Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-23 / 219. szám, szerda

KÜLFÖLD 2015. szeptember 23. I www.ujszo.com Alekszisz Ciprasz letette a miniszterelnöki esküt Nem vár vigyázzban. Alekszisz Ciprasz a kormányfői esküje előtt. (Sita/ap) 4 | RÖVIDEN Iszlamisták elleni német razzia Berlin. Több hónapig tartó nyo­mozás után nagyszabású razziát tartottak tegnap Berlinben két feltételezett szélsőséges iszla- mista ügyében. Több száz rendőr bevetésével átkutattak egy me­csetet, amely a szélsőséges isz- lamizmus legerősebb németor­szági irányzata, a szalafizmus berlini központjának számít, és házkutatást tartottak hét lakás­ban. Az eljárás két ember ellen irányul. Egyikük egy 51 éves marokkói férfi, aki a gyanú sze­rint arra buzdított embereket, hogy csatlakozzanak dzsihádista szervezetekhez, amelyek Szíriá­ban harcolnak az Aszad-rezsim ellen. A másik gyanúsított - egy 19 éves macedóniai - pedig a hatóságok szerint jelenleg Szíri­ában harcol a dzsihádisták olda­lán. Ügyük annak az iraki szár­mazású iszlamistának az esetével sem függ össze, akit Berlinben az előző héten lelőttek, mert késsel rátámadt egy rendőrre. (MTI) Burkina Faso: véget érhet a puccs Ouagadougou. A francia nagy­követi rezidenciára menekült Michel Kafando, Burkina Faso ideiglenes elnöke, akit a napok­ban tartóztatták le, majd he­lyezték házi őrizetbe az elnöki biztonsági ezred fegyveresei. Gilbert Diendéré tábornok be­jelentette, hogy a puccsisták visszaadják a hatalmat egy ide­iglenes polgári kormánynak. Bocsánatot kért az ország lako­saitól, és elmondta, hogy az ál­lamfő után a miniszterelnököt is szabadon engedik. (MTI) Venezuela visszakozott Bogotá. A kolumbiai-venezu­elai kapcsolatok rendezéséről, a csempészet elleni közös harcról, illetve a kölcsönösen hazahívott nagykövetek visszatéréséről ál­lapodott meg a két ország állam­fője. „A béke és a párbeszéd győzött” - hangoztatta Nicolás Maduro venezuelai államfő, mi­után tárgyalt Juan Manuel Santos kolumbiai elnökkel. Maduro au­gusztus 20-án, egy határincidens után döntött a kolumbiai határ egy részének lezárásáról Táchira szövetségi államban. Az incidens után Maduro elnök 60 napra rendkívüli helyzetet rendelt el több határ menti településen és több mint 3000 katonát vezé­nyeltek a térségbe. (MTI) Rogán Antal saját minisztériumot kap Budapest. Önálló minisztéri­umként alakul meg a Miniszter- elnöki Kabinetiroda. A kabinet- iroda elsősorban az általános po­litikai koordinációt ellátó mi­nisztérium lesz - olvasható ab­ban a törvényjavaslatban, ame­lyet Lázár János Miniszterel­nökséget vezető miniszter nyúj­tott be az Országgyűlésnek. Ro­gán Antal eddigi frakcióvezető október 1 -jétől a kormányfő po­litikai kabinetfőnöke lesz. (MTI) Már hétfőn késő este letette a miniszterelnöki esküt Alekszisz Ciprasz, a vasárnapi görögországi választásokon győzedelmeskedő baloldali Sziriza párt elnöke. Athén. Alekszisz Ciprasz, a hét­végi görög választásokon győzedel­meskedő baloldali Sziriza párt elnö­ke mára megalakíthatja új kormá­nyát a konzervatív-nacionalista Független Görögök formációval. Ciprasz ugyan szakított korábbi megszorításellenes politikájával, ám nem tudott igazán meggyőző prog­rammal előállni. Am a választók a megdöbbentő fordulatai ellenére még mindig hitelesebb politikusnak tartják, mint a korábbi pártoligar­chákat. Elhiszik neki, hogy képes enyhíteni a hitelezők még júliusban elfogadott kemény feltételein. Utób­binak megfelelően az új kormány el­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Zágráb/Belgrád. A migránsválság és ez annek következményeként tegnapig lezárt horvát-szerb határ­átkelők ügye újra felizzította az ellentéteket Szerbia és Horvátország között. A Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya- és közúti átkelőn tegnap megkezdték az ideiglenes műszaki határzár telepítésének előkészítését. Az autópályán és a régi közúti átke­lőnél, a Mura folyón átívelő hidakon oldalra állították a mozgatható acél­kapukat, ill. a gyorstelepítésű drót­akadály tekercseit. Hétfon mintegy 5300, tegnap délig 2000 bevándor­lóval szemben intézkedtek a rend­őrök a magyar-horvát szakaszon. A horvát belügyminiszter azt mondta, a határok zárva maradnak ső feladata - cserébe egy 3 milliárd eurós átutalásért - a 2015-ös költ­ségvetés revíziója komoly adó- és nyugdíjreformok bevezetésével. A kormánynak decemberig be kell fe­jeznie a bankok feltőkésítését, és meg kell szüntetnie a nyáron a bankcsőd elkerülésére bevezetett tőkeellenőr­zést. Emellett privatizálnia kell az állami tulajdon tekintélyes részét. „Folytatjuk a tárgyalásokat, a leg­fontosabb csata az adósság kérdése” - mondta a győztes párt egyik veze­tője. A görögök tehát anélkül adtak bizalmat Ciprasznak, hogy az előző hónapokban a szólamokon és ígére­teken kívül bármit is kaptak volna. Görögország a hat éve tartó adósság- válság alatt négyszer váltott kor­mányt, miközben a hazai össztermék (GDP) ötödével csökkent, a munka- nélküliség pedig 25%-ra nőtt. A görög adósságválság ezzel ko­rántsem ért véget, és továbbra sem mindaddig, amíg Szerbia fel nem hagy azzal, hogy a horvát határhoz irányítja a migránsokat. Hozzátette: technikailag akár egy óra alatt is meg lehetne nyitni az átkelőket, ehhez azonban arra van szükség, hogy Szerbia többé ne irányítsa Horvátor­szág felé a Közel-Keletről érkezőket. A horvát belügyminiszter adatai sze­rint eddig közel 30 ezer migráns ér­kezett országába Szerbia felől. A szerb belügyminiszter visszautasí­totta azokat az állításokat, amelyek szerint Szerbia Horvátország felé irá­nyítja a migránsokat. Nebojsza Ste- fanovics azt írta: nem igazak azok a vádak, amelyeket horvát kollégája, Ranko Ostojic fogalmazott meg. „Szerbia semmilyen módon nem avatkozik be a migránsok mozgásá­ba, és nem is korlátozza azt. Egyértelmű, hogy nem lehet befolyá­solni azokat az utakat, amelyeken a migránsok mozognak, mert azok az emberek, akik a saját országukban tekinthető biztosítottnak Görögor­szág jövője az euróövezetben - vé­lekedtek londoni pénzügyi elemzők. A Fitch Ratings hitelminősítő szerint a választási eredmény valamelyest dúló háború elől menekülnek, min­denképpen Nyugat-Európába akar­nak jutni” - mondta a belügyi tárca vezetője. Felszólította egyben Zágrá­bot, hogy tegye lehetővé a szabad áru- és teherforgalmat a két ország közötti legjelentősebb határátkelőn, mert a határzár óriási gazdasági károkat okoz az egész térségnek és Európá­nak. Ha nem nyitja meg a határt, ak­kor Szerbia ellenlépéseket foganato­síthat. Horvátország hétfő éjféltől ál­lította le a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőn a Hor­vátországba irányuló teherforgalmat, ahol körülbelül 12 km hosszú autósor torlódott fel. Horvátország végül ké­ső délután feloldotta a határzárat. A délszláv háborúk óta számos al­kalom és ok volt arra, hogy Szerbia és Horvátország között vita alakuljon ki, legutóbb augusztus elején, a Vihar hadművelet 20. évfordulóján. A ki­sebb vitás ügyek ellenére azonban a csökkentette ugyan a pénzügyi se­gélyprogram végrehajtási kockáza­tait, a kormány azonban ezután sem sorakozik fel teljes szívvel a prog­ram mögött. (MTI, NOL) két nyugat-balkáni ország viszonya az utóbbi időszakban békésnek volt mondható. A migránsválság és az an­nak következményeként lezárt hor­vát-szerb határátkelők ügye azonban újra felizzította az ellentéteket. Szer­biát és Horvátországot 8 átkelőhely köti össze, hetet pénteken lezártak a migránsáradat miatt, és a teljes for­galmat a Batrovci-Bajakovo átkelő­höz irányították. Tegnap délután zavargások tör­tek ki a horvát opatovaci befogadó- tábornál - kitört a tömeg a táborból, s megrohamozták az ott lévő buszo­kat. A menekültválság miatt leg­alább október 4-ig nem járnak a sze­mélyszállító vonatok a Mün­chen-Salzburg vonalon - közölte tegnap a Deutsche Bahn vasúttár­saság. Az átalakított menetrend szerint a Budapest-Bécs-Salz- burg-München vonalon közlekedő Railjet 90-es járat ideiglenesen csak Salzburgigjár. A The Washington Times napi­lap ismertette a Kongresszusi Ku­tatószolgálat szíriai helyzetről el­készített elemzését. Eszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök - Aszad támogatása és az orosz ha­ditengerészeti jelenlétnek az arab országban való fenntartása révén - kihívást intéz az amerikai Szíria- politika ellen. „Oroszország szíriai fellépését az a következtetés is mo­tiválhatja, hogy a szír hadsereg ke­vésbé ütőképes, és az iráni támo­gatás nem elegendő a rezsim fenn­tartásához” - állította az elemzés. Az orosz beavatkozás után újabb óriási fordulat következhet Szíriá­ban: a libanoni bázisú síita Hezbol- lah a helyi angol napilap, a Daily Star szerint közölte Aszaddal, hogy kiszállnának a háborúból. Ez azt je­lenti, amint beveszik a kormány­csapatokkal közösen ostromolt Za- badani határvárost, kivonják ma­gukat a harcokból. Ez nagy csapást jelentene az Aszad-rezsimre, hi­szen a Hezbollah a világ egyik leg­jobb gerillaszervezete, mely 2012- től több ezer katonát vetett be Asz­ad oldalán. (MTI, Index) A Jemenben beavatkozó arab koalíció harci repülőgépei tegnap csapást mér­tek négy lakóházra Szanaában, a támadásban közel 30 civil életét vesztette. A lerombolt épületek környékén nem találhatók katonai célpontok. Az Ádeni-öböl partján fekvő országban hónapok óta harcolnak egymással az Irán támogatá­sát élvező síita lázadók és az előlük külföldre menekült Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök erői. Szaúd-Arábia a felkelők visszaszorítása érdekében nyolc arab ország támogatásával márciusban légi hadműveleteket indított. (TASR/ap) Orosz drónok a szír égen Washington. Felderítő drónokat kezdtek el röptemi a Szíriába ve­zényelt orosz egységek, ami az orosz légi tevékenység kezdetét je­lenti a polgárháború sújtotta or­szágban. A Fox News amerikai té­vécsatorna szerint Szíriába a ko­rábban jelentett négy Szu-27-es harci gépen felül 24 darab Szu-24- es és Szu-25-ös érkezett - emellett légvédelmi rakétákat, tüzérségi ütegeket, harckocsikat és páncélo­zott szállító harci járműveket, va­lamint tengerészgyalogosokat ve­zényel az országba. Ashton Carter amerikai és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken álla­podott meg arról, hogy tanulmá­nyozni fogják a véletlenszerű konf­liktusok elkerülésének lehetőségét. A pilóta nélküli orosz repülők al­kalmazása nyomán ez az egyezte­tés sürgőssé vált. A két rivális ha­talom egyaránt ellenségének tekinti a Szíria és Irak jelentős területeit megszálló Iszlám Állam (IÁ) ter­rorszervezetet. Moszkva ugyanak­kor támogatja Bassár el-Aszad szí­riai elnök rendszerét, Washington viszont a vezető távozását sürgeti. Viszályt szítottak a migránsok Zágráb csak késő délután nyitotta meg a szerbek számára kulcsfontosságú határátkelőt

Next

/
Thumbnails
Contents