Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-22 / 218. szám, kedd
10 FUTBALLKÖRKÉP FOCITIPP ■ 2015. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com számára, akik a klubtól ingyen mezeket, valamint nyelvórákat is kapnak majd. A tavalyi német bajnoki második Wolfsburg sem tédenkedett, ők nem kevesebb, mint 1200 menekültet hívtak meg a CSZKA Moszkva elleni, múlt keddi BL- mérkőzésükre. A klub ezen felül minden értékesített jegy árából 1 eurót ajánlott fel egy, a menekültek beilleszkedését segíteni hivatott alapítvány számára. Ezzel az ötlet- tel párhuzamosan az FC Porto elnöke, Jorge Nuno Pinto da Costa arra tett javaslatot, hogy minden európai topklub ajánljon fel egy bizonyos összeget a meccseikre értékesített jegyek árából a bevándorlók javára. A menekülteket segítő hullám a válogatott szünet alatt sem állt meg, sőt újabb lendületet kapott. A skót Celtic Glasgow csapata barátságos felkészülési mérkőzést rendezett, melynek teljes bevételét egy, a közel-keleti káosz enyhítésén fáradozó alapítvány javára ajánlotta fel. Hasonlóan cselekedett a Real Madrid is, sőt a spanyol csapat ráadásképp Osama Abdul Mohsen szír futballedzőt és kisfiát (őket buktatta László Petra) is meghívta a klubhoz - a srác végül Cristiano Ronaldót kísérhette fel a pályára a Granada elleni bajnoki meccset megelőzően. Mielőtt azt hinnénk, hogy az egész csak egy gondosan kitalált és kiválóan megvalósított marketingkamA történelem során a futball és a migráció gyakran járt kéz a kézben. Olyan - ma már tradicionálisnak számító - fútballklubok is a vándorló, új lehetőségek és munkahelyek után kutató embertömeg segítségével váltak naggyá, mint a Manchester United, a Barcelona vagy a Juventus. A felemelkedő iparvárosok külterületeit ellepő, sokszor nincstelen bevándorlók gyorsan érintkezésbe kerültek a helyi csapatokkal. A futball identitást adott az új közegbe kerülő, valahová tartozni vágyó migránsoknak, ezt az érzést pedig egy-egy klub szurkolói között találták meg. Ezek alapján nem meglepő, hogy a jelenlegi krízisre is igen gyorsan reagáltak a fútballklubok és szurkolók. Augusztus végén már megjelentek az első olyan szurkolói feliratok a mérkőzéseken, amelyek üdvözölték a migránsokat Európában, nem sokkal később pedig a kezdeményezés gyakorlatilag futótűzként kezdett terjedni a Bun- desligában. A „Refúgees Welcome” drapéria (Üdvözöljük a menekülteket!) egyazon fordulóban a Borussia Dortmund, a Hamburg, a Werder Bremen és a Wolfsburg meccsein is feltűnt, a nyugat-európai szurkolói közeg elkötelezte magát a bevándorlók befogadása mellett. A nemzetközi futball többi szereplője is igyekszik támogatni az Európába érkező menedékkérőket. Néhány napja az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) jelentette be, hogy saját, márciusban létrehozott alapítványán keresztül mintegy 2 millió euróval támogatja a kontinensre bevándorló gyerekeket. Korábban a német Bayern München vezetősége is hasonló felajánlást tett: a bajor klub 1 millió eurót adományozott menekültek megsegítésére, és társadalmi felelősségvállalásának részeként edzőközpontot is nyit Münchenben a bevándorlók A St. Pauli és a B. Dortmund jótékonysági meccset szervezett (Fotók: képarchívum) A menekültek mellé állt az európai topfutball Az európai labdarúgás kiáll a menekültek mellett ellen tiltakozott, pusztán azzal nem értett egyet, hogy az a Bild című bulvárlap kezdeményezte az akciót, amelyik korábban több cikkével is épp a bevándorlók elleni indulatokat korbácsolta fel. „Mi viszont kézzel fogható segítséget nyújtottunk akkor és azoknak, akiknek éppen szükségük volt rá” - nyilatkozta az esettel kapcsolatban Andreas Rettig, a hamburgi kiscsapat ügyvezetője. Ez egyébként igaz is, a hagyományosan baloldali értékrendet képviselő St. Pauli külön barátságos meccset rendezett a válogatott szünetben, amelyen a Borussia Dortmundot látta vendégül, és amelynek teljes bevételét a menekültek befogadását segítő civil szervezetek kapták. A találkozóra több mint húszezer jegyet adtak el, ami javarészt annak köszönhető, hogy a St. Pauli nem most kezdett el érdeklődni a menekültkérdés iránt: a klub már két esztendővel ezelőtt is segített a rászorulókon, akkor nyolcvan Lampedusán partot ért afrikai menekültet helyezett el egy helyi templomban. Az akciótól a New York Times is hosszú cikkben számolt be. „Nagy nyomás van rajtunk, de a futball segítségével bebizonyíthatjuk, hogy a menekültek is emberek, nem megijedni kell tőlük, hanem segíteni őket, hogy olyan életet élhessenek, amilyet elképzeltek maguknak” - nyilatkozta a klub filozófiájával kapcsolatban Cristoph Pieper, a csapat szóvivője. A fentiekből is jól látszik, a menekültek befogadása elsősorban Németországban len nemzed futballügy. Ez persze nem meglepő, lévén a német válogatott és vele együtt az ország fútballjának alapjai is nagymértékben a hozzájuk érkező első-, másod- és harmadik generációs bevándorlókra épülnek. Ennek a folyamatnak a megértése és elfogadása Németországban sem ment könnyen, de a „Wilkommenskultur” mára a mindennapok része lett, és ma már csak nagyon kevesen kérdőjelezik meg a létjogosultságát. Hasonló folyamatok egyébként más országokban is megfigyelhetőek, még ha kisebb volumenben is. A brit The Guardian internetes kiadása eközben az ausztrál futball történelméről közölt érdekes írást, melyből kiderült, ha nincsenek a második világháborút követően a kontinensnyi országba menekült bevándorlók, ma aligha beszélhetnénk nemzetközi szintű ausztrál fociról. A cikket jegyző Joe Gorman három nevet emelt ki a helyi futball történetéből, akiknek óriási szerepük volt abban, hogy Ausztráliában meghonosodott az európai értelemben vett foci: mindhárman bevándorlók voltak, ketten közülük magyar származásúak. Andrew Dettre sportújságíróként tette le a modern fútballmédia alapjait az országban, Denes Adrigan az Ausztrál Edzői Szövetséget alapította meg, hogy aztán brit birodalmi kitüntetésben is részesüljön, míg a horvát Branko Filipi két csapatot (Melbourne, Adelaide) is alapított, hogy aztán ő legyen az első edző, aki őslakos játékosnak is lehetőséget ad a helyi ligában. Kele János » Menekültek a brit ligákban ■ Saido Berahino (született: Burundi, 1993), angol U21-es válogatott, WBA ■ Fabrice Muambe (Kongói köztársaság, 1988), angol U21-es válogatott, . 2012-ben visszavonult szív- problémák miatt ■ Alhassan 'AI' Bangoura (Sierra Leone, 1988), 15 évesen hagyta el szülőhazáját, 17 évesen igazolta le a Watford, később csapatkapitány is lett a csapatnál ■ Calvin Zola (Kongói köztársaság, 1984), 15 évesen menekült el Kongóból, megjárta a Tranmere-t, a Crewe Alexandrát és a Burtont is ■ Islam Feruz (Szomália, 1995), ötévesen érkezett meg az Egyesült Királyságba, jelenleg a Chelsea kölcsönjátékosaként a skót Hibernianban focizik a Libán Abdi (Szomália, 1988), az első Szomáliái, aki profi szerződést kapott Angliában, 2006-ban a Sheffield igazolta le. Később megfordult a Ferencvárosban is. ■ Pedram Ardalany (Irán, 1989), 15 évesen hagyta el Iránt édesapjával, a Patrick Thistle és az Abroath csapatainál játszott a szigeten ■ Ladne Cherif (Elefántcsontpart, 1991), 12 évesen érkezett meg Glasgow-ba, négy évre rá szerződtette a Rangers Hetek óta az Európára zúduló menekültáradat uralja a nemzetközi sajtót, a jelenség mostanra akkora társadalmi viharokat kavart, hogy szükségszerűen a futballt sem hagyhatta érintetlenül. Vajon hogyan reagálnak Európa legjobb klubjai a krízisre? Körkép. pány, gyorsan szögezzük le, nem csak a topklubok érzik fontosnak a kérdést. Olyan kisebb csapatok is komolyan síkra szálltak a menekültek befogadása mellett, mint a svéd Malmö, vagy a negyedik számú madridi csapatnak számító Rayo Vallecano. Igaz, a kisebb klubok általában nem pénzt ajánlottak a segítségre szorulóknak, hanem tiszta emberi erőforrást: amellett, hogy a klubok dolgozói személyesen is sok programban részt vettek, arra biztatták szurkolóikat, hogy ők is segítsenek a különböző alapítványok segélyakcióinak megvalósításában. Az angol hetedosztályban szereplő, egyébként Manchester United-szurkolók által alapított és menedzselt csapat, az FC United of Manchester drukkerei szálltak síkra legkorábban a menekültek mellett: az ő meccseiken már augusztus legelején ott virított a bevándorlókat üdvözlő drapéria. A bajnokságok közül elsőként a német Bundesliga alakított ki egységes álláspontot. A mögöttünk hagyott fordulóban egy kivétellel mind a 36 első- és másodosztályú német csapat az „Üdvözlünk titeket, menekültek!” feliratot viselte a mezén. Ráadásul az egyeden kivételt képező St. Pauli sem a gesztus
