Új Szó, 2015. október (68. évfolyam, 226-252. szám)
2015-10-06 / 230. szám, kedd
2 I KÖZÉLET 2015. október 6.1 www.ujszo.com Gazdagon jutalmaz a VŠZP A biztosító szerint a fizetéseket 2012-ben csökkentették, az előírásokat betartották ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az egyik legnagyobb állami cég, az Általános Egészségbiztosító többszörösen megbecsüli néhány alkalmazottját. A biztosító csúcsvezetői havi jövedelmük mellé, melyet osztályvezetőkként, illetve igazgatóként kaptak, jutalmat is hazavihettek. Antónia Borovková és Miroslav Vaďura, az utóbbit időközben a biztosító igazgatójának nevezte ki Viliam Čislák egészségügyi miniszter, évi jövedelme 50-60 ezer euró között mozog. Mivel jól helyezkedtek és a biztosító igazgatótanácsába is bekerültek, az itt végzett munkájukért további havi jutalmat kaptak. A bőségesjutalmazás itt sem ér véget, a biztosítóban végzett munkájukért évente egyszer prémiumot is kaptak az igazgatótanács tagjai. Miroslav Beblavý képviselő szerint a biztosítóból kapott éves jövedelmük 100 ezer euróra rúg. Az igazgatótanács tagjai havonta kapnak jutalmat, melynek összegét a kormány szabja meg. „A határozat azonban csak a jutalom felső határát konkretizálja, ez hathavi bér összegével egyenlő” - magyarázta Beblavý. 2012-től kiemelkedő munkát végeztek, minden évben megkapták a maximális jutalmat, beleértve belépésük évét, és azt az évet is, amikor a biztosító gazdasági mutatói az A miniszter és Marcel Forai, a leváltott igazgató (Gabriel Kuchta felvétele) előző évhez képest visszaestek. Az éves jutalom nagyságáról az egészségügyi minisztérium dönt, kritériumait a tárcának nyilvánosságra kell hoznia. Az adatok azonban hiányoznak. Önmegtartóztató vezetők Az egészségügyi tárca meglepőnek minősítette Beblavý kijelentéseit. Peter Bubla szóvivő szerint a képviselőnek négy évvel korábban kellett volna fellépnie a biztosítóban kiosztott bérekkel szemben. „Az igazgató akkor 6500, az osztályvezetők pedig 4700 eurós havi fizetést kaptak. A Smer jelöltjei belépésüket követően csökkentették a bérek összegét. Az igazgató 30, az osztályvezetők pedig 15%-kal kapnak kevesebbet” - állítja a tárca szóvivője. Jótékonykodás a közösből Marcel Forai áprilisban 22 ezer eurós jutalmat kapott 2014-es munkájáért. Az egészségügyi minisztérium korábban azt állította, hogy a volt igazgató jótékony célra fordíFizetések a VsZP-ben Vadura és Borovková éves jövedelme fejenként: ► 55-60 ezer euró- osztályvezetőként ► 33 600 euró-igazgatótanácsitagként ► 11-22 ezer euró egyszeri jutalom tóttá a pénzt: a pozsonyi gyermek- kórháznak ajánlotta fel. A kórházba viszont nem érkezett meg az összeg. A VsZP igazgatótanácsának tagjai, Antónia Borovková és Miroslav Vad’ura a 2013-as évért jóváhagyott jutalmukat adományozták a gyermekkórháznak. A 40 740 euróból két eszközt vásárolt a kórház. A tárca nem válaszol arra a kérdésre, hova került Forai 22 ezer eurós jutalma. Forai minden évben kapott jutalmat. „Az igazgatótanács tagjai olyan jogszabály alapján kapnak jutalmat, melyet az előző, azaz a Radičová- kormány hagyott jóvá” - közölte Petra Balážová, a VŠZP szóvivője. A kormányrendeletben azonban csak az odaítélhető jutalom felső határa szerepel. A biztosító vezetése 2012- től minden évben a maximális összeget vághatta zsebre. (TASR, ie) Kis NATO-központ lesz Szlovákiában Szeptember elején volt, aki így fogadta az átvonuló NATO-katonákat (SiTA-fotó) RÖVIDEN Megjavították Petőfi szobrát Pozsony. A héten megjavították Petőfi Sándor nemrég megrongált pozsonyi szobrát. A szoborra mászó gyermekek szeptember elején törték le a költő kardját. A szobrot a Petőfi Sándor Émlékműbizottság közbenjárásával és Jégh Izabella fővárosi képviselő segítségével sikerült megjavítani. (dp) Nem jegyezték be a SEN-t Pozsony. A belügyminisztérium nem jegyezte be Eduard Chmelár SEN névre keresztelt pártját. A belügy állítása szerint az egyetemi tanár és polgári aktivista Chmelár pártjához nem volt meg a szükséges 10 ezer támogató aláírás. „A 11 500 aláírás ellenőrzésekor kiderült, hogy a petíciós íveken hamis, vagy már nem létező személyi igazolványok adatai szerepeltek” - közölte Ivan Ne- tík belügyi szóvivő. Eduard Chmelár szerint azonban a belügyminisztérium már korábban elismerte 10 696 aláírás hitelességét, ezért panaszt tesz a döntés miatt, szerinte ez támadás a demokrácia ellen. Chmelár nyáron jelentette be, hogy politikai pályára lép, néhány napja egy in- teijűban kijelentette, pártja akár 10 százalékos támogatottságot is elérhet a márciusi parlamenti választásokon. (Sita, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Tagadja a védelmi tárca, hogy az Észak-atlanti Szövetség (NATO) belátható időn belül katonai bázist nyitna Szlovákiában. Azt viszont elismerte, hogy egy vezérlési központot hoznak létre, feltehetően a fővárosban. Pozsony. Martin Glváč tárcavezető csütörtökön a NATO brüsszeli központjában aláír egy egyezséget, mely alapján a szövetség egy új vezérlési központot, úgynevezett integrációs egységet (NATO Forces Integration Unit - NFIU) nyithat meg az országban, melyben 30—40 külföldi katona teljesít majd szolgálatot, ismerte el a védelmi minisztérium. „Határozottan nem katonai bázisról van szó. A központ létrehozásáról még a NATO tavalyi csúcstalálkozóján született döntés Walesben” - nyilatkozott tegnap Monika Balleková, a védelmi minisztérium szóvivője, hozzátéve: a NATO keleti határát képező országok mindegyikében létesítenek ilyen központot. Külföldi katonák tevékenysége az ország területén rendkívül érzékeny téma a Smer számára. Különösen azután, hogy egy korábbi felmérés igazolta, a lakosok háromnegyede elutasítana bármilyen NATO-bázis vagy fegyverraktár létrehozását az országban; a Smer választóinak több mint 78 százaléka mondott határozott nemet ilyen létesítményre. „Még ha a NATO- ban is vagyunk, az nem jelenti azt, hogy külföldi katonákkal teli bázisokat kell nyitni az országban. Ha valaki ilyesmire kényszerítene minket, népszavazást írnák ki a kérdésben” - nyilatkozta Fico nem sokkal azután, hogy a felmérés eredményeit nyilvánosságra hozták. A NFIU központ, melynek megnyitását Glváč csütörtökön fogja aláírásával jóváhagyni, határozottan nem nevezhető katonai bázisnak, másrészt negyven külföldi katona teljesít majd ott szolgálatot. Egyetlen feladatuk az lesz, hogy szükség esetén előkészítsék a szövetség gyors reagálású erőinek a terepet. Magyarán: ha Szlovákiát megtámadnák, a NFIU központ fogja koordinálni a NATO egységeit, a mielőbbi hatékony védelmet. Ugyanilyen központok lesznek Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Lengyelországban és a három balti ország területén. A központok megnyitásáról az ukrajnai Krím félsziget orosz megszállása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kiéleződése után született döntés. Jens Stoltenberg, a katonai szervezet főtitkára szerint ezzel akarják biztosítani a NATO keleti szövetségeseit, hogy szükség esetén azonnal és gyorsan képesek segítséget nyújtani. A NATO szlovákiai központja Pozsonyban lesz, a védelmi minisztérium épület- komplexumában. (dem, TASR) KDH: van akinek a légi mentés is jó üzlet Pozsony. Előzetes felmérés és versenypályázat nélkül emelné meg az egészségügyi minisztérium a légimentők állami támogatását - állítja a KDH. Az egészségügyi tárca szerint az emelés indokolt, a KDH viszont újabb bizniszt lát a dolog mögött. Ján Figeľ (KDH) szerint az egészségügyi minisztérium 3,5 millió euróval, vagyis az eddigi összeghez viszonyítva közel 50%-kal emelné meg a légimentők költségvetését. Közben a légi mentő-szolgálat támogatására vonatkozó szerződést, mely hat évre szól, két évvel ezelőtt írták alá. A KDH elnöke szerint a korrekcióra két okból lehet szükség, vagy hibáztak a két évvel ezelőtti pályázatnál, vagy újabb egészségügyi bizniszről van szó. Ján Figeľ felszólította Viliam Čislák egészségügyi minisztert, hogy hozza nyilvánosságra azt az elemzést, amely a légimentők költségvetésének emelését támasztja alá. „Ha az elemzés alapján valóbban magasak a költségek, és több pénzre van szükség a szolgálat működéséhez, akkor a támogatás mértékét újabb pályázat alapján kell meghatározni” - állítja Ján Figeľ. A légimentés költségei ► Jelenlegi éves költség: 7,5 millió euró ► Tervezettéves költség: 11 millió euró ► Egy légimentő-állomás havi fenntartása: 90 285 euró ► Egy levegőben töltött perc ára 37,5 euró A légimentő-szolgálat üzemeltetője már novembertől 3,5 millió euróval többet, azaz évente 1T millió eurót kapna az államtól. A politikus szerint a két évvel ezelőtti pályázat óta nem történtek olyan radikális változások, amelyek indokolttá tennének egy ekkora emelést. „Felmerül tehát a kérdés, nincs-e szándékosság a dolog mögött” - mondta Ján Figeľ, aki szerint a tárca azzal magyarázza a költségek növelését, hogy elavult a légimentők gépparkja, illetve 2005-óta nem emelték a szolgálat költségvetését. „Részletes gazdasági elemzést követően döntött a tárca a légimentő-szolgálat költség- vetésének emelése mellett. Az elemzést nyilvánosságra hozhatjuk. Az ok: a jelenlegi támogatás nem fedezi a gazdaságilag indokolt költségeket, ami veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást” - olvasható a tárca nyilatkozatában. Az egészség- ügyi minisztérium szerint a költségek részben a közelmúltban módosított egészségügyi törvények miatt emelkedtek. Pontos okot nem adott meg, csak a felsorolt törvényekből lehet következtetni, hogy részben talán a minimálbér emelkedésével indokolják a költségek emelkedését. (ie)
