Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-30 / 225. szám, szerda

www.ujszo.com | 2015. szeptember 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Növekedés EU-pénzen A brüsszeli közös kassza pénzesője nélkül állna a gazdaság GÁL ZSOLT lovákia bruttó hazai terméke idén 3,2 százalékkal nőhet, nagyjából annyival, amennyi az Európai Unió közös költségvetéséből érkező nettó tá­mogatás összege lesz. Úgy tűnik, a szlovák gazdaság növekedése idén tényleg lendületet vesz és magasabb fokozatba kap­csol. A gazdaság szekerét azonban most nem az export, hanem a lakos­sági fogyasztás és főleg a felpörgő beruházások húzzák. A pénzügy­minisztérium Pénzügypolitikai In­tézetének prognózisa szerint a beru­házások éves szinten 7,6 százalékkal nőnek, és kétharmadukért a köz­szféra a felelős. A közszféra beru­házásai 2015 első fél évében hihe­tetlentempóval, 76 százalékkal emelkedtek. Ez egyértelműen annak köszön­hető, hogy finiséhez érkezett az elő­ző, 2007 és 2013 közötti uniós költ­ségvetési időszakból rendelkezésre álló pénzek lehívása. Ezek túlnyomó többségét idén év végéig lehet el­költeni, ha ez nem sikerül, végképp búcsút inthetünk nekik. Köztudott, hogy Szlovákia az utolsók között kullog az uniós pénzek lehívásában. Az Európai Bizottság honlapján lé­vő adatok szerint a számunkra elkü- lönitett 11,5 milliárd eurónak a 71,8 százalékát sikerült felhasználni, vagyis alig pár hónap maradt a többi, csaknem 30 százalékra. A 28 EU tagállamból csak Románia és Hor­vátország rendelkezik rosszabb mutatókkal, de ők később csatla­koztak. Becslések szerint a rendel­kezésre álló összegből akár több mint egy milliárdot is elbukhatunk. De még így is jelentősen nő a véghajrában az országba áramló uniós pénzek mennyisége. A pénz­ügyminisztérium a jövő évi költ­ségvetés tervezetében 3,6 milliárd euró uniós forrással számol idén. Ha ebből leszámoljuk Szlovákia csak­nem 700 milliósra taksált befizeté­sét, akkor a nettó uniós hozzájárulás úgy 2,9 milliárd lesz. Ez a közszféra teljes kiadásainak csaknem egytize- de. Egyértelműen az ebbő L finan­szírozott beruházások járulnak hoz­zá a legnagyobb mértékben a gaz­dasági növekedéshez. Még úgy is, hogy nem hatékonyan (ellenkező­leg, hatalmas korrupcióval kísérve) vannak elköltve és a pénzek jelentős része bennragadhat. Figyelembe véve, hogy az ex­portkilátások nem valami rózsásak, az uniós alapoktól függő növekedés jelentősen lelassulhat. Jövőre már az elvileg másfél éve futó 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakból kéne jönnie az uniós pénzek túlnyo­mó többségének, de félő, hogy az összeg jóval elmarad az idei pénz­esőtől. A növekedés akár drasztiku­san lelassulhat, és ezt még a Land Rover esetleg beinduló beruházása sem tudná eleinte ellensúlyozni. Persze, ha ez be is következne, már nem igazán lenne hatással a tavaszi választási eredményekre. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gaz­dasági tanácsadója A nénikéjét MARIÁN LEŠKO M arcel Forai, az Általános Egészségbiztosító lemondott igazgatója ugyanúgy híressé tette a nagynénjét, mint annak idején Ján Eupták az anyósát, Edit nénit, vagy Vladimír Mečiar a feleségét, Margita asszonyt. Edit néni „szakértőként” került egy állami tulajdonú bank felügyelő tanácsába, bár hajdanán még a középiskola második osztályát sem sike­rült bejeznie. Margita asszony pedig a semmiből lett a tőzsde sztáija, amikor egymillió koronáért vásárolt részvényeket és három hónap múl­va 60 millióért tudta eladni azokat. Forai nénikéjéhez képest azonban szánalmas amatőrök voltak. Bár már ők is elmúltak hatvanévesek, amikor sikerült betörniük az üzleti világba, Forai nénikéje azonban már a hetvenen is túl van. És mi­nél idősebb, annál sikeresebb. Az utóbbi három évben teta Anka hét cége megnégyszerezte korábbi bevételeinek nagyságát. Akik azt állítják, hogy a sikeres vállalkozás egész embert kíván, azok most elgondolkod­hatnak. Forai nénikéje jól megérdemelt, békés nyugdíjas éveit tölti, és még legközelebbi ismerősei, szomszédai sem sejtették, hogy közben micsoda cégcsoportot vezet, tizenkét szerződést kötött az állami egész­ségbiztosítóval, amelyekhez még 69 szerződéskiegészítést is kellett csatolni, oly sokrétűek azok a szolgáltatások, amelyeket az egészség­ügynek nyújt. Forai nénikéje élő példája annak is, hogy Szlovákiában az is lehet si­keres vállalkozó, aki személyesen nem vesz részt a vállalkozásában. Ugyanis ezt a rendkívül sikeres üzletasszonyt nem ismeri egyetlen egy alkalmazottja sem, de még üzleti partnerei és cégeinek társtulajdonosai se látták soha a nagyságát. Aki úgy érzi, hogy gúnyt űzünk egy idős, tiszteletre méltó asszony­ból, attól elnézést kell kémünk, de teta Ankából a saját unokaöccse csinált céltáblát. Olyan dolgokba rángatta bele, amelyekben nyakig benne vannak ő és az üzlettársai. Mint Peter Schutz kommentátor írta: az állami egészségbiztosító a Smer kassai bizniszcentrumának vala­miféle közös vállalkozásaként működik. Miután kitudódott, hogy a nénikéje cégein keresztül az állami egészségbiztosító vezére saját magával üzletelhetett, fokozatosan egyéb dolgokra is fény derült - a buliban benne van az egészségfel­ügyeleti hivatal, Forai egykori osztálytársának cégei, a szomszédja és volt üzleti partnere, Pavol Paška. Forai, még mielőtt lemondott az igazgatói posztról, azzal próbált védekezni, hogy „nagyon naiv és buta vezérigazgató lennék, ha kétes szerződéseket kötnék 14 millió euró értékben a saját nénikémmel”. Hogy a biztosító mégis megkötötte a szerződéseket, az nem Forai na- ivságából fakadt, hanem önteltségéből. Azt gondolta, ha fény derülne is valamire, azt „el lehet simítani”, mint például azt, hogy nem vallotta be a River Parkban található lakását. Durván tévedett, mert elfeledke­zett arról, hogy választási ciklus is van a világon. Közelednek a parla­menti választások, és Forainak mennie kellett, hogy a nép ne a Smer kassai bizniszcentrumáról beszéljen. Ha a Smer elnökének néha megbotlik a nyelve, akkor képes magáról és kollégáiról például olyat mondani, hogy „a populizmus bajnokai vagyunk”. Most is valami hasonló történt, mert a Forai-ügy kapcsán azt írta: „Ha az ügy kivizsgálása után szükséges lesz, levonjuk a meg­felelő politikai következtetéseket”. Szóval csak akkor, ha „szükséges lesz”. Nincs új a nap alatt. A szerző a Trend hetilap kommentátora Megbukott az EU szomszédságpolitikája Meghiúsult az Európai Unió álma, hogy baráti államok körét alakítsa ki a Kaukázus­tól a Szaharáig, a partnerségre hívott szomszédos államok belső konfliktusai miatt mene­kültek lepik el Európát. Szemben a keleti bővítés sikere­ivel a 2003-ban indított szomszéd­ságpolitika megbukott. A program EU-tagságot nem, de pénzt, tech­nikai segítséget és piaci részvételt ígért annak a 16 keleti és déli szom­szédos országnak, amelyek elfo­gadják az unió demokratikus és gazdasági normáit. Moszkva munkája Az unió környezetének demok­ratizálási kudarca miatt részben Brüsszelen kívül álló erők okolha­tók, például az orosz elégedetlen­ség a Szovjetunió összeomlása mi­att vagy a politikai és felekezeti vi­szály a Közel-Keleten. Az EU keleti partnerségi prog­ramjába vont országok közül hat­ból ötöt - Ukrajna, Moldova, Grú­zia, Örményország és Azerbaj­dzsán - befagyott konfliktusok gyengítenek, amelyekben Moszkva keze is benne van. A hatodik, Fe­héroroszország tekintélyelvű, uni­ós szankciók sújtják és nem kapott ajánlatot az EU-tól. Uniós tisztviselők elismerik, hogy hibás és naiv volt az ötlet, hogy baráti országok együttműködő kö­rét alakítják ki. „Nem lesznekugyan EU-tagok, de az Európai Unió megmondja, mit és hogyan kell csi­nálniuk, hiszen úgy gondoltuk, olyanná akarnak válni, mint mi va­gyunk” - mondta Christian Dani- elsson, az Európai Bizottság bőví­tési főigazgatóságának vezetője. Sok feltétel Az uniós közeledés túl kevés ju­talmat ajánlott túl sok feltételhez kötve. Tolakodó felügyeletnek, ér­dekeiket sértő fenyegetésnek vet­ték és ösztönösen ellenálltak a tekintélyelvű uralkodók és a helyi oligarchák Kairótól Minszken és Bakun át Algírig. Az EU ugyan­olyan megközelítést alkalmazott a mindegy államnál, pedig azok nagymértékben eltérő gazdaság- politikát folytatnak, és kormányza­ti rendszerük is eltérő. Korábbi fel- tételezések szerint például Észak- Afrika vagy a Dél-Kaukázus orszá­gainak egyes csoportjai együttmű­ködnének és kereskednének egy­mással, miközben a valóságban alig vagy egyáltalán nem törekednek erre. Kevés siker lan Bond, az Európai Reform Központ (CER) londoni politikai kutatóközpont külpolitikai osztá­lyának igazgatója hangsúlyozta, hogy a legutóbbi, 2011-es felül­vizsgálat még több odafigyelést sürgetett a mélyreható és fenntart­ható demokráciára vonatkozóan. Azóta viszont Líbia és Szíria az anarchia szélére sodródott, Egyip­tomban katonai puccs váltott kor­mányt, máshol a civil társadalom elnyomása erősödött, a média hely­zete is többfelé romlott. A relatíve kevés sikertörténet közül Tunézia, Ukrajna és Grúzia továbbra is sebezhető, külső és bel­ső fenyegetéseknek vannak kitéve. Ugyan, emberi jogok... EU-tisztviselők immár egy új re­alitás szükségességéről beszélnek a közös érdekeket szem előtt tartva ahelyett, hogy az emberi jogokról és a demokráciáról oktatnák ki a part­neri országokat. Az Európai Parla­ment azonban és néhány tagállam - mint például Németország és a skandináv országok - vonakodnak ennek támogatásától. lan Bond amellett érvelt, hogy a stabilitás csökkenése miatt érzett aggodalomnak nem szabad gátol­nia az emberi jogok tiszteletét, amely hosszú távon éppen elen­gedhetetlen előfeltétele a stabili­tásnak. Néhány szakértő szerint az EU kezdeményezte mélyreható és át­fogó szabadkereskedelmi megálla­podások irreálisak és destabilizál­ják a szomszédos országok gazda­ságait, mivel azt követelik, hogy nyissák meg piacaikat az Európai Unió előtt. Ukrajna és Grúzia több megállapodást kötött Brüsszellel, dacolva az orosz ellenállással, és EU-tisztviselők szerint tovább kell segíteni őket, hogy megerősödjön gazdasági fejlődésük. Helyben tartás A realitás az, hogy az EU-nak sürgősen kezelnie kell a Közel- Keletről, Ázsiából és Afrikából be­áramló több százezer menekült okozta válságot. Ennek megoldása várhatóan elsőbbséget élvez min­den témával szemben a szomszédos országokkal való tárgyalásokban. Ez azt is j elenti, hogy Brüsszel pénzt fog elkülöníteni a gazdasági fejlő­dés és a közigazgatási reformok tá­mogatására, hogy lehetőség nyíljon a menekültek helyben tartásának finanszírozására, és ne ösztönöz­zék őket arra, hogy Európába in­duljanak. (MTi)- Azt mondja, most azért iszik, mert ellenzi a menekültkvótákat és demonstrálni akarja, hogy nem muzulmán! (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents