Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)

2015-10-06 / 230. szám, kedd

8 KÜLFÖLD 2015. október 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Az IÁ lerombolta Palmüra diadalívét Damaszkusz. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista terrorszervezet fegyveresei felrobbantottak egy diadalívet az általuk korábban elfoglalt kelet-szíriai romváros­ban, Palmürában - közölte a szír régészeti hivatal vezetője. Az időszámításunk előtti II. század­ban épített diadalív az ókori város kapuját jelölte, s egyike volt Pal­müra legjelentősebb műemlék­einek. „Arra számítunk, hogy az egész várost lerombolják” - vé­lekedett az illetékes. Á Damasz- kusztól 240 km-re fekvő romvá­ros a világ legismertebb törté­nelmi helyszíneinek egyike. (MTI) Légteret sértett egy orosz harci gép Ankara/Moszkva. Egy orosz harci repülőgép megsértette Tö­rökország légterét a szíriai ha­tárnál, a török külügy bekérette Moszkva ankarai nagykövetét, hogy tiltakozzon a légtérsértés miatt. Oroszország szeptember 30-án indított légi hadjáratot Szíriában, és azt állítja, az Iszlám Állam és más terrorcsoportok állásait támadja, ám a Nyugat szerint a Bassár el- Aszad szíriai elnök rezsimje ellen harcoló lá­zadókat veszik célba. Az orosz légierő gépei vasárnap 25 beve­tést hajtottak végre Szíriában, és az IÁ 9 létesítményére mértek csapást - mondta Igor Konasen- kov, az orosz védelmi tárca szó­vivője. A légierő hat támadást intézett a terroristák bázisa ellen Idlíb város közelében, és mint­egy 30 haditechnikai eszközt, köztük a szíriai hadseregtől zsákmányolt T-55-ös harcko­csikat semmisített meg. (MTI) Luhanszk: tankok visszavonása Kijev. Megkezdődött a 100 mil­liméternél kisebb kaliberű tüzér­ségi fegyverek, valamint harc­kocsik visszavonása a frontvo­naltól Luhanszk megyében, az ukrán fegyveres erők által ellen­őrzött oldalon - jelentette be He- orhij Tuka, Luhanszk megye kormányzója. Úgy tudja, a fegyverzet-visszavonás a szaka- dár oldalon is elkezdődött a me­gyében. A kijevi parancsnokság szerint a frontvonaltól legalább 15 km-re vonja vissza a hadsereg az övezetben lévő T-64-es és T-72-es harckocsikat, a 85 mm kaliberű páncéltörő ágyúkat és a 82 mm-es aknavetőket. Egyelőre nincs hír arról, hogy a front Do- nyeck megyei szakaszán elkezd­ték volna a szemben álló felek visszavonni a fegyvereket. (MTI) Ivó Sanader még börtönben van Zágráb. Annak ellenére, hogy a horvát legfelsőbb bíróság múlt csütörtökön megszüntette Ivó Sanader ellen az elsőfokú eljárást a Fimi Media-ügyben, és a vád­lott a 12,4 millió kuna óvadék megfizetését is vállalta, a volt horvát kormányfő még nem hagyhatta el a börtönt, ahol 3,5 éve letartóztatásban van. (MTI) Ankara lefékezi a migránsokat Frontex: eddig 630 ezren érkeztek illegálisan Európába, Berlin 1,5 millió migránssal számol MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Bengázi/Párizs. A török és a görög parti őrség minden menekültet feltartóztatna és visszaszállítana Törökország­ba egy, az Európai Bizottság és a török kormány által kidol­gozott akcióterv szerint. Akár 1,5 millió menedókkórő is érkezhet idén Németországba, a menekültügyi ellátórendszer pedig összeomolhat. Az Európai Bizottság (EB) és a tö­rök kormány akciótervet dolgozott ki az Európai Unióba irányuló mene­kültáradat feltartóztatására, az el­képzelés szerint a török és a görög parti őrség az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) szervezésében közösen járőrözik majd az Egei- tenger keleti részén, és minden me­nekültet visszaszállítanak a török partokra - írta a Frankfurter Allge­meine Sonntagszeitung német lap. A lap értesülése szerint a török fél vál­lalja, hogy az EU pénzügyi támoga­tásával (az unió 1 milliárd eurót ígért a törököknek) felállít hat új mene­külttábort, amelyekben összesen 2 millió ember fér el, az uniós tagor­szágok pedig vállalják, hogy a me­nekültek egy részét befogadják. így akár félmillió embert telepíthetnek át Törökországból az EU-ba biztonsá­gos, ellenőrzött módon. Uniós akcióterv Az akcióterv megvalósítása érde­kében Jean-Claude Juncker uniós bizottsági elnök az ügyben szorosan egyeztetett Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollandé francia elnökkel. Recep Tayyip Er- dogan török elnök pedig Brüsszel­ben vitatja meg a tervet az uniós in­tézmények vezetőivel. Ha sikerül a török államfővel politikai megálla­podást kötni a közös kezdeménye­Mintegy 100 afrikai menekült holttestét vetették partra a hullámok Líbiában. (SITA/AP) Idén legkevesebb 2600 ember veszítette életét a Földközi-tengeren, zésről, akkor az október közepén tartandó uniós csúcsra részletesen kidolgozzák a tervet, és a lehető leg­gyorsabban hozzákezdenek megva­lósításához. A remények szerint az együttműködés révén jövő tavaszig sikerül úrrá lenni a görög szigeteken és az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon kialakult kaotikus hely­zeten - írta a német lap. Példátlan mértékű válság Az uniós tagállamok határellenőr­zési ügynöksége (Frontex) legfris­sebb adatai szerint az év eleje óta már mintegy 630 ezren érkeztek illegáli­san Európába - a legtöbben Szíriából jönnek. „Ez példátlan migrációs vál­ság Európában a második világhábo­rú vége óta” - mondta Fabrice Leg- geri, az ügynökség vezetője. „Ha minden ország a maga módján, a szomszédjaival való egyeztetés nél­kül kezeli ezt a válságot, a migránsok folyama az egyik országból a másik­ba fog ömleni, mindenki kárára” - je­lentette ki. „A tagországoknak meg kell érteniük, ahelyett, hogy rend­őrök ezreit sorakoztatják fel a hatá­raikon, hasznosabb lenne az Európai Unió külső határaira küldeni őket” - mondta. Leggeri szerint az unió igazi határa Lampedusa és Leszbosz szi­geténél, illetve Melilla marokkói spanyol enklávénál húzódik. Németország nem győzi Akár 1,5 millió menedékkérő is érkezhet idén Németországba, a me­nekültügyi ellátórendszer pedig összeomolhat egy nem nyilvános kormányzati előrejelzés szerint - írta a Bild c. német lap tegnapi száma. A bizalmas minősítésű dokumentum alapján a berlini vezetés azzal szá­mol, hogy októbertől az év végéig újabb 920 ezer menedékkérő érkez­het az országba. A migrációs nyo­más tovább emelkedik az utolsó ne­gyedévben, a határátlépések száma naponta 7 és 10 ezer között alakul­hat. A menedékkérők nagy száma rendkívüli teher az elhelyezésükért, ellátásukért felelős tartományoknak és önkormányzatoknak, és az ellá­tórendszer összeomlása fenyeget - áll a prognózisban, amely szerint a kereslet felfutása miatt már szinte le­hetetlen beszerezni lakókonténere­ket és mobil tusolókat, WC-ket. A Merkel-kormány a legutóbbi, au­gusztusban kiadott hivatalos előre­jelzése még 800 ezer menedékkérő érkezésével számolt. A német kor­mány tegnap azt jelezte, nem tud a Bild által tálalt előrejelzésről. Sorozatos gyújtogatások Németországban több menekült­szálláson tűz ütött ki a hétvégén, és ismét tüntettek a menedékkérők be­fogadása ellen. Vasárnap a Türingia tartománybeli Friemar nevű köz­ségben egy sportcsarnokban ütött ki tűz, amelyben 11 menedékkérőt szállásoltak el, köztük gyerekeket. A hatóságok szerint szándékos gyúj­togatás történhetett. Egy másik tü- ringiai településen, Bischhagenben egy menedékkérők elszállásolására előkészített, még üresen álló lakó­ház tetőszerkezetéből csaptak fel lángok. Az Eszak-Rajna-Vesztfália tartományi Xantenben egy szintén még lakatlan, menekültek elszállá­solására kijelölt épületben keletke­zett tűz vasárnap. Mintegy 100 menekült holttestét vetették partra a hullámok az utóbbi öt nap során Líbiában - közölte