogy a minisz­tériummal való kommunikáció ja­vul. „Meg kell, hogy erősítsem, hogy a kommunikáció folyamatosan ja­vul, s bízom benne, hogy hamaro­san egy normális szintre kerül” - mondta. A belügyminisztérium nem rész­letezte a városi rang odaítélésének okait. A tárca tájékoztatása szerint a két éve leadott kérvényt bírálták el újra. „A kérvényt jóváhagyjuk, s a kormány elé terjesztjük” - közölte lapunkkal a minisztérium sajtóosz­tálya. Bősjanuár 1-jétőlkapjamega városi rangot. Értesüléseink szerint emellett még egy műfüves focipá­lya épül a településen, és kapnak egy új tűzoltóautót. A városi rangról végső soron a parlament dönt, a határozat már a következő ülésen terítékre kerül. A kérdésben Fenes Iván polgár- mestert is próbáltuk tegnap elérni, ám telefonhívásainkra és SMS- üzeneteinkre nem válaszolt, titkár­nője sem tudta kapcsolni, bár elis­merte, hogy bent van a hivatalában. Bővítik a tábort? Bősön olyan hírek terjednek, hogy a befogadótábor épületeinek tulaj­donosa, a Szlovák Műszaki Egye­tem további szárnyak felújítását ter­vezi, a lakosok attól tartanak, még több menekült jöhet. Ivan Netík, a belügyi tárca sajtóosztályának ve­zetője lapunknak elmondta, az Ausztriával kötött egyezség két év­re szól, legfeljebb ötszázan lehetnek egyszerre a táborban” - közölte a szóvivő. 300 ezer euró többletmunkát kény­telen kifizetni, mert a tervek alapos módosításra szorultak. A kormány 288 ezer euró állami támogatást ha­gyottjóvá, így várhatóan október vé­gén átadják a 60 férőhelyes otthont és a 20 férőhelyes gondozóközpontot. A Szociális Szolgáltatások Intézetének (SZSZI) eddig negyvenen jelezték, hogy igényt tartanának a gondozói szolgáltatásokra. Sokan érdeklődnek munkalehetőség iránt is. A modem központban elsősorban azokat alkal­mazzák, akik a régi idősek otthoná­ban dolgoztak, de várhatóan új mun­katársakra szükség lesz. Budapest. Tegnap, életének 94. évében elhunyt Göncz Arpád, a rendszerváltás meghatározó alak­ja, a Magyar Köztársaság első sza­badon választott köztársasági el­nöke. Az államfői posztot két ciklu­son, vagyis tíz éven át töltötte be, 1990 és 2000 között. Az író, műfordító a demokratikus ellen­zék tagjaként 1988-ban csatlako­zott a Szabad Demokraták Szö­vetségéhez, amely az egyik leg­erősebb rendszerváltó pártként 1990-ben paktumot kötött a kor­mányalakításra készülő MDF-fel. Ennek értelmében az SZDSZ je­lölhette a köztársasági elnököt, Göncz Árpádot, aki korábban az SZDSZ Ügyvivői Testületének tagja volt. A megválasztása már önmagá­ban is mutatta a rendszerváltást, hiszen Göncz Arpád ötvenhatos elítélt volt. 1957 májusában tar­tóztatták le, egy év múlva pedig a Bibó-per vádlottjaként életfogy- tiglanra ítélték a fellebbezés lehe­tősége nélkül. 1963-ban amnesz­tiával szabadult. Göncz Árpád államfővé válasz­tására az MDF kormányfője, An­tall József tett javaslatot, az iro­dalmár akkor az írószövetség el­nöke volt. Megválasztása után a Kossuth térre mindenféle ceremó­nia nélkül ment ki az őt éljenző tö­megbe, ahol már akkor is sokan Árpi bácsinak szólították. Köz­vetlensége a rendszerváltás leg­népszerűbb politikusává tette, a közvélemény-kutatásokban 10 éven át vezette a szimpátialistát. A volt köztársasági elnök mun­kásságát tegnap szinte a teljes ma­gyar politikai elit méltatta - a Job­bik kivételével, amely csak rész­vétet nyilvánított az elhunyt csa­ládjának. „Göncz Arpád történel­mi időkben lett államfővé, és illő, hogy emléke történelmi személyi­ségként maradjon meg emlékeze­tünkben. Politikai nemzetünk az 1990-ben újjászületett demokrati­kus Magyarország első köztársa­sági elnökét tiszteli és gyászolja Göncz Árpád elnök úr személyé­ben”- írta búcsúzó nyilatkozatá­ban Áder János köztársasági elnök. „Tisztelettel őrizzük emlékeze­tünkben Göncz Arpád volt állam­főt, aki aktív és fontos politikai szereplője volt azoknak az évek­nek, melyekben Magyarország a diktatúrából a demokráciába való átmenet útjára lépett” - búcsúzott a Fidesz elnöksége nevében Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök. Az Együtt szerint Göncz Arpád igazi elkötelezett liberális demok­rata volt, aki megtestesítette a nemzet egységét, példaszerűen látta el a rábízott feladatot. „Göncz Árpád a nemzeti egység jelképe volt életútjával, gondolkodásával. A volt köztársasági elnök a védte­lenek szolgálója volt, plebejus attitűdű, közben végtelenül bölcs és művelt államférfi” - olvasható Tóbiás József, az MSZP elnöké­nek közleményében. Bugár Béla szerint Göncz Ár­pád az egyik legnagyobb hatású magyar politikus volt a rendszer- váltás után. „Nagyon fontos idő­szakban volt Magyarország köz- társasági elnöke, és megtette a ma­ximumot, amit a funkciójából ki­folyólag megtehetett” - mondta lapunknak a Híd elnöke. „Nem véletlen, hogy másodszor is megválasztották - ebben egye­düli a magyar politikában. Tíz éven át legjobb tudása szerint szolgálta hazáját és népét. Ez alatt az idő alatt ő volt Magyarország legnépsze­rűbb politikusa” - áll az MKP teg­napi részvétnyilvánításában.(ipj, MTI) Megnyitják az évek óta épülő nyugdíjasotthont

Next

/
Thumbnails
Contents