Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-26 / 222. szám, szombat

14 PORTRÉ PRESSZÓ ■ 2015, SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com Százezrekkel gyarapodhat Konfuciusz kétmilliós családfája ^ jabb százezrek­U kel bővülhet Konfuciusz több mint 2 millió leszármazottat tartalmazó családfája az idd „adatfrissítés” eredményeként - közölték a nagy kínai filozófus szülőhelyén, miután a közel­múltban meghirdették az újabb regisztrációk lehetőségét. KungTö-jung 77. generációs Konfuciusz-leszármazott, a világ legnépesebbnek tartott családfájának gondozója a Santung tartományi Csüfúban azt nyilatkozta, hogy legalább 600 ezer új névvel bővül a vér szerinti utódok száma. Mint a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, várhatóan sokan lesznek közülük a nemzeti kisebbségekhez tartozók, nők és külföldön élők, olyanok, akiket eddig hivatalosan még nem regisztráltak. A női leszármazottakat koráb­ban nem tartották számon, csak 2006-ban határozták el, hogy szakítanak a megkülön­böztetést kifejező hagyomány­nyal. Először négy éve kerültek női nevek a névsorba. Kung azt is megjegyezte, azzal, hogy most ismét megnyitották a jelentkezés lehetőségét, szakí­tottak a hagyománnyal, amely szerint 30 vagy 60 évente fris­sítik a kapcsolódó könyvek adat- állományát. Döntés született arról is, hogy a nevezetessé vált leszármazottakról - ismeretter­jesztő célzattal - külön életrajzi adalékokat, munkásságukra utaló információkat is közölnek. A legutóbb 2011-ben, vagyis Konfuciusz születésének 2560. évfordulóján bővített doku­mentumgyűjtemény 43 ezer oldalból áll, 83 generáció több mint 2 millió tagját tartalmazza 80 könyvben. Ezt megelőzően 1937-ben készült egy körülbe­lül 600 ezer nevet tartalmazó összeállítás. A legutóbbi gyűjte­ménynek mára elkészítették a digitális változatát is. A Kr. előtt 551-ben született Konfuciuszt általános tisztelet övezi Kínában. Úgy tekintenek rá, mint nagy gondolkodóra, a különböző történelmi korsza­kokban, több mint 2 ezer éven át a kínai társadalmi és politikai életet meghatározó filozófiai rendszer alapítójára. (MTI) Orczy Emma angol író százötvenedik születésnapjára A szuperhős megalkotója Napjainkban csak kapkodhatja a fejét az ember a szuperhősök elképesztő cselekedetei láttán: a Superman, a Batman és a Spi- derman a legelképesz- tőbb helyzetekből is kivágja magát. A rról viszont már alig esik szó, hogy az első, természetfeletti képességekkel meg­áldott csodaembert Vörös Pimpernelnek hívták. Külön öröm számunkra, hogy megalkotó­ja egy magyar grófnő volt, aki rá­adásul nem is anyanyelvén írta meg történeteit. Minden bizonnyal igazi ugródeszkát jelentett számára, hogy angolul jelentette meg műveit, rá­adásul férjében nemcsak odaadó társat, hanem segítő alkotót és me­nedzsert is talált, aki aránylag korán hozzásegítette őt a világhírnévhez. Orczy Bódog báró és Wass Emma grófilő egyeden gyermekeként száz­ötven évvel ezelőtt, 1865. szeptem­ber 23-án Tarnaörsön látta meg a napvilágot. Emma kora gyermek­korától hozzászokhatott a művé­szet könnyed világához, tekintve, hogy édesapja a Nemzeti Színház főintendánsa, zeneszerző volt, aki jó barátságot ápolt Liszt Ferenccel, Richard Wagnerrel és Charles Fran­cois Gounod-val. Tizenkét éves, amikor szüleivel Brüsszelbe költö­zik, három évvel később London­ban állapodnak meg. Emma addig megmukkanni sem tudott ango­lul, igazán gigantikus teljesítmény tőle, hogy végül is angol írónő vált belőle. Iskolái nagy részét Brüsz- szelben és Párizsban végezte, majd a Heatherley School of Arton fes­tészetet tanult. Tehetségére hamar felfigyeltek, olyannyira, hogy az Academy of Ártson kiállítása is nyílt. Ez az intézmény viszont magánéleti szempontból lett döntő számára: megismerkedett a fiatal illusztrátor­grafikus Montague Barstrowval, akinek 1894-ben a felesége lett. A mfivészházaspár elképesztő anyagi nehézségek között tengeti az életét, ártadanul üldözötteket. Különös hőstettei színhelyén egy apró kis vi­rágot, piros mezei tikszemet - angol nevén scarlett pimpernelt - hagy, ez alapján lenne azonosítható a hős megmentő. Csakhogy a történet fő­szereplője egy pipogya angol főne­mes, a piperkőc Sir Percy Blakeney, aki a felső tízezer hölgyei által körülrajonva unalmas semmittevés­ben tengeti napjait. Vele szemben a Vörös Pimpernel igazi kalandor, aki naponta az életét kockáztat­ja az ártadanul meghurcoltakért. Persze fokozatosan kiderül, hogy a főhős az átváltozás mestere, akinek szerető felesége sem sejti, hogy ki a társa, ezért akaradanul is elárulja őt. Természetesen a végén minden jóra fordul. A tapasztaladan olva­só akár a homlokára is csaphatna: lám, sikerült a magyar származású írónőnek megalkom ia Zorro másátí Ami végső soron igaz is. Csakhogy Orczy Emma könyve 1905-ben, míg Johnston McCulley Zorrója Mezei tikszem vagy pimpernel (Anagallis arvensis) (Fotók: képarchívum) tizennégy évvel később, 1919-ben amiből Emma egyeden kiutat lát: írni kezd. Elsőként magyar nép­mesék átdolgozását jelenteti meg Old Hungárián Fairy Tales címen 1898-ban, egy évvel később a Fe­renc József gyertyatartóival (The Emperor's Candelsticks) arat mér­sékelt sikert. Hamarosan rá kellett jönnie, hogy a detektívtörténetek- ben rejlik a siker titka, ezért 1900- tól kilenc éven át a Royal Magaziné­ban jelenteti meg az Öregember a sarokban (The Old Man in the Corner) című folytatásos regényét. Ekkor már nyomon van: rájön, hogy a kalandtörténeteket falják az olvasók. A Vörös Pimpernel öt­lete 1903-ban pattan ki az agyából. Műve a „fantasy” műfajának igazi iskolapéldája: történelmi környe­zetbe, a francia forradalom válsá­gos szakaszába, a jakobinus terror idejére helyezi a cselekményt. A konfliktus kifejezetten hatásva­dász: egyik oldalon állnak a terror lelkeden megvalósítói, a másikon az ártadan nemesek, akikre pusz­tán származásuk miatt a guillotine vár. Ebben a szörnyű történelmi helyzetben jelenik meg a rejtélyes, agyafúrt, szinte emberfeletti képes­ségekkel rendelkező szuperhős, aki megmenti, külföldre csempészi az jelent meg, ami egyértelművé teszi, hogy a magyar írónő fejéből pattant ki a környezete által tehetedennek ismert, ám annál nagyobb tettekre képes szuperhős alakja, a kanadai­amerikai író őt utánozta. Mondhatnók, minden együtt van a világsikerhez. Annál is inkább, mi­vel a regény a házaspár - Emma és Montague - remek illusztrációival jelenik meg. A szerző legnagyobb csalódására fel sem figyelnek rá. Ekkor férjének mentő ödete tá­mad: átdolgozzák színpadra, hátha drámaként megállja a helyét. Az 1905-ös londoni bemutató elké­pesztő sikert arat: négy éven át megszakítás nélkül naponta játsz- szák, több mint kétezer előadást ér meg, eközben tizennégy nyelvre - közöttük még japánra is - lefor­dítják, hamarosan az ekkor is már fogalomnak számító Broadway-n is tolonganak a nézők a jegyekért. Persze a színházi siker hatására a regényváltozatot is szétkapkodják, nem győzik az utánnyomásokat piacra dobni. Az eredeti mű sikerét pontosan mutatja, hogy többször is - 1917-ben, 1929-ben és 1934- ben - megfilmesítették. Később sem sokat változik a helyzet: szinte minden évtizedben újraforgatják, legutóbbi filmváltozata 1982-ben, televíziós minisorozatban elmesélve 1999-ben készült. Az írónő később megír még fél tucat regényt, ezek sikere persze meg sem közelíti A Vörös Pimpernelét. Ezért egy idő után visszatért kedvenc hő­séhez: 1908-ban megjelenteti Az okos Pimpernel, 1919-ben a Vörös Pimpernel szövetsége, 1924-ben a Pimpernel és Rosemary, 1929-ben a Győzedelmes Vörös Pimpernel című regényét, majd 1933-ban megírta Ahogy a Vörös Pimpernel a világot látja című művét. Végül is oly mértékben sikerült elfogad­tatnia magát, hogy összes alkotá­sát kiadták az angol mellett olasz és cseh nyelven is. Élete alkonyán, 1947-ben megírta önéletrajzát Az élet láncszemei címmel. Nem sok­kal később, 1947. november 12-én, nyolcvankét évesen Londonban jobblétre szenderült. Hatására, utóéletére jellemző, hogy a múlt század hatvanas éveiben harmincrészes televíziós sorozatot készítettek választott hazájában a műveiből. Irodalmi értékétől függet­lenül bizton állítható, hozzá hasonló mély hatást á magyarok közül senki nem gyakorolt az angol nyelvű ka­landregény-irodalomra. A történel­mi tények ismeretében nyugodtan állítható, hogy Batman, Superman és Spiderman, valamint a hozzájuk hasonló szuperhősök és maga a le­gendás Zorro is valójában a magyar baroness, Orczy Emma köpönyegé­ből bújt elő. Ozogány Ernő SZUDOKU írjon az ábra üres négyzeteibe 1 és 9 közötti egész számokat úgy, hogy minden sorban, minden oszlopban és a vastag vonalakkal határolt területeken belül minden szám egyszer forduljon elő! 6 8 9 7 5 9 8 1 5 1 2 3 5 9 8 7 5 9 6 2 3 7 3 8 6 8 6 2 4 4 6 5 1 9 3 1 2 4 8 1 3 6 2 9 3 7 1 2 3 1 7 4 6 1 3 9 7 2 6 9 8 7 2 1 3 4 8 2 4 5 6 8 3 2 4 7 4 8 8 3 7 4 5 7 3 2 5 8 6 4 7 1 3

Next

/
Thumbnails
Contents