Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-25 / 221. szám, péntek
4 KOZELET 2015. szeptember 25.1 www.ujszo.com Hazaárulónak tartják Ficót (SITA/AP-felvétel) Odaveszett Fico pozitív brüsszeli reputációja Brüsszel. A menekültüggyel egy csapásra elveszett Robert Fico és pártja jó brüsszeli renoméja. A Smer 2006 előtt nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy bekerüljön az egyik nagy európai pártcsaládba, s mivel harmadikutasból baloldali lett, a néhai SDĽ beolvasztásával az Európai Szocialista Párt (PES) tagjává vált. Nem sokáig, ugyanis 2006- ban, m iután kormányra lépett Ján Slotával és Vladimír Mečiarral, az európai szocialisták felfüggesztették tagságát. Ekkor Ficó- ékat már nem érdekelte különösebben az európai kritika. A változás 2010, s főleg 2011 után következett be. A Smer a görög válság során tanúsított magatartásának apropóján pontosan amiatt kritizálta a Radičová- kormányt, hogy akadékoskodásával rontja Szlovákia brüsszeli renoméját. Miután 2012-ben a Smer kormányra lépett, Ficónak nem voltak vitái az EU-val, nem is szó- logatott be az uniós politikusoknak Pozsonyból. Az európai szocialisták között pedig valóságos sztárrá vált, ugyanis a gazdasági válság utáni időkben azon kevés uniós baloldali politikus közé tartozott, aki sikeres tudott lenni otthon. Idén az egyik legnagyobb európai szociáldemokrata párttal, a német SPD-vel (amely Merkelék koalíciós partnere) Ukrajna-konfereneiát szervezett Kassán, az utóbbi három-négy évben pedig a PES tisztségviselői nem kritizálták Ficóékat. Még akkor sem, amikor a Smer megszavazta a házasság definícióját, pedig a baloldal az EU-ban a melegagenda egyik zászlóvivőjének számít. A jelek szerint Ficónak ezt a jó renomét sikerült elrontania pár hét alatt a menekülttémával, ugyanis a PES európai parlamenti frakcióvezetője szerdán már azt kérte a pártcsalád elnökétől: függesszék fel a Smer tagságát a szervezetben. A döntéshez hozzájárulhatott az is, hogy a Smer viszonylag súlytalannak számít az EP-ben, ráadásul kevés képviselője miatt nem számít nagyon aktívnak (ha csak a művi aktivitásairól ismert Monika Flašíková-Beňovát nem számítjuk annak). A tagság felfüggesztéséről vagy az esetleges kizárásról a következő hetekben dönthetnek az európai szocialisták, Ficóék Brüsszelt támadó szerdai és tegnapi nyilatkozatai valószínűleg csak rontanak a kormánypárt helyzetén. (MSz) Martin Schulz EP-elnök a szocialisták frakciójának egyik legbefolyásosabb tagja (Képarchívum) MÓZES SZABOLCS Pozsony. Véget ért a nagy kormánypárti-ellenzéki összeboruláe menekültügyben. Az ellenzék továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat, ám nekiment Robert Ficónak: rontja Szlovákia jó hírét, emellett pedig a saját maga által 2008-ban kiásott csapdába esett bele. Az utóbbi két hónap vezető belpolitikai témájává vált menekültválságban eddig nem húzódott frontvonal a kormánypárt és az ellenzék között. Ficóék elutasították a kvótákat, ezzel az ellenzék is egyetértett, a parlament nyár eleji ülésén egy erről szóló határozatot is elfogadtak, az összes párt támogatásával. A keddi és szerdai uniós csúcstalálkozók után viszont alapjaiban változott a képlet: az unió elfogadta a kvótákat, az ellenzék pedig a Brüsszelben vereséget szenvedett kormányra támadt. „Lisszaboni vétók" Az ellenzék továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat, ám a vereségért Ficóékat hibáztatja. Ahány párt, annyiféle okból. Egyrészt azért, mert nem tudott blokkoló kisebbséget szerezni a brüsszeli javaslat ellen - vagyis nem volt képes több uniós kormányfőt meggyőzni saját igazáról ám emellett előkerült egy régi ügy is. A szlovák parlament ugyanis még 2008-ban, az első Fico-kabinet idejében fogadta el a Lisszaboni Szerződést - ez az uniós alapdokumentum tartalmazza a minősített többség elvét. 2008-ban az akkori jobboldali ellenzék a sajtótörvénnyel kötötte össze a szerződés ratifikációjának ügyét, utóbbihoz ugyanis legalább 90 képviselő támoAz uniós kormányfői csúcson konkrét lépéseket fogadtak el menekültügyben. A menedákkárőket minél távolabb tartanák az EU határaitól, a gazdasági bevándorlókat hazaküldik. Brüsszel. Tartaléklángra állítják a Wilkommenskulturt. Azután, hogy nyár végén a migránsok úgy érezhették, Nyugaton - főként Németországban — mindenkit tárt karokkal várnak, az uniós kormányfők szerda esti csúcsa új üzenetet fogalmazott meg: a menekültek maradjanak a kibocsátó országok térségében, az EU csak azokat fogadja be, akik valóban a háború elől menekülnek. Kelet megsegítése A csúcson megegyeztek a miniszterelnökök, hogy egymilliárd euró- val segítik meg az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztosságát. A cél, hogy a Szíriával szomszédos államok - Törökországban, Jordániában, Libanonban - menekülttáboraiban stabilizálni tudják a helyzetet. A menekültáradat egyik oka ugyanis pont a térségbeli táborokban fennálló állapotokban keresendő. Az unió célja az, hogy minél kevesebb menekültnek kelljen elhagynia ezeket a gyüjtőtáborokat. Emellett megerősítenék az együttműködést Törökországgal is - nemcsak azért, mert az Berágtak Ficóra az ellenzéki politikusok gatása kellett. A szerződést így csak azután sikerült megszavazni, hogy az MKP Csáky Pál könyvtámogatásos ügye után megszavazta a dokumentumot, aminek elutasítása nagy bla- mázs lett volna az ország számára. Nem államérdek A Sieť, az SaS, az OEaNO szerint Ficóék 2008-ban, a Lisszaboni Szerződés megszavazásával követték el az alapvető hibát, Igor Matovič egyenesen hazaárulónak titulálta a kormányfőt. A Híd és a KDH leginkább a brüsszeli szavazás utáni lépéseiért kritizálja Ficót. „Nem engedhetjük meg, hogy Szlovákia emiatt a kérdés miatt Európa peremére kerüljön” - áll Bugárék sajtónyilatkozatában, szerintük most arra kellene koncentrálni, hogy hogyan lehet megoldani a válságot. Bugárék a szlovák diplomáciát Konstruktív tanácskozás volt itteni táborokban sok a menedékkérő, hanem azért is, hogy Ankara ne engedje őket tovább Görögország irányába. Most a török parti őrség gyakorlatilag nem tartóztatja fel az országból távozó migránsokat. Hotspotok A másik cél a külső határok mégis ostorozták, mivel a V4-es egyetértés menekültügyben a lengyelek kiugrása után összeomlott. „A Smer a saját érdekeit az ország érdekei elé helyezi, amikor nem akarja elfogadni az uniós belügyminiszterek döntését” - véli a KDH. Ján Figeľ pártelnök úgy véli, Ficóék nem kaptak a parlamenttől mandátumot arra, hogy elutasítsák az uniós tanács legitim döntését. „Nem örülök a keddi döntésnek, ám nem ez, hanem az üldözött menekültek helyzete a tragikus” - mondta tegnap Figeľ. Hatás nélkül A hirtelen „magára maradt” kormányfő az ellenzéket farizeusnak tartja. „Egyszeriben Szlovákia érdekeit, nemzetközi kapcsolatait veszélyeztetjük, mindenki ellen megyünk, felelőtlenek vagyunk” - mondta tegerősítése, valamint ún. hotspotok felállítása a frontországokban, vagyis Olaszországban és Görögországban. A külső schengeni határra érkező migránsokat a hotspotokban gyűjtenék össze, itt kellene magukat regisztrálni. Ezekben az „ügyfélkapukban” születne döntés arról is, hogy menekültstátust szereznek-e. A nap Fico a parlamentben, saját párttársait nyugtatgatva. Szerinte nem elég nemmel szavazni az uniós tanács ülésén, ennél tovább kell menni: elutasítani a döntés végrehajtását. A következő hetekben dől el, hogy a brüsszeli vereség mennyire tudja meggyengíteni a Smer támogatottságát, ám Ficóék kezére játszik, hogy a következő hónapokban semmilyen gyakorlati hatása nem lesz az uniós döntésnek. Nem valószínű, hogy a menekülteket a kvóták szerint gyorsan szét tudnák osztani egymás között a tagállamok, Szlovákia pedig úgyis el fogja ezt utasítani - vagyis fizikailag a brüsszeli döntés miatt itt egy migráns sem fog megjelenni. Ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indít majd Pozsony ellen, ám mire az véget ér, már a következő kormány lesz hatalmon. gyors döntést fogja segíteni a biztonságos országok listájának felállítása is: aki innen származik vagy jön, pardon nélkül vissza lesz fordítva. „A külső határoknál zajló káosznak véget kell verni, ebben egyetértés volt” - jelentette ki a csúcs után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, utalva arra, hogy az elmúlt hónapokban a zöldhatáron keresztül bárki átmehetett illegálisan. Minimálisan Magyarország esetében ez a kerítés megépítése óta már nincs így, az EU pedig a balkáni államoknak is segítséget akar nyújtani emiatt. Nyugodt légkör A tudósítások szerint a brüsszeli csúcs nagyobb veszekedésektől mentes volt, csak az ülés megkezdése előtt üzengettek egymásnak a résztvevők - Francois Hollandé francia államfő pl. azt mondta, gondolkodjon el az EU-tagságáról az, aki „nem osztja az európai értékeket”. A szlovák kormánynak a menekültkvótákat elutasító magatartása egyáltalán nem került szóba. Orbán Viktor hatpontos csomaggal érkezett a szerdai ülésre, ebből ötöt gyakorlatilag magáévá tettek a kormányfők, egyedül az a követelése nem ment át, hogy a görög határokat az EU közös erővel védje. (MSz) Vége a nyitott kapuk politikájának (SITA/AP-felvétel)
