Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-05 / 205. szám, szombat
WWW .ujszo.com I 2015. szeptember 5. KÖZÉLET I 3 Harc a menekültkvótákért A posztszocialista uniós tagállamok elutasítják, ám Németország ezúttal erős támogatókat szerzett MÓZES SZABOLCS Egyszer már leszavazták az uniós vezetők a menekültkvótákat, ám heteken belül újra voksolhatnak róla. Ha nem megy át, bukhat Schengen - fenyegetőznek námet ás osztrák politikusok. Kelet-nyugat törésvonal az EU-n belül. Míg nyáron csak a menekültek rótták a kilométereket, az utóbbi napokban a kormánypolitikusok is „migrálni” kezdtek Közép- Európában. Nem véletlenül indult be diplomáciai nagyüzem: szinte biztos, hogy hamarosan ismét terítékre kerül a kötelező menekültkvóták kérdése az Európai Unióban. Az utóbbi egy hét felgyorsult eseményei - miniszterelnöki tárgyalások, a Keleti pályaudvaron történtek - ennek az előjátékát képezik. Markel nagyon akarja A menekültkvóták ügye májusban került az uniós politikusok elé: akkor az Európai Bizottság (az unió közös kormánya) dolgozott ki erre vonatkozó javaslatot. A kvóták bevezetését elsősorban a fő tranzitország (Olaszoszország) és a célállamok (jellemzően Németország) erőltették. Ezek az Olaszországban és a Görögországban lévő menekültekre vonatkoztak volna, és mindössze 40 ezer emberre, illetve 20 ezer menekültre az unión kívülről. Azt szerették volna, hogy egy részük más uniós államokba kerüljön. Akkor Berlin alulmaradt, a közép-kelet-európai országok mellett a franciáknak és a briteknek sem tetszett a javaslat. Ehelyett minden állam vállalta: önkéntesen átvállal bizonyos számú menekültet. A témát ezúttal ismét a németek hozták elő, s most már sikerrel is járhatnak, ami Berlin egyre nagyobb dominanciáját mutatja - ha ez a görög hiteldráma rendezése alapján V4: közös lépések még nem lett volna egyértelmű. A németek a britek mellett a franciákat is meggyőzték a közös rendezés előnyeiről, a spanyolok és az olaszok korábban sem voltak ellene. Ennek kontextusában kell értelmezni Robert Fico e heti lázas aktivitásait, a prágai V4-es csúcsot, valamint Orbán Viktor brüsszeli útját is: a visegrádi országok vezetői úgy érezhették, hogy kisebbségbe kerülnek az EU-n belül. Kelet és Nyugat A kérdés a kelet-nyugat tengely mentén osztja meg a tagállamokat. A szegényebb posztszocialista országok - melyekben nem élnek számottevő bevándorló csoportok- kormányai elutasítják a menekültek „szétosztását”, melynek célja a nyugati államok tehermentesítése. Ott nagyobb az életszínvonal, így ők a menekültek fő célpontjai. A diplomáciai harc részét képezik az egyre durvább kijelentések és az üzengetés. A német és az osztrák kormány is többször beszólt Budapestnek, a magyar kormányzat pedig élesen válaszolt. Közben az elmúlt napokban az sem volt világos, ki mit akar: a németek először azt mondták, hogy minden szír menekültet befogadnak, majd amikor megindultak a vonatok München irányába, pontosítottak: az uniós szerződések továbbra is érvénye(TASR-felvétel) sek, vagyis a menekülteket ott kell regisztrálni, ahol először találkoznak a hatóság embereivel. Most minden tagállam szuverén joga, hogy eldöntse: melyik EU-n kívüli országból érkező polgár telepedhet le nála. A kötelező kvóták ezt a jogot részben átírnák, a menekültügyi eljárást ugyan minden ország a saját szabályai szerint folytatná le, de egy bizonyos számú menekültet átszállítanának más országokból. Közösen határoznák meg a biztonságos országok listáját is, vagyis azokat az országokat, ahová vissza lehet küldeni a menekülteket, ha azokon keresztül érkeztek. A V4-es államok továbbra is maguk akarják eldönteni, hány menekültet és kit fogadnak be. Elemzők szerint viszont ehhez az kellene, hogy bőkezűbbek legyenek. Míg májusban 40 ezer + 20 ezer migráns elosztásáról volt szó, most már 160 ezres számról beszélnek az uniós vezetők. Szlovákia nyár elején 100+100 Szíriái menedékkérő befogadásába egyezett bele, ez volt az egyik legkisebb vállalás. A szlovákiai pozíció változását jelezheti, hogy a belügyminisztérium több hazai objektum felújítását is tervbe vette, a tárca információi alapján összesen 3 ezer menekült befogadására is képesek lennénk. Schengen veszélyben? A német és az osztrák vezetők nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy ha a közép-európai államok nem fogadják el a kvótákat, az a schengeni övezet végét jelentheti. Schengen eltörlése a határellenőrzések újbóli bevezetését jelentené, valamint azt, hogy csak a határátkelőkön lehetne átmenni, a zöldhatáron nem: több szigorítást ugyanakkor nem hozna. Az emberek 90%-a, akik csak évente pár alkalommal mennek külföldre, ebből sokat nem érezne, ám elsősorban a posztszocialista államok számára szimbolikus szempontból Schengen nagyon sokat jelent - nem véletlenül ezzel zsarolnak a német politikusok. Nem csoda, hogy a tegnapi V4-es találkozó egyik fő mondanivalója is ez volt: Schen- gennek maradnia kell, ez az unió egyik alappillére. Nyugati kormányzati szereplők szájából többször az is elhangzott, hogy befagyaszthatják az uniós alapokat, ám elemzők szerint ennek viszonylag kis esélye van: jogilag körülményes hozzányúlni, ráadásul ez az EU hosszú távú költségvetésének részét képezi. Hétfőn a szlovák, a cseh és az osztrák kormányfő találkozik menekültügyben, azután már Brüsszelre terelődik a figyelem. Először az uniós belügyminiszterek vitatják meg a kvótákat, majd várhatóan egy kormányfői csúcsot is összehívnak emiatt. A németek és az osztrákok azzal fenyegetőznek, hogyha nem fogadjuk el a kvótákat, vége Schengennek. Több ezren segítik nálunk a menekülteket LAJOS P. JÁNOS Néhány nap alatt több mint tízezer ember írta alá az Emberiességi felhívást (Výzva k ľudskosti), amely a múlt heti menekülttragédia után indult, amikor 71 menekült fulladt meg egy Magyarországról Ausztriába tartó teherautóban. Pozsony. A felhivást aláírók vállalják, hogy valamilyen módon - pénzzel, tárgyi segítséggel vagy önkéntes munkával - segítik a menekülteket. A felhívásban felszólítják a kormányt, hogy addig is próbálja segíteni a régióba érkező menekülteket, megelőzni a fenyegető humanitárius katasztrófát, amíg nem sikerül hosszú távú megoldást találni a problémára. A vyzvakludskosti.sk honlapon megtalálhatóak azoknak a szervezeteknek az elérhetőségei, számlaszámai is, amelyek a magyarországi vagy ausztriai menekülttáborokban élő menekülteknek próbálnak anyagi vagy más segítséget nyújtani. Az országban több helyen folyik gyűjtés, ahol élelmiszerrel, ruhákkal, cipőkkel, higiéniai eszközökkel lehet segíteni a menekülteket. A legegyszerűbb pénztámogatást a Magna szlovák humanitárius szervezet segítségével lehet eljuttatni, elég egy SMS-t küldeni a 836- os telefonszámra, amely 5 eurós támogatást jelent a szervezetnek. A szervezeteknek a legnagyobb segítség a pénzadomány, mivel helyben tudják a legjobban, hogy mire van éppen a legnagyobb szükség, mi kell a menekülteknek. A legtöbb szervezet önkéntesekkel dolgozik, ők osztják szét az összegyűjtött támogatást, vagy biztosítanak állandó ellátást - ételt, vizet, higiéniai csomagot - a menekülteknek. Az önkéntesek általában interneten jelentkezhetnek, ott lehet egyeztetni, hogy ki mikor tud segíteni. A vyzvakludskosti.sk honlapon megtalálható a támogatott szervezetek honlapjának elérhetősége is, ahol le lehet ellenőrizni, ki milyen tevékenységet végez. Az interneten megtalálhatók azon termékek listája is, amelyekre a szervezeteknek a legnagyobb szükségük van. A Migration Aid Hungary például állandóan frissíti a szükséges élelmiszerek, higiéniai eszközök listáját, amely megtalálható a http://bit.ly/lEvWLru címen. Aki segíteni akar, az például a Tesco csomagküldő szolgálatával is küldhet élelmiszert vagy egyéb árut a szervezetnek. Szervezetek ► Fórum donorov donorsforum.sk ► Človek v ohrození clovekvohrozeni.sk ► Szlovók Katolikus Karitósz - charita.sk ► Liga za ludskó próvadobrakrajina.sk ► Magna-magna.sk Ételosztás a Keleti előtt
