Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-05 / 205. szám, szombat
14 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2015. SZEPTEMBER 5. www.ujszo.com Húszezer kötetes könyvtárat gyűjtött össze a szemétből a kolumbiai Könyvek lordja A könyv számomra a legnagyobb találmány>, és a legjobb dolog ami egy emberi lénnyel történhet- mondta Gutierrez, aki Mexikótól Chiléig bejárta a térség könyvfesztiváljait, hogy bemutassa könyvtáralapító kezdeményezését a kiselejtezett olvasnivalókból (Fotók: newsll30.com) Mintegy húszezer kötetes könyvtárat gyűjtött össze szemétbe dobott könyvekből egy kolumbiai férfi, akit hazájában a Könyvek lordjaként tisztelnek, amiért több ezer kolumbiai gyerekhez vitte el az olvasás szeretetét. átnézi a szemetet könyvek után kutatva, könyvtára több ezer kötet adományt kapott már, amelyből küldött más könyvtáraknak is, mert már nincs helye a tárolásra. Gutierrez kedvenc írói között van Lev Tolsztoj, Victor Hugo és Mario Vargas Llosa, de a legkedvesebbek számára honfitársa, Gabriel Garda Márquez művei, közülük is a Száz év magány és A tábornok útvesztője. Nincs ellenére a technológiai fejlődés, amely lehetővé tette a digitális könyvolvasást, de a nyomtatott könyv szerelmese. „Nincs szebb, mint amikor könyv van a zsebedben, a táskádban vagy az autódban” - vélte. (MTI) J ósé Gutierrez szemétbegyűjtőként dolgozik Bogotában, és húsz éve kezdte el megmenteni a szemétre dobott könyveket a kolumbiai főváros módosabb negyedeiben. Az összegyűjtött anyag nőttön-nőtt, és ma már a férfi házának földszintjén berendezett szükség közösségi könyvtárban kapott helyet a mintegy húszezer könyv, amelyek között a gyermekirodalom klasszikusaitól a kémiai tankönyvig minden megtalálható. Gutierrez szerint a könyv luxuscikk a szegénynegyedekben élő gyermekek számára, a boltokban kapható új olvasnivalók pedig megfizethetetlenek körükben. A 8,5 milliós Bogotában 19 közkönyvtár működik, de valamennyi távol a szegényebb negyedektől. „Ilyen könyvtárnak működnie kellene minden negyedben, minden városban, minden intézményben és minden vidéki térségben. A könyvek a megváltóink, erre van szüksége Kolumbiának” - hangoztatta. Az 53 éves Gutierrez anyjától örökölte az olvasás szeretetét, aki mindig olvasott neki, annak ellenére, hogy szegények voltak ahhoz, hogy a gyermek folytathassa iskoláit. „Minden este olvasott nekem. A könyv számomra a legnagyobb találmány, és a legjobb dolog, ami egy emberi lénnyel történhet” - mondta Gutierrez, aki Mexikótól Chiléig bejárta a térség könyvfesztiváljait, hogy bemutassa könyvtáralapító kezdeményezését a kiselejtezett olvasnivalókból. Miközben Gutierrez még ma is A Könyvek lordja több ezer kolumbiai gyereket „fertőzött meg" az olvasás szeretetével Nagyapját mentorálja az elsőfilmes H árom magyar- országi filmfesztiválra is meghívták Mészáros Márton újságíró legújabb rövidfilmjét. A pszichológiai és társadalmi témákat feszegető Saraghina című alkotás különlegessége, hogy szinte baráti segítségből valósult meg. „A szereplők is szerelemből vállalták a kétnapos munkát, akárcsak Chilton Flóra, a nagyon tehetséges operatőrünk, Probst Tamás, a film vágója, valamint a film zenéjét szerző Kassovitz Artúr. Öröm tudni, hogy vannak még igazán elhivatott, segítőkész emberek” - mondta el lapunknak Mészáros Márton. A fiatal alkotó által rendezett és írt történet cím- _i szereplőjét, a Fel- |; j lini klasszikusából ismert prostimáit, Saraghina nevét viselő hölgyet az »yl amatőr Szigethy Hanna alakítja, de a 79 éves Ungváry Rudolf közíró is szerepet vállalt a produkcióban. „Eredetileg Gáspár Kata színésznő alakította volna a címszerepet, nagyon tetszett neki a történet, de a harmadik megbeszélés után, sajnálatunkra, közös megegyezéssel távozott a produkcióból” - tette hozzá a rendező. Az alkotás telt házas bemutatóját a budapesti Művész moziban tartották, ahol megjelent több közéleti személyiség, Ihos József humorista és Abrahám Edit színésznő is. Az alkotás legközelebb a Lakiteleki Filmszemlén, októberben pedig a Vas megyei Függetlenfilm Fesztiválon lesz látható. A film tehetséges alkotója egyébként újságíróként keresi kenyerét. Korábban egy sikeres kulturális blogot vezetett az interneten, egy éve egy magyarországi napilap kulturális rovatának újságíró-szer- kesztőjeként dolgozik. Szakterülete a film és az irodalom, a felvidéki Kerekes Vicával is készített nagyinterjút. Szabadidejében, ha Mészáros Sámuel, a legidősebb pályakezdő és unokája (Képarchívum) éppen nem kulturális témákról ír, nagyapja, Mészáros Sámuel útját egyengeti. A fiatalember nagyszülője nyolcvanegy éves volt, amikor életében először verset publikált. A diósgyőri születésű öregúr élete során soha nem írt, de miután elvesztette feleségét, tollat ragadott. Nyolcvanhat éves korára hivatalosan is Magyarország legidősebb pályakezdő költője, nívódíjat vehetett át egy irodalmi társaságtól, első verseskötete pedig unokája anyagi és szellemi támogatásával jöhetett lére. Az Elfojtott szó című kötet ötszáz példányban jelent meg. Az összegyűjtött verseket az unoka rendezte kötetbe, a szerkesztői munkálatok után ő kereste meg a kiadót, amely megjelentette a művet. „Nem kapkodták szét a könyvet, de egészen jól fogy, szinte minden hónapban viszek két-há- rom példányt dedikáltatni a nagyapámhoz. Az interneten több régi barátja, de ismeretlenek is megkeresték a kötet kapcsán” - jegyezte meg Mészáros Márton, (ú)
