Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-22 / 218. szám, kedd

www.ujszo.com I 2015. szeptember 22. KÖZÉLET I 3 Menekültválság és kampány Ma dönthetnek a kvótákról Brüsszel. Ma tárgyalnak Brüsszelben az Európai Unió belügyminiszterei a kötelező menekültkvótákról. Ha szava­zásra kerül sor, akkor a tiltakozó keleti tagállamok le lesznek sza­vazva. „Nem fogjuk elfogadni a brüsszeli diktátumot” - üzente Robert Fico a mai uniós ülés előtt, melyen Szlovákiát Robert Kaliňák belügyminiszter fogja képviselni. A kormányfő meg­győződése, hogy a németek sza­vazásra fogják vinni az ügyet. Ebben az esetben pedig átmenne a brüsszeli javaslat, a minősített többséghez meglesz a támoga­tottság. A miniszterelnök szerint a Szlovákia számára kedvezőt­len döntés esetén minden lehe­tőséget kihasználnak, amit a lisszaboni szerződés nyújt. Konkrétumokat nem akart el­árulni, csak annyit mondott: lé­péseiket koordinálni fogják a V4- es partnerekkel. Elemzők szerint a kötelező kvóták elfogadása esetén nem sok „védekezési le­hetőség” marad, önkényesen pár hónapig lehet blokkolni a folya­matot - ennek hatására az Euró­pai Bizottság kötelezettségsze- gési eljárást indíthatna. Mindeközben az sem biztos, hogy Ficónak igaza lesz, és va­lóban bevezetik a kötelező kvó­tákat. A Financial Times infor­mációi szerint a legújabb tervezet csak önkéntes keretszámokat tar­talmaz. A Bruxinfo értesülései szerint viszont egy tipikusan brüsszeli megoldást fognak elfo­gadni: a V4-el azzal vigasztalód­hatnak, hogy az egyes országokra lebontott számok - a 120 ezer fő tagállamok közötti szétosztásá­nak kulcsa - formailag önkéntes lesz (a határozathoz melléklet­ként csatolt táblázat formájában), de végső soron kötelező lesz a végrehajtásuk. Az már biztosnak tűnik, hogy Magyarország befo­gadó országgá válik: Orbánék til­takoztak az ellen, hogy Magyar- országot Görögországgal és Olaszországgal azonosan kezel­jék, így a Budapestnek szánt 54 ezres keretet is újraosztják a me­nekültválság által leginkább súj­tott két ország között, míg Ma­gyarországnak néhány ezer em­bert be kell majd fogadnia. (MSz) Jednou z našich prioritje: Zvýšenie minimálnej mzdy Egyelőre csak Fico nyert a menekülteken, ellenzékből nehéz kitűnni MÓZES SZABOLCS Még messze van a kampány vége, de úgy néz ki, a menekültkérdés lehet az egyik domináns téma a választási korteshadjáratban - felülírva a pártok korábbi elképze­léseit. Ki nyