Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-23 / 219. szám, szerda
I www.ujszo.com | 2015. szeptember 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Akkor nézzük a járását Valódi segítség helyett látszatcselekvés és kampány - ä la Fico GÁL ZSOLT ff..............................-...............7..,,.............1............ R o bert Fico nyolc év kormányzás után akar segítséget nyújtani a leszakadó j árasoknak, nesze semmi, fogd meg jól alapon, az egészet kizárólag kampánycélokra használva. És eddig mit csináltak e téren? Semmit, de úgy látszik, most eljött a „cselekvés” ideje: a parlament előtt a legkevésbé fejlett járások támogatásáról szóló kormányjavaslat. Igen, az elmúlt évtizedből nyolc évig Fico- kormányok vezették az országot, és most, második ciklusa végén látja elérkezettnek az időt a Smer, hogy külön törvényt fogadjon el a leghátrányosabb helyzetű járásokról. Úgy, hogy ez része a hírhedt, második szociális csomagnak, amellyel legújabb kampányoló röplapján is dicsekszik. Nézzük, kinek segítenek és miből áll ez a segítség. A legkevésbé fejlett járás a törvénytervezetben úgy lett definiálva, hogy ott a regisztrált munkanélküliek aránya tizenkét egymást követő negyedévben legalább kilencszer minimum 1,9-szer volt magasabb az adott időszak országos átlagánál. A törvény december közepén lépne hatályba és akkor figyelembe vennék 2015 harmadik negyedévét is, így teljesen biztosan még nem tudjuk, de nagyon úgy néz ki, hogy a kritériumoknak a 79-ből mindössze 4 járás (Rimaszombat, Nagyrőce, Késmárk, Rozsnyó) fog „megfelelni”. Azaz a bőven válságrégiónak nevezhető térségek lakosságának több mint fele lecsúszik a támogatásról, legtöbbször az egy-két százalékponttal alacsonyabb munkanélküliségi mutatók miatt. Szóval például a Nagykürtösi meg a Tőketerebesi járás túl fejlett... De nem kell sokat bánkódniuk. Elég tovább olvasni a törvényt, amely szerint ötéves akciótervek lesznek a járások felzárkóztatására. Meg fejlesztési Tanácsok, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg, értékelik a tervek implementációját. Szóval, hivatalnokok, bürokrácia, papirmunka. Ha Fico minden terve valóra válik, már a harmadik kormánya sem lesz hatalmon, mikor először kiértékelik az ötéves terveket. Meg ugye, ahogy a klasszikus (Ján Ľupták) anno megjegyezte: a grafikonokból nem lakunk jól. Különösen nem az ő szűkebb pátriája, Fülek és környéke, amely simán beleférne a leghátrányosabb régiók kormányzati kategóriájába is, de a Losonci járás részeként átlagosan már túl fejlett(l). Szóval a nagy segítségben az egyetlen konkrétum, hogy a négy darab hátrányos helyzetű járásban az államilag támogatható beruházások összeghatárát leviszik 200 ezer eu- róra. De ehhez nem kellett volna külön törvény, elég lett volna módosítani a beruházások támogatásáról szólót. Persze azt nem tudná Fico oly látványosan kipipálni a faliújságján, meg a Smer szórólapján se mutatna olyan jól. Szóval, ha nem tudsz mit kezdeni egy problémával (válságrégiók), akkor fogadj el egy új törvényt, és jó sok marketinggel csomagold be a nagy semmit. A valódi cselekvéshez alapfeltételként el kellene kezdeni az adott régiókban a gyorsforgalmi utak (R2- es, R7-es) építését. Mert, ahol egyetlen kilométer ilyen út sincs, ott nem is álmodhatnak nagyobb beruházásokról. És ugye nyolc év alatt valahogy egyetlen kilométert sem sikerült megépíteni. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója- Hát milyen év ez? Még egy kiadós árvíz se volt, hogy jóízűen lehessen káromkodni miatta! (Peter Gossányi rajza) Rendkívüli intézkedések a pápa miatt Ferenc pápa washingtoni, New York-i és philadelphiai látogatásának biztosítása az Egyesült Államok legnagyobb személyi biztonsági műveletei közé tartozik. A pápalátogatást különleges nemzetbiztonsági eseménnyé nyilvánították. Ilyen biztonsági minősítést csak az elnöki beiktatások és a NATO-csúcsok szoktak kapni, vagy például 2002-ben - az előző évi terrortámadások miatt - a téli olimpia. A pápa Washingtonban egyebek között felkeresi a Fehér Házat és a kongresszust, New Yorkban a látogatása egybeesik az ENSZ- közgyűlés 70. ülésszakával Philadelphiában másfél-két millió ember előtt misézik. Szakértők szerint a pápa elleni fenyegetés nem pusztán elméleti, és rendkívüli népszerűsége, a hívőkkel való közvetlen kapcsolata miatt nagy próbatételt jelent. A látogatás biztosítására hónapok óta készülnek, de konkrétumairól kevés szivárgott ki. Annyi publikus, hogy Philadelphiában például az egyes szolgálatok és intézmények közötti folyamatos video-, rádió és közvetlen kommunikációt biztosító központban 50 szervezet 90 munkatársa teljesít folyamatos szolgálatot. Joseph Clancy, az amerikai elnök és az ÜSA-ba látogató csúcsvezetők biztonságáért felelős Secret Service igazgatója elmondta, ügynökeik a nyáron a Vatikánban találkoztak a pápával és a Szentszék biztonsági szolgálatával. A Szent Péter téren részt vettek a nyitott pápamobil biztosításában, és megfigyelték az egyházfő mozgását. Egy pápamobil- másolat segítségével készültek a rájuk váró feladatra, amely azért is hatalmas, mert Ferenc szeret elvegyülni a hívek tömegében. A Vatikán arra kérte az amerikaiakat, hogy ne szorítsák a pápát kordonok közé. A biztonsági intézkedések az érintett nagyvárosokban rendkívül kényelmetlen helyzeteket teremtenek. A washingtoni szövetségi alkalmazottakat például felszólították, hogy otthonról végezzék munkájukat, ha ez lehetséges. Philadelphiában lezárnak minden autópályát és hidat. A The Wall Street Journal közlése szerint a Vatikán kifogást emelt az ellen, hogy az Obama-kormány kiket hívott meg a pápa fehér házi fogadására. A kifogásoltak között van Gene Robinson, az amerikai episzkopális egyház első nyíltan homoszexuális (volt) püspöke, Simone Campbell apáca, aki bírálta a Szentszéket az abortusz és az eutanázia ügyében való hallgatása miatt, valamint Mateo Williamson, a Dignity USA elnevezésű katolikus meleg és leszbikus közösség társelnöke is. A lap szerint szóvá tették, hogy az ezekkel a személyekkel készítendő közös felvételeket akár úgy is lehet majd interpretálni, hogy a pápa támogatja az ügyüket. Fizetünk így is, úgy is MARIÁN LEŠKO A ngela Merkel német kancellár a hét elején megismételte azt, amihez már április óta tartja magát: Mindent meg kell tennünk azért, hogy egy ilyen súlyos kérdésben, mint a menekültek elosztása, konszenzussal döntsön a 28 uniós tagország, nem pedig minősített többséggel”. Lapzártáig nem született eredmény az uniós belügyminiszterek tegnapi tanácskozásán, de a legvalószínűbb, hogy továbbra sincs konszenzus. Nézzük, mit jelent ez Szlovákia számára. Ha mégis megegyezés születne a belügyminiszterek tanácskozásán a kvótarendszerről, a kormánynak nem lehet egy sava sem. Robert Fico legutóbbi, vasárnapi megnyilatkozása világos volt. Ha döntés születik a kötelező menekültkvótákról, „mi nem fogadjuk el a minősített többségi szavazás eredményét - senki nem fogja diktátummal ránk kényszeríteni, hogy mit csináljon Szlovákia”. Hát nézzük meg, mi is ez a „diktátum”. 2007-ben Fico azt hirdette, milyen fontos esemény a Lisszaboni Szerződés aláírása, amellyel Szlovákia csatlakozik az európai értékekhez és tradíciókhoz. A vérbeli nacionalistákat bőszítették az olyan kijelentései, hogy ez a szerződés legalább olyan fontos, mint a szlovák függetlenségi nyilatkozat vagy a szlovák alkotmány elfogadása volt. Aztán 2007 decemberében nagy csinnadrattával személyesen írta alá a Lisszaboni Szerződést. Személyes felelősséget vállalt tehát azért is, amit a 78. paragrafus 3 bekezdése tartalmaz: „Ha egy vagy több tagállam veszélyhelyzetbe kerül egy harmadik állam polgárainak hirtelen beáramlása miatt, az Európai Tanács és az Európai Bizottság ideiglenes óvintézkedéseket fogadhat el az érintett tagállamok megsegítésére. Az intézkedéseket az Európai Parlamenttel való egyeztetés után fogadják el”. A Fico-kormány egyezett meg az Európai Unióval és a kormányfő írta alá azt a szabályt, hogy menekültválság esetén az unió minősített többségi szavazással hozhat döntéseket, és nem szükséges hozzá valamennyi tagállam beleegyezése. A most vasárnapi vitaműsorban Fico azt bizonygatta, a minősített többség olyan dolgokra vonatkozik, mint például a levegő- szennyezés, nem pedig a kötelező menekültkvóták. Vagy nem is sejti, mit írt alá a Lisszaboni Szerződésben, vagy eljátssza a jogi analfabétát, így vagy úgy, szánalmas egy jogászdoktortól. Ha a szlovák kormány ki is jelentené, hogy nem „ért egyet” a minősített többségi szavazással, az nem jelenti, hogy bármit is elért volna. A kérdésre, hogy konkrétan mit tesz, Fico infnngementet, vagyis jogsértést emleget. A gond csak az, hogy azt Szlovákia követi el az Európai Unió ellen, nem pedig az unió Szlovákia ellen. Itt ugyanis az uniós szerződések megsértéséről, kötelezettségsértésről van szó. A vállalt kötelezettségeiket megsértő államokat szankcionálja az unió, Szlovákia 886 ezer eurós bírságot kaphat, és minden további napért, amíg nem teljesíti kötelességét, további bírságot fizet. Ennek felső határa Szlovákia esetében napi 64 260 euró. Ľuboš Blaha, a Smer képviselője azt mondja, Szlovákia inkább kifizet valami birságot, de nem fogadja el az értelmetlen menekültkvótákat, mert azok sehova se vezetnek. Még jó, hogy a napi bírsággal nem ez a helyzet. Az oda vezet, hogy egy év alatt 23,5 millió eurót is kifizethetünk. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Önkéntes tartalékos jobbikos képviselő Most „hazánk megvédése a legfontosabb” - írta Facebook- oldalán Novák Előd, a Jobbik al- elnöke, aki bejelentette, hogy ma délelőtt jelentkezik önkéntes tartalékos honvédnek. Utánanézett, ezt megteheti országgyűlési képviselőként, csak a parlamenti díjazásról kell lemondania a kiképzés és a szolgálat idejére. „Isten, Haza, Család! Novák Előd ismét a tettek mezejére lépett” - számolt be a hírről a Jobbik honlapja. Novák Előd elárulta, hogy a parlament másfél hónapos téli szünetére tervezi „a misszió” jó részét, vagy majd ahogy a nemzeti szükséghelyzet hozza. Hozzátette, 1999 óta tagja egy lövészklubnak, lőtt már Kalasnyikowal is, és vannak rendőrségi fegyverismereti vizsgái is. Leszögezi, a legutóbbi véradáskor egészségügyileg mindent megfelelőnek találtak nála. Szerinte a jövőben minden eddiginél nagyobb eséllyel lesz szükség a teljes határ élőerős védelmére, így másokat is buzdít az önkéntes tartalékos rendszerben valórészvételre. (ú) Nem nyomták ki a New York Timest Nem jelenhetett meg a The New York Times amerikai lap tegnapi száma Thaiföldön, mert az újság helyi nyomdája nem volt hajlandó azt kinyomtatni az uralkodó egyre rosszabbodó egészségi állapotát tárgyaló cikk miatt. A „Miközben a király gyengélkedik, tisztázatlan a korona jövője” című írás azzal foglalkozik, ki lesz a 87 éves IX. Ráma Bhumibol Aduljadedzs utódja. A lap elektronikus levélben tájékoztatta az előfizetőket a nyomda döntéséről. Az uralkodót vérmérgezés és tüdőbaj miatt május óta egy bangkoki kórházban kezelik. Thaiföldön fogadták el a világ egyik legszigorúbb felségsértési törvényét, amelynek értelmében akár 15 éves szabadság- vesztés is kiszabható a királyi családot becsmérlőkre. A hadsereg tavaly májusi hatalomátvétele óta a hatóságok egyre szigorúbban alkalmazzák a jogszabályt. Jogvédők azzal vádolják a hatóságokat, hogy általában politikai okokból, bírálóik és ellenfeleik üldözése céljából emelnek vádat felségsértés címén. (MTI) i
