Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-30 / 225. szám, szerda

www.ujszo.com I 2015. szeptember 30. KÖZÉLET I 3 Gyűlölködő nagyüzem az interneten Sokan viccelnek golyóval, kötéllel, Charlie Hebdóval, ám a bejegyzéseknek büntetőjogi következménye is lehet G Fehér István Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy tudjuk - HAZAÁRULÁSÉRT MINDENÜTT KÖTÉL. JOBB ESETBEN GOLYÓ JÁRI Remélem, ezek a cionista férgek ki fogják érdemelni! További 44 hozzászólás CT Konöisi Laci Az ÚjSzó veszélyes a magyar nemzetre, nemzeti kisebbségünkre : nincs nagyobb pusztító erő Felvidéken mint ők. Oly mértékben pusztítja a nemzeti tudatot, érzést, tartást, szenvedélyt mint semmi más Elég megnézni a csonkaországi vendégkommentátorokat. : a legszarházibb. legalávalóbb nemzetrothasztó bailibsi patkányfészek! Heti Válaszból még véletlenül se, sem a nemzeti oldalról. Ha nem lehet ezzel mit kezdeni, akkor csak drukkolni lehet, hegy valamilyen hazafias csoport rendez ott végre egy Charlie Hebdó-t... Tetszik. • Tegnap, S:1S Úszítás a Facebookon (Képarchívum) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Hazaárulással való vádaskodás, golyó, kötél, Charlie Hebdo. Az utóbbi időben elszabadultak az indulatok az interneten a szlovákiai magyar internethasználók körében, ás nem csak a menekültekkel kapcsolatos bejegyzések alatt. Az uszító, a közösség elleni izgatás fogalmát kimerítő bejegyzéseket nem egyszer ismert emberek vagy a gyerekeinket oktató tanárok írják. A komáromi gimnázium földrajz­tanára szeptember 7-i posztjában azokat a magyarországi liberális ér­telmiségieket fenyegette meg, akik nyílt levében kérték Angela Merkel német kancellárt a Magyarországra érkező menekültek befogadására. Fehér István az erről szóló cikket be­linkelve írta: „Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy tudjuk - HAZA­ÁRULÁSÉRT MINDENÜTT KÖ­TÉL, JOBB ESETBEN GOLYÓ JÁR! Remélem, ezek a cionista fér­gek ki fogják érdemelni!” (Az idézet szöveghű, ahogyan megjelent a Fa­cebookon - a szerk megj.). Valószínűleg nem tűnt fel neki, hogy a civilizált Európában már egy ideje semmiért sem szabnak ki ha­lálbüntetést, így nyílt levél írásáért sem. A levél írói egyébként egyebek mellett azért kérték erre Angela Merkelt, mert szerintük Magyaror­szág jelenlegi politikai körülményei között „a magyar államtól sem tisz­tességes menedékkérelmi eljárás, sem sikeres integrációs folyamat nem várható el”. A levelet 42 értel­miségi írta alá, tanárok, színészek, egyetemi tanárok, írók, közéleti sze­mélyiségek. Fehér szerint ő nem bűnös Fehér nem tartja bűnnek eredeti bejegyzését, legalábbis ez derül ki egy későbbi, szeptember 11-i be­jegyzéséből, amelyben azokat a honlapokat hibáztatja, amelyek hírt adtak uszító kommentárjáról. Az aláírók kivégzésére való felszólítást véleménynek tartja, legalábbis újabb bejegyzése szerint: „Ugyanis, akik kirekesztők, akik nem bírják elvi­selni, ha más vélemény is létezik, nos ezek vagytok ti, fiúk, tetszik, vagy sem! Ezek vagytok ti, sunyi Anonymus-utánzatok...” - üzeni azoknak, akik tájékoztattak a „véle­ményéről”. írásbeli megrovás A komáromi Selye János Gimná­ziumban írásbeli megrovást kapott Fehér. „Számomra felfoghatatlan, hogy valaki ilyen stílusban nyilat­kozzon - mondta lapunknak And- ruskó Imre, a gimnázium igazgató­ja. - Tartottunk egy tantestületi gyűlést, ahol egy emberként elítél­tük ezt a bejegyzést. Fehér István írásbeli figyelmeztetést kapott, mert a munkahelyi fegyelem durva meg­sértéseként értékeltem bejegyzését, még akkor is, ha ezt nem iskolaidő alatt tette. Neki akkor is tanárként kell viselkednie.” Andruskó szigorúbb büntetést nem tart indokoltnak, habár azt el­ismerte, hogy a tanár a tanórákon sem titkolja nézeteit. „Az igaz, hogy az órákon elmondja véleményét, de hogy valakit sértegetne, azt hivata­losan nem tapasztaltuk. Felszólítot­tuk, hogy véleményét úgy mondja el, hogy azzal ne sértsen senkit - mond­ta Andruskó. - Az írásbeli figyel­meztetés azt jelenti, hogy ha 6 hó­napon belül kap még egyet, akkor megszűnhet a munkaviszonya.” Draxler nem láp közbe Az oktatási minisztérium nem avatkozik be konkrét iskolai ügyek­be. „Ezt a munkaadó szintjén kell megoldani, a pedagógus saját sze­mélyes véleményét álláspontját ma­gánemberként mondta el a szociális hálón. Ha a cselekedetét a bűnüldöző szervek is közösség elleni izgatás­nak találják, akkor az igazgatónak kell lépnie, meg kell szüntetnie a munkaviszonyt alkalmazottjával” - tájékoztatta lapunkat Beáta Dupal’ová Ksenzsighová, az oktatá­si minisztérium szóvivője. Juraj Draxler oktatási miniszter szerint ugyan „a tárca figyelni fogja a poli­tikai szélsőségek megnyilvánulása­it” a menekültválsággal kapcsolat­ban, de erre a konkrét megnyilvá­nulásra nem reagált. Charlie Hebdo Fehér megnyilvánulása nem szá­mít ritkaságnak. Augusztus végén Könözsi László kívánta lapunk szerkesztőségének kiirtását, mert szerinte „Az ÚjSzó veszélyes a ma­gyar nemzetre, nemzeti kisebbsé­günkre; nincs nagyobb pusztító erő Felvidéken mint ők - írta bejegyzé­sében. - Ha nem lehet ezzel mit kez­deni, akkor csak drukkolni lehet, hogy valamilyen hazafias csoport rendez ott végre egy Charlie Hebdó-t.” Kö­nözsi az idei januári párizsi történé­sekre utalt, amikor terroristák lelőt­ték a Charlie Hebdo szatirikus heti­lap tíz munkatársát. Könözsi az MKP Érsekújvári Já­rási Elnökségének tagja. Berényi József pártelnök szerint ez nem a párt véleménye. Sajtóhírek alapján azonban azt nem kérte tőle, hogy lépjen ki a pártból, mert „mindenki hibázhat néha”. Berényi állítja, hogy bejegyzését nyilvánosan megbánta. Könözsi Facebook-oldalán sem a bejegyzés, sem a „nyilvános meg­bánás” nem található. Kiadónk Kö­nözsi ellen büntetőfeljelentést tett, mivel úgy véljük, a bejegyzés a bün­tető törvénykönyv szerint kimeríti a felbujtás fogalmát. A Denník N-nek Könözsi azt nyilatkozta, hogy nem gondolta komolyan bejegyzését. A gyilkossággal való fenyegetés nem számit nagy ritkaságnak a Fa­cebookon, politikusok ezt gyakran tapasztalják. Legutóbb megkapta Bugár Béla (Híd) is, aki a szeptem­ber eleji, pozsonyi, a menekültek melletti tüntetésen vett részt. La­punk beszámolója alatt jelent meg a „golyót mindbe belaba is” (szöveghű idézet - a szerk. megj.) bejegyzés, akinek a szerzője feltehetően szintén csak „viccelt”. Az ilyen bejegyzések a büntető­jogra tartoznak, véli Šarlota Puffle- rová, a Polgár, Demokrácia és Fele­lősség nevű civil szervezet vezetője. „A kijelentésekből világos szá­momra, hogy kimerítik a gyűlöletkeltés tételét” - mondta la­punknak Pufflerová. „Indul a katalán függetlenedési folyamat” DEMECS PÉTER Egyelőre sok a kérdőjel a katalá­nok függetlenségét célzó kezde­ményezések körül. A jelenlegi al­kotmány nem ad lehetőséget arra, hogy egy autonóm közösség külön népszavazást tartson, az alaptör­vény csupán országos népszavazás kiirását teszi lehetővé. A spanyol kormányzat is ellenzi Katalónia függetlenségét, ám ezen a téren változhat a helyzet, hiszen decem­berben parlamenti választások lesznek az országban. A legutóbbi katalán parlamenti választásokról, Katalónia elszakadásának lehető­ségeiről beszélgettünk Jordi Mo- lettel, az El 9 Nou lap igazgatójá­val, amely az Új Szóval együtt tagja az európai kisebbségi lapok szer­vezetének (MIDAS). Hogyan értékeli a helyi parla­menti választást, amelyen a füg­getlenségpártiak szerezték meg a legtöbb szavazatot? Az eredmény egyértelműen a füg­getlenségpártiaknak kedvez. Összességében abszolút többséget szereztek. Igaz, ami a leadott szava­zatokat illeti, nem, de itt is sikerült megszerezniük a közel ötven száza­lékot. Mely társadalmi rétegek támo­gatják elsősorban a függetlensé­get? A támogatók csoportja nagyon sokrétegű, az összes korosztályból és társadalmi rétegből. Többségük az ország belterületéről van, ugyanak­kor Barcelona városából, bár itt a szavazatokjobban megoszlanak. A függetlenségpártiak ugyan többséget szereztek, de nem olyat, amire számítottak. Mire elég ez a többség? Kénytelenek állami struktúrákat kialakítani, hogy elinduljanak a füg­getlenség felé vezető úton. Termé­szetesen, bizonyos időre lesz szük­ség a madridi kormánnyal való egyeztetésekre. A gond azzal van, hogy a konzervatív néppárti kor­mányzat nem hajlandó semmilyen egyeztetésre, ami annyit jelent, hogy a függetlenségpártiak a kormány be­leegyezése nélkül fogják kezdemé­nyezni a függetlenségi folyamatot. A választás eredménye a füg­getlenségpártiak szempontjából viszont kudarcként is elkönyvel­hető... Nem gondolom, mert a szavaza­tok közel 50 százalékát megszerez­ték, s a baloldali pártok szavazói kö­zött is vannak szeparatisták. Jordi Mólét (Képarchívum) Valószínű, hogy egy függetlenségi szavazáson a szeparatisták egyértelmű győztesek lennének. A függetlenségpártiak ezt a vá­lasztást gyakorlatilag egyfajta függetlenségi népszavazásnak tartották. Ha viszont kiírnának egy valódi referendumot, amiről szó is van, nem félnek attól, hogy ott sem lesz meg az ötven száza­lék? Nem tudom, lesz-e népszavazás, ez a madridi parlamenttől függ. Úgy gondolom, a népszavazáson jobb eredményt érnének el a független- ségpártiak. Ki kell várni az ered­ményt, ez csak az én véleményem. Tehát mindenképpen elindítják a függetlenedési folyamatot? Meggyőződésem, hogy igen. Másrészt ez a folyamat nagyon összetett, mert mindez a központi kormányzat és a katalán kormányzat közti egyeztetésektől függ. A sze­paratista katalánok nem Spa- nyolország-ellenesek, a központi kormányzást ellenzik. Szerintem a többség azon a véleményen van, hogy a katalánok képesek önálló kormányzásra. Mindez a spanyol kabinet állás­pontján is múlik, amely határo­zottan a függetlenség ellen van. Milyen lépésekre számítanak ré­szükről? Nem tudom. Mindig is azt lehetett hallani, hogy a spanyol kormány hajlandó lesz tárgyalni, de ez a hely­zet már évek óta fennáll, s jelenleg a spanyol alkotmány nem teszi lehe­tővé, hogy egy autonóm régió ön­hatalmúan döntsön a kiválásról. Meg kell várni, milyen végeredményt hoznak a decemberi általános parla­menti választások, az új kormány rugalmasabb lehet a tárgyalások so­rán. A maguk oldalára tudják állí­tani az európai politikusokat? Hi­szen ez precedenst jelenthetne több európai régió számára, tehát kicsi az esély, hogy támogatnák a függetlenséget. Katalónia mindig is bízott Euró­pában. A katalán európai parlamenti képviselők hisznek abban, hogy az Európai Unió érzékenyen fog hoz­záállni a kérdéshez, különösen most, miután a függetlenségpártiak meg­nyerték a választásokat, s miután szemtanúi lehettünk a barcelonai tüntetéseknek szeptember 1-én. Nem félnek attól az uniós fenye­getéstől, hogy újra kellene kezdeni a csatlakozási folyamatot, ha sike­rülne kivívni a függetlenséget? Igen, ez is egy lehetőség, bár ez a forgatókönyv sem teljesen valószínű. Eddig ugyanis nincs hasonló példa vagy precedens az Európai Unióban. De ha mégis erre kerülne sor, tuda­tosítani kell, hogy Katalónia egy független ország. Képes lenne Eu­rópa kizárni 7,5 millió európait? El­veszíthet az unió egy országot, amely nettó befizető? Magam sem tudom, ezek azok a kérdések, amelyekre egyelőre nem ismerjük a választ.

Next

/
Thumbnails
Contents