Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-04 / 204. szám, péntek
12 DIGITÁLIA 2015. szeptember 4. I www.ujszo.com A jövő mobilja kiszűri a vírusokat ÖSSZEFOGLALÓ A mobilkészülékeket fenyegető vírusok száma egyre nő, a legnagyobb csipgyártók egyike azonban most felveszi a kesztyűt: jön a kártevőket azonosító és blokkoló processzor. A Qualcomm következő generációs csúcsprocesszora hardveresen szűri majd a kártevő szoftvereket, így téve minden korábbinál biztonságosabbá az okoseszközöket. A jelenleg még készülő Snapdragon 820-as csip az alkalmazások viselkedéséből tanulva marad naprakész a fenyegetéseket illetően. Korunk legtöbb szoftveres védelmi megoldása úgy működik, hogy a vírusirtóprogram egy folyamatosan frissülő adatbázisból tölti le az újabb és újabb vírusok ismertetőjegyeit. Ennek a módszernek azonban hátránya, hogy midig ad egy kis előnyt a kártevők készítőinek, hisz a veszedelmes szoftvereket elsőként mindig azonosítani kell. A Qualcomm processzora ezzel szemben megtanulja, hogyan működik egy hiteles és hogyan egy veszélyes program, elméletben pedig képes rá, hogy jó előre észlelje, ha valamelyik appal nincs minden rendben. A hardveres ellenőrzést egy program sem tudja csak úgy megkerülni. A 820-as processzor jövőre érkezik, a gyártó pedig olyan nagy víruslaborokkal áll összeköttetésben, mint az AVG vagy az Avast. Amennyiben a cég tervei beválnak, úgy a jövő Qualcomm-csipes okostelefonjai vírusállóak lehetnek. (origo) Öntanuló mobilcsip (Képarchívum) Már maga a tény, hogy a családtagok a nap bármely szakában képesek egymással kapcsolatot teremteni, fokozza a közelség és a családi boldogság érzetét (Képarchívum) Jót tesznek a kütyük a családi kapcsolatoknak ÖSSZEFOGLALÓ Kifejezetten elősegítik a családtagok gyakori kommunikációját a különféle mobileszközök, de persze azárt árnyoldala is van a dolognak. A legtöbb család azonban az okostelefonoknak hála többet kommunikál. Pozitív hatással vannak a mobileszközök a családon belüli kommunikációra, derül ki az Ericsson Con- sumerLab legfrissebb kutatásából. Már maga a tény, hogy a családtagok a nap bármely szakában képesek egymással kapcsolatot teremteni, fokozza a közelség és a családi boldogság érzetét. Az egymástól távol lévő családtagok továbbra is a szöveges üzenetek, illetve a hanghívások használatát részesítik előnyben, azonban előbbiek szerepe egyre inkább felértékelődik, különösen az internetes csevegőalkalmazásoknak köszönhetően, mint amilyen Viber, a WhasApp vagy a F acebook Messenger. A klasszikus SMS-t még nem váltották fel, de a csevegőappok családon belül is népszerűek. Azok a szülők, akik igénybe vesznek efféle szolgáltatást, ötször többet kommunikálnak egymással, és nyolcszor többet a gyermekeikkel. A felmérés alapján az édesanyák és gyermekeik között átlagosan napi három szövegesüzenetváltás és két telefonbeszélgetés zajlik le. Az édesapáknál egy szöveges üzenettel csökken ez az arány. Persze a gyermekek gyorsabban igazodnak az aktuális trendekhez, így közöttük már az olyan programok népszerűbbek, mint a fotózásra építő Instagram és SnapChat. Szabályozott használat Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a szülők nem mind bízzák gyermekükre a mobilhasználat beosztását. Abban a szülők és a gyermekek kétharmada is egyetért, hogy a túlzott kütyühasználat újfajta konfliktus- forrást jelent a családok számára, a legtöbb problémát pedig az okostelefonok generálják. Épp ezért a megkérdezettek közel fele csak este és a hétvége egyes részében engedi gyermekeinek használni a készülékeket, egyharmaduk pedig lefektetett szabályrendszerben állapodik meg a kicsikkel. A szülők jelentős része viszont egyáltalán nem engedi a mobilkommunikációt, amikor a gyerek egyedül van. A megkérdezett szülők több mint kétharmada folyamatosan figyeli a gyerek mobiltelefonját, felük pedig minimum az alkalmazásokat ellenőrzi, míg egyesek csak a gyermek SMS- beszélgetéseit tükrözik maguknak. Észrevenni a függőséget A kommunikációs technológiák összességében pozitív hatással vannak ugyan a családokra, de azért vannak árnyoldalaik is. Bár a mobileszközöknek hála többet kommunikálunk családtagjainkkal és barátainkkal, tudatában kellene lennünk annak, hogy a telefonunk és a table- tünk iránti megszállottságunk értékes időt rabol el a családunktól. A gyermekek hétközben több személyes érintkezést szeretnének a szüleikkel, viszont a kommunikációs technológia erre nem nyújthat megoldást. (origo) Szeptembertől a Chrome is tiltja a Flasht Újabb komoly csapást ári a Flasht, az internetes tartalommegjelenítós egyik alapját: szeptember 1-től a Google Chrome is megválogatja, hogy milyen Flash-alapú elemeket jelenít meg az egyes oldalak betöltésekor. A Mozilla már másfél hónapja, július közepe óta tiltja alapból a Flasht a Firefoxban. A Flash az Adobe nevű cég terméke, főleg médiaelemek megjelenítésére használják a weblapkészítők, és bár rendkívül sokoldalú eszközről van szó, a Flash biztonsági szempontból lyukas, ráadásul kiemelkedően erőforrás-igényes is. A Google még júniusban jelentette be, hogy minden olyan Flash- alapú elem blokkolását tervezi, ami nem a megjelenített oldal központi eleme, mint például a maguktól elinduló videók. Az akkor kiadott közlemény szerint a felhasználó gépének akkumulátorát fokozottan merítik az ilyen elemek. A Google ugyan nem említette, de ennél sokkal komolyabb indok a Flash letiltására az a tény, hogy a Flash a gépeket ért támadások nagy részében szerepet játszik, a támadók sokszor használják a Flash egy ismert hibáját ahhoz, hogy átvegyék a hatalmat a megtámadott gép felett. A felhasználóknak szeptember elseje után is lehetőségük van arra, hogy a Flash automatikusan működjön a gépükön, de ehhez módosítaniuk kell a Chrome böngészési beállításait. A tiltás mellett a Google az átalakítás megkönnyítésében is segít: a böngészőben sok Flash-alapú tartalom eleve HTML5-ÖS alapokra átfordítva jelenik meg. A HTML5 nagyjából ugyanarrajó, mint a Flash, de a megjelenítéséhez nincs szükség olyan, a böngészőn kívüli, extra dolgokra, mint a Flashnél. A cég már többször figyelmeztette a hirdetőket, hogy igyekezzenek átállni HTML5-re, mert a böngészőpiac jelenleg mintegy 40—45 százalékát uraló Chrome hamarosan már nem lesz olyan engedékeny, mint eddig. A Flash hanyatlása öt évvel ezelőtt kezdődött, bár ezt sokan még ma sem ismerik el: Steve Jobs, az Apple akkori, azóta rákban elhunyt vezetője 2010. április 29-én jelentette meg Gondolatok a Flashről című nyílt levelét, melyben részletesen leírta, milyen indokok miatt nem engedi, hogy a cég mobil operációs rendszerén, az iOS-en fusson a Flash. Bár akkor sokan azt mondták, Jobs csak az Apple üzleti érdekeit védi a Flash ellen, az indokok között pontosan ugyanazok szerepeltek, amelyekre most a Google hivatkozik. Jobs akkor is azt mondta, hogy a Flash lassú, biztonsági szempontból veszélyes, a tartalmat más, beépített eszköz is tudja kezelni, ráadásul tulajdonképpen semmit nem von le a böngészési élményből, ha a felhasználó nem látja, amit a Flash mutatni akar. (index) A Google már többször figyelmeztette a hirdetőket, hogy igyekezzenek átállni HTML5-re, mert a böngészőpiac jelenleg mintegy 40-45 százalékát uraló Chrome hamarosan már nem lesz olyan engedékeny, mint eddig (Képarchívum)