a Lí­biai Vörös Félhold szóvivője. Mo­hamed am-Miszrati arról számolt be, hogy 85 holttestet Tripoli, 10-et pe­dig Szabrata város közelében talál­tak meg - az utóbbi az egyik legfőbb kiindulási pontja az Európába tartó csempészhajóknak Líbiában. Az ál­dozatok túlnyomó többsége más af­rikai országokból érkezett. A Nem­zetközi Migrációs Szervezet (IOM) friss jelentése szerint az idén már legkevesebb 2600 ember veszítette életét a Földközi-tengeren a veszé­lyes átkelés közben, a tavalyi egész évi 3279-cel szemben. Győztek a kormánypártok a portugál választáson A várakozásoknak megfelelően győztek a jobbközép kormánypártok a vasárnapi törvényhozási választásokon Portugáliában, viszont elvesztették parlamenti többségüket. Lisszabon. A választási bizottság 99 százalékos feldolgozottság után bejelentette, Pedro Passos Coelho miniszterelnökkormánykoalíciója-a jobbközép Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokratikus és Szociá­lis Központból (CDS-PP) álló párt- szövetség - a szavazatok 39%-át, a legfőbb ellenzéki erőnek számító Szocialista Párt pedig a voksok 32%- át szerezte meg. Pedro Passos Coelho kijelentette, hogy készen áll a kor­mányalakításra: „Tájékoztatni fogjuk az államfőt, hogy a legtöbb szavaza­tot elnyerő politikai erő kész kor­mányt alakítani. Annak ellenére, hogy nem sikerült többséget elérnünk a parlamentben”. A miniszterelnök el­mondta, kormánya elkötelezett a fis­kális fegyelem betartása mellett, va­lamint hangsúlyozta, hogy hajlandó kompromisszumot kötni az ellenzéki pártokkal az államadósság csökken­tése érdekében. António Costa, az el­lenzéki szocialisták vezetője elis­merte pártja vereségét. „A szocialista párt nem érte el a célkitűzéseit, s én teljes mértékben vállalom a politikai és személyes felelősséget, azonban nem fogok lemondani” — tette hozzá. A kommunistákból és zöldekből összeállt választási szövetség, a De­mokratikus Egységkoalíció (CDU) a szavazatok 7, a Baloldali Blokk (BE) pedig a voksok 9%-át szerezte meg. Portugáliában 9,6 millió embernek van szavazati joga. A leadott voksok 44%-ának elnyerése szükséges ah­hoz, hogy valamely párt vagy párt- szövetség abszolút többségre tegyen szert a 230 fos törvényhozásban. A kormánykoalíció népszerűtlen gazdasági intézkedései nem gyarapí­tották a baloldali pártok vagy a kom­munisták szavazótáborát. Elemzők a baloldal gyengeségét abban látják, hogy a gazdasági válság ellenére nein mutat meggyőző programot a széles középréteg által elfogadott kormány­zati reformpolitikával szemben. Gö­rögországgal és Spanyolországgal ellentétben Portugáliában nem erő­södtek meg a megszorítások ellen til­takozó mozgalmakból kinőtt új pár­tok, Lisszabonban nincs se a Szirizá- hoz, se a Podemoshoz fogható radi­kális tömörülés. Annak ellenére, hogy a Pedro Passos Coelho vezette kor­Pedro Passos Coelho miniszterelnök öröme, António Costa, az ellenzéki szo­cialisták vezetőjének bánata. A kormánykoalíció népszerűtlen gazdasági in­tézkedései nem gyarapították a kommunisták szavazótáborát. (Sita/ap) mányzat hajtotta végre a kemény megszorító intézkedéseket. Ettől függetlenül kiábrándultak a portugá­lok, sokan a lábukkal is szavaztak, 2011 óta évente 120 ezer ember, összesen majd félmillió ment kül­földre a jobb megélhetés reményé­ben, s noha láthatók biztató jelek a gazdaságban, még nem fordult meg a trend. Portugália 2011-ben - Görög­ország és Írország után - kényszerült 78 milliárd eurós mentőcsomagot kérni az Európai Uniótól, a Nemzet­közi Valutaalaptól (IMF) és az Eu­rópai Központi Banktól. Míg azon­ban Athén egyre mélyebben csúszott a válságba, a portugálok vállalták a nehéz döntéseket. Portugália tavaly májusban sikeresen lezárta segély- programját. (MTI, NSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents