Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-26 / 222. szám, szombat
8 I Hisztipolitika NAGY IVÁN ZSOLT únyán megbántott Orbán Viktor állt a sajtó elé pénte- K ^ ken Bécsben. A szomorú embert láttuk, aki szerint ő B mindent úgy tesz, ahogy tennie kell, aki egyszerűen Hunyadi Jánosként védi a keresztény Európát, erre lenácizzák, embertelennek nevezik és jogsértőnek is, sőt azt mondják, tettei a földrész legsötétebb időszakait idézik. Skandalum! És még az is lehetne, ilyeneket partnerek nem szoktak egymásnak mondogatni, jobb klubokból simán kipakolják, aki ilyenre vetemedik. A gond csak az, hogy Magyarország igazából nem klubtag. Ha volt is, mára jobbára kiírta magát. Emlékeznek az ausztrál teniszező, Kyrgios nyári botrányára. Ez a kétségtelenül tehetséges fiatalember a világ egyik legrokonszenvesebb teniszezőjével, Stan Wawrinkával játszott Montrealban, nem állt túl jól, erre hirtelen a svájci elé állt is azt mondta neki: „Kokkinakis megdöngette ám a barátnődet. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom.” Az esetből balhé lett, és aki csak élt és mozgott a tenisz világában (és azon kívül), a sárga földbe döngölte az ausztrált, tegyük hozzá: joggal. Hogy jött ez most ide? Nos, az a helyzet, hogy Magyarország tulajdonképpen nem más, mint Európa Nick Kyrgiosa. Sőt, rosszabb. Kyrgios egy ellenféllel volt bunkó, Magyarország azonban mindenkivel az, aki nem hajlandó akkora nyelvcsapásokkal sorakozni Orbán mögött, mint teszik azt kormánya tagjai, házi elemzői, udvari újságírói, és úgy általában rendszerének haszonélvezői. Nézzük csak a pénteki napot: Szijjártó Péter „külügyminiszter” és csapata kiosztotta a svédeket, a francia kormányfőt és a volt olasz államfőt. A túlmozgásos, ám inkább Orbán zoknibábjának, mintsem önálló személyiségnek tűnő fődiplomata hazugnak nevezte a görögöket, esztelennek a román kormányfőt, álszentnek a német kancellárt, vádas- kodónak a párizsi diplomácia vezetőjét. Lassan tényleg úgy tűnik, Szijjártó reggel felkel, egyik kezével rábök egy Európa-térképre, a másikkal felüti az értelmező kéziszótárt a bunkóságok címszónál, és kiad pár nyilatkozatot. Ezekből kiderül aztán, hogy a horvátok megbuktak első európai tesztjükön (ez spéciéi igaz is), Faymann osztrák kancellár hazug és ámokfutó, a soros EU-elnök Luxemburg külügyminisztere személyeskedő, hazug és szánalmas, és folytathatnánk. Magyarország egyszerűen sértődött, és ehhez kell tartania magát mindenkinek, akinek a kormányhoz köze van, vagy azt akaija, hogy még köze legyen aj övőben. Csütörtök esti hír például, hogy amikor a Göte- borgi Könyvvásáron - ahol egyébként Magyarország a díszvendég - egy író-aktivista bírálta Orbánék menekültpolitikáját, a magyar küldöttség egy része kivonult a teremből. Nincs érv tehát, csak hiszti, de az mindenhol. Egyszerű, látványos, és nagyot szól - aminek kétségtelenül megvan a nagy előnye, hogy pont azok a szavazók értik meg, akiket a Fidesz nem akar átengedni a Jobbiknak. És a minap közzétett felmérések szerint ez működik is. Hogy ezen menekültek ezreinek sorsa, illetve magyar állampolgárok európai jövője múlhat, az megint más kérdés, ezzel ők nem foglalkoznak. Csak a hatalommal. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Repeszdarabbal született baba Repeszdarabbal a homlokában jött a világra egy kisbaba a háború dúlta Aleppó szíriai városban. A találat az anyja méhében érte, aki három másik gyermekével együtt sérült meg egy légitámadás során. A CNN beszámolója szerint vélhetően a kormányerők bombázása során sebesültek meg. A kilenc hónapos várandós anyát, Amirát számos sérüléssel szállították kórházba. A hasán is vérző seb volt, azonnal császármetszést hajtottak végre rajta. Az orvosok megdöbbenésére az újszülött bal szeme fölött a homlokába fúródva egy re- peszdarabot találtak. Az Amelnek, vagyis Reménynek elnevezett kisbaba már jól van. „Még meg sem született, de már célpont lett. Ilyen időket élünk. Remélem, jobb jövő vár rá” - nyilatkozta Mohammed Tabbaa, a kislányt megoperáló sebészcsoport egy tagja. A CNN szerint Amel története tragikusan illusztrálja a háború sok tízezernyi áldozatának sorsát, amely milliókat késztet menekülésre. Miközben az európai vezetők azzal foglalkoznak, hogy a menekültek átlépik a határaikat, Amel története magyarázattal szolgál arra, hogy miért zajlik ez a tömeges migráció. Petárdákat dobáltak a menekültekre Kürtöket fújó, petárdákat dobáló tüntetők fogadták a Helsinki melletti menekültközpontba szállított migránsokat; egy tiltakozó a Ku Klux Klán fehér csuháját és kámzsáját viselte - számolt be az esetről a YLE finn állami hírcsatorna. A finn kormány elítélte a tüntetők viselkedését. A kormánykoalíció három pártja - köztük az EU- szkeptikus, szigorúbb bevándorlási törvényeket támogató A finnek párt - közös közleményben úgy foglalt állást, hogy Finnország nyitott és toleráns ország, és a lakosság pozitívan áll a bevándorlókhoz. Közben mintegy ötszáz ember formált élő láncot az észak-finnországi Tomio határvárosban, hogy tiltakozzon a Svédországból érkező bevándorlók ellen. Az országba az idén várhatóan harmincezer menedékkérő érkezik. (MTI) VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2015. szeptember 26. | www.ujszo.com Kizárj ák a Smert? Az EP az utóbbi időben kezd YouTube-parlamentté alakulni RAVASZ ÁBEL dőről időre felmerül, hogy a renitens, a nyugat-európai politikai széljárással szembemenő, kellemetlen személyekkel barátkozó, emberevő stb. közép-európai pártok valamelyikét kizáiják európai anyapártjából. A Fidesz Európai Néppárttal (ÉPP) való küszködéséről disszertációt lehetne írni, a Smer tagságát az Európai Szocialista Pártban (PES) 2006- ban már egyszer fel is függesztették a HZDS- szel és az SNS-szel kötött koalíció miatt (majd 2009-ben visz- szaállították), de említhetnénk akár Victor Ponta román kormányfőt és Szociáldemokrata Pártjának nehéz viszonyát, megint csak az PES-szel. Most ismét a Smer körül forr a levegő a menekültkérdésben tanúsított különutas politikája miatt, ami a PES balszámyánál kiverte a biztosítékot. Az európai párt frakcióvezetője arra kérte a pártszövetség elnökét, hogy fontolja meg a Smer kizárását a progresszívnek és/vagy szolidárisnak aligha nevezhető hozzáállása miatt. Elsőre azonban nehéz elképzelni, hogy a kezdeményezés bármiféle változáshoz vezetne. Valószínűleg nem is ez a szándék, az európai pártoknak ugyanis szükségük van a szavazatokra az Európai Parlamentben. Korábban ez elsősorban az EPP-PES, azaz a konzervatív- szocdem párharc miatt volt így, melynek tétje az volt, milyen irányban halad Európa, jobbra vagy balra. Az elmúlt években azonban a rendszer- és EU-ellenes pártok előretörése okán egyfajta centrista nagykoalíció, együttműködés alakult ki, elsősorban az ÉPP, a PES és a liberális ALDE között, és az a korábbi évtizedekben megszokott politikai irányt védi a szélekről - elsősorban a jobbszélről - érkező kihívásoktól. Ám ilyen helyzetben „elveszíteni” egy pártot, mint a Smer, amely önállóan, erős mandátummal kormányoz odahaza, ráadásul jó esélye van arra, hogy a következő választások után is kormányt alakít, komoly kockázat lenne. Ez az eset jól mutatja a jelenlegi európai politika egyik fő problémáját. Az Európai Parlament (EP) jó tere lehetne a világnézeti vitáknak, a „nagy európai kérdések” kibeszélé- sének. Ehelyett a nemzeti szinteken megszokott politizálgatás, a pragmatikusjátékok újabb színterévé válik, amelyben úgy valójában sem az európai pártszövetségek, sem a tagpártok, sem a szavazók (különösen a szavazók!) nem érzikjól magukat. Ez olyan deficit, amit orvosolni kell, különösen azért, mert az EP az utóbbi időben kezd YouTube- parlamentté alakulni: ajó szónoki képességű politikusok nem egymáshoz beszélnek, hanem eleve arra gondolnak, hogyan fog hangzani szónoklatuk a következő internetes videójukon. Az viszont biztos, hogy az EU- ban a megszokott politikai tér határait valóban feszegető közép-európai pártok még komolyabbá tették az európai pártok problémáját agresszív politizálási stílusukkal. Erre a kihívásra az európai pártoknak idővel reagálniuk kell, különben saját létjogosultságukat számolják fel. Ha az ÉPP, a PES és társaik véleményplatform helyett puszta gyűjtőszervezetté válnak, értelmüket vesztik. FOGADJUNK 1500 MENEKÜLTBE, HOGY NEM ^ ZÁRNAK KI! , (Cartoonizer) Fiatal férfi az „átlagos” menedékkérő A németországi bevándorlási ás menekültügyi hivetsl (BAMF) kimutatása szerint középiskolát végzett fiatal férfi az „átlagos" menedékkérő. A BAMF idén július végéig 218 221 menedékjogi kérelmet regisztrált, a kérelmezők többsége (141574 ember) 30 év alatti. A meghatározó a 18—25 éves korosztály, amelyben a férfiak aránya 80 százalék, anőké 20. A BAMF csaknem 100 ezer kérelmező megkérdezésével felmérést készített a menedékkérők végzettségéről. A megkérdezettek 13 százalékának felsőfokú végzettsége van, 17,5%-a gimnáziumot, 30 százaléka pedig más típusú középiskolát végzett, 24 százalékos az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A megkérdezettek 8 százaléka azt mondta, hogy nem rendelkezik iskolai végzettséggel. A felmérés résztvevőinek 47 százaléka arról számolt be, hogy hazájában jó anyagi körülmények között élt. Származási országok szerinti csoportosításban a szíriai állampolgárok alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, ezért ennek a körnek az összetételét külön megvizsgálták. A felsőfokú végzettségűek aránya 25 százalék, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezőké szintén 25 százalék, más típusú középiskolát 23 százalék végzett, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 17 százalék, és csupán 3 százalék az iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya. A szíriai menedékkérők 62 százalékajó anyagi körülmények között élt hazájában a BAMF felmérése szerint. Az ARD tagesschau hírportál adatai szerint a július végéig regisztrált menedékjogi kérelmek 22,9 százalékát adták be szíriai állampolgárok. A második helyen az albánok állnak 16,3 százalékos részaránnyal, a harmadik helyen a koszovóiak 13,3 százalékkal. Ä negyedik helyen a szerb állampolgárok következnek 5,7 százalékos aránnyal, az ötödik helyen az afganisztáni állampolgárok 5,5 százalékkal, a hatodikon az irakiak 5,4 százalékkal. Más ország állampolgárai nem tesznek ki 5 százaléknál nagyobb részarányt. Jelentősebb csoport még a macedónok aránya 2,8 százalékkal, az eritreaiak aránya 2,6 százalék. (MTI)
