Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-28 / 223. szám, hétfő
6 I KÜLFÖLD 2015. szeptember 28. I www.ujszo.com RÖVIDEN Pokolgép robbant Odesszában Odessza. Nagy erejű pokolgép robbant tegnap hajnalban a délukrajnai Odessza központjában, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi székháza előtt. Helyi források szerint a robbanószerkezetet az épület bejáratánál helyezték el. A detonáció következtében ajtók, ablakok sérültek, megrongálódott a hivatal homlokzata és több közeli épület is. A megyei rendőrség közölte, hogy személyi sérülésről nincs információjuk. A környéket a rendőrök lezárták, és őröket állítottak a betört bolti kirakatokhoz, hogy megelőzzék a fosztogatást. Odesszában ez volt az idei év legnagyobb robbantásos merénylete. A robbanás hangja megremegtette az egész belvárost. Erejét a szakértők 5-7 kilogramm trotilnak megfelelőnek becsülik. (MTI) Észt-orosz kémcsere a határon Tallinn/Moszkva. Észtország és Oroszország szombaton kicserélt két, kémkedésért többéves börtönbüntetésre ítélt foglyot - közölte az orosz belbiztonsági szolgálat és az észt állami rádió. Az Oroszországban elítélt észt Eston Kohver belbiztonsági tisztet az Észtországban bebörtönzött orosz hírszerzőre, Alek- szej Dresszenre cserélték ki. Az átadás a Piusa határfolyó hídján zajlott le néhány perc alatt. Az oroszok szerint Kohvert 2014. szeptember 5-én az észt határ közelében, orosz területen fogták el. Az észt kormány azonban azt állítja, hogy a férfi egy határon átívelő bűnügyben, orosz hírszerzési ügynököket érintő csempészés kapcsán vizsgálódott, amikor észt területen orosz fegyveresek elrabolták. Egy pszkovi bíróság idén augusztusban Kohvert 15 évi szabadság- vesztésre ítélte. Az Észtország által a fogolycsere keretében elengedett 48 éves orosz Alekszej Dresszent egy észt bíróság Oroszország számára végzett kémkedésért 2012-ben ítélte 16 évi börtönbüntetésre. (MTI) Embercsempészt lőttek Líbiában Tripoli. Állítólag az olasz titkosrendőrség lőtte le az egyik legnagyobb embercsempész banda vezérét és társait Líbiában. Salah al-Maskhouttal és nyolc társával egy lövöldözés során végeztek ismeretlenek. A férfi több ezer embert juttatott át csempészhajókon Afrikából és a Közel-Keletről Európába. A tripoli kormányzat szerint az olasz titkosszolgálatok ölték meg a férfit. Nun Abu Sahmain, a líbiai kongresszus elnöke - aki jól ismerte Maskhoutot - nyilatkozatában az olasz különleges erőket nevezte meg a támadás felelőseként. Ezt az állítást szombaton cáfolta az olasz védelmi minisztérium. A Guardiannek nyilatkozó NATO-tisztviselő szerint a katonai szövetség sem vett részt az embercsempész meggyilkolásában. (nol.hu) Pártj a is savazza Merkelt Nem elég a humanitárius kötelességeket hangsúlyozni - mondják befolyásos CDU-tagok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A menekültválság miatt erősödik és egyre nyíltabban mutatkozik meg az elégedetlenség Angela Markellel szemben a kancellár pártjában, a Kereszténydemokrata Unióban (CDU). A CDU-ban a legtöbben pontosan azt gondolják, amit a testvérpárt bajor Keresztény szociális Uniónál (CSU) ki is mondanak, vagyis hogy Jelezni kell, nem tudunk mindenkit befogadni” - mondta a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak Steffen Kampeter, a CDU egyik tekintélyes parlamenti képviselője, volt pénzügyminisztériumi államtitkár. Az általános vélekedés szerint a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése szeptember elején végzetes hiba volt Angela Merkeltől, és a kancellár több félresikerült megnyilvánulása is hozzájárult a menekülthullám drámai folerősödéséhez. A kancellár beszédéiben, nyilatkozataiban visszatérő elem, hogy Németország sikerrel megbirkózik a menekültválsággal. Bírálói szerint viszont más hangot is meg kellene ütnie. A hatékony menekültpolitikához „nem elég mindig csak a humanitárius kötelességeket hangsúlyozni” - nyilatkozta Mike Möhring, a párt türingiai szervezetének elnöke. Julia Klöckner, a párt Rajna- vidék-Pfalz tartományi szervezetéMa már egyre többen Merkelre mutogatnak (SITA/AP-felvétel) nek elnöke pedig a napokban felháborodva nyilatkozott egy menekültszálláson tett látogatásáról, mert nem fogott kezet vele egy imám (a muzulmán vallásban a szertartásokat vezető személy), arra hivatkozva, hogy vallása miatt csak férfiakkal foghat kezet. Klöckner az eset miatt egy úgynevezett integrációs törvény megalkotását sürgette. Hangsúlyozta: jogszabályban kell rögzíteni, hogy a Németországban befogadott menekülteknek el kell fogadniuk a német társadalom alapértékeit. A TNS közvélemény-kutató intézet hétvégén közzétett felmérésében kimutatta, hogy Angela Merkel már csak a negyedik a legnépszerűbb politikusok ranglistáján, a második helyről esett ide. Stratégiaváltás a szírkérdésben ÖSSZEFOGLALÓ Brit sajtóértesülések szerint London már nem követeli Bassár el-Aszad szíriai elnök azonnali távozását, mivel a brit kormány az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépést sürgetőbb feladatnak tartja a szíriai rendszerváltásnál. A téma az ENSZ-közgyűlés legforróbb kérdésének ígérkezik. Ma szét kap Putyin orosz elnök is. A The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív brit lapnak kormányforrások elmondták, hogy David Cameron miniszterelnök az ENSZ-közgyűlésen várhatóan jelezni fogja az Aszaddal szembeni brit politika, .radikális irányváltását”, bár ez csak átmeneti fordulat. Cameron- nak továbbra is az az álláspontj a, hogy hosszabb távon nem képzelhető el a szíriai válság stabil rendezése Aszad hatalmon maradásával. A brit kormányfő azonban ezentúl nem fogja követelni a szíriai elnök azonnali távozását, hiszen „a fokozatos politikai átmenet mindig is a lehetőségek között volt”. A lap felidézi, hogy a fordulatnak már az utóbbi hetekben is mutatkoztak jelei. John Kerry amerikai külügyminiszter múlt heti londoni tárgyalásai után kijelentette: Aszadnak távoznia kell a hatalomból, „de nem feltétlenül holnap vagy a jövő hónapban”. Mindez felveti annak lehetőségét, hogy létrejön egy „egyedülálló nagykoalíció”, amelyben Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közösen lép fel az Iszlám Állam ellen. Vlagyimir Putyin a hétvégén Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi uralkodóval egyeztetett telefonon a szíriai helyzetről és Iszlám Állam elleni harcról. Oroszország, a damaszkuszi rezsim szövetségese a közelmúltban jelentősen növelte katonai jelenlétét Szíriában, ami aggodalmakat váltott ki a Nyugaton, amely eddig azon az állásponton volt, hogy csak Aszad szíriai elnök távozásával, a mérsékelt ellenzék hatalomátvételével képzelhető el a válság rendezése. Ezen az állásponton van Rijád is, amely rész vesz az IÁ elleni légi hadjáratot folytató, amerikaiak vezette katonai koalícióban. A Nyugat és Rijád is attól tart, hogy Oroszország nemcsak az IÁ-val, de Aszad mérsékelt ellenlábasaival is szembeszáll. A stratégiaváltás és a szíriai rend- teremtés jegyében léptek a franciák is, igaz, másik fronton: a francia légierő is bekapcsolódott az Iszlám Állam elleni légi hadjáratba Szíriában (eddig csak Irakban bombázták a dzsihádista szervezet állásait). Francois Hollandé francia államfő továbbra is úgy véli, a polgári lakosságot meg kell védeni mindenfajta erőszaktól, a terrorszervezetektől ugyanúgy, mint Aszad gyilkos bombázásaitól. Ugyanakkor az elnöki hivatal közleménye szerint minden korábbinál sürgetőbb a szíriai politikai átmenet létrejötte a damaszkuszi rezsim egyes elemeinek és a mérsékelt ellenzéknek a részvételével. (MTI) Beszólós balkáni békülés Az opatovaci sátortábor a horvát-szerb határon (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEÁLLÍTÁS Zágráb/Belgrád. A horvát nemzetvédelmi miniszter szerint egyelőre nem kell lezárni a horvát-szerb határt a menekültválság miatt, s utalt arra is, hogy a két ország között csillapodnia kell a kedélyeknek. Egyelőre nincs szükség arra, hogy Horvátország a menekültválság miatt újra lezárja a horvát-szerb határt, mert minden simán megy - mondta Ante Kotromanovic tegnap Opato- vacon. A nemzetvédelmi miniszter Ranko Ostojic belügyminisztert váltotta fel néhány napra a menekültválsággal kapcsolatos műveletek horvát kormányzati irányítójaként a horvát-szerb határ mellett felállított opatovaci sátortáborban. A miniszter szerint megpróbálnak Szerbiával is olyan egyességre jutni, mint amilyen Magyarországgal már létezik, vagyis, hogy a szerb hatóságok olyan határátkelő felé irányítsák a migránsokat, amely a legelfogadhatóbb Horvátország számára. A tovamiki határátkelő körzetét említette, mert annak vasúti összeköttetése van az ország több pontjával. A tárcavezető azt is megjegyezte, hogy Szerbia és Horvátország között csillapodnia kell a kedélyeknek. A kölcsönös határzár részleges feloldása után a hétvégén Zoran Mila- novic horvát miniszterelnök szavai gerjesztettek ismét indulatokat, a szerbiai közszolgálati televíziónak adott interjújában jelezte, ha a szükség úgy kívánja, Horvátország újra megteszi ezt a lépést. Alexandar Vucsics szerb miniszterelnök a horvát köztelevíziónak adott interjújában emellett azt a vádat is kikérte magának, hogy Belgrad és Budapest összejátszott, és Szerbia szervezetten Horgosra, a magyar határra irányította át a menekülteket, hogy látszatra így tehermentesítse a horvát határszakaszt. Hivatalos adatok szerint szeptember 16-tól tegnap reggelig 73 500 migráns érkezett Horvátországba. Több mint 90 százalékuk Magyar- ország, a maradék Szlovénia felé hagyta el az országot. (MTI, ú) Szolidaritási adót fizethetne az EU Beremend. Az Európai Unió tagállamainak szolidaritási adót kellene fizetniük, amelynek összegét a politikai menekültek fogadásának finanszírozására és a gazdasági bevándorlók származási országának támogatására lehetne fordítani - hangsúlyozta Philippe Douste-Blazy, az ENSZ főtitkárhelyettese Beremenden, a magyar-horvát határátkelőnél, ahol naponta migránsok tömege vonul átNyugat-Európa felé. A II. világháború óta nem tapasztalt helyzetre tekintettel „felszólítjuk az EU tagállamait, hogy vezessenek be szolidaritási adót” a pénzügyi tranzakciókra: ez részvényenként 0,1%, származtatott termékenként pedig 0,01% lehetne - nyilatkozta a főtitkárhelyettes. Douste-Blazy szerint a begyűjtött összeg 25%-a a menekülteket befogadó országokhoz kerülne, hogy méltó módon tudják fogadni az érkezőket és képesek legyenek a társadalomba integrálni őket. A pénz 50%-át a fejlődő országoknak folyósítanák az alapvető közjavak biztosításához, míg a maradék 25% a nemzeti költségvetésekbe jutna. A politikus elmondta, hogy 11 uniós ország egyetért az adó bevezetésével. (MTI)
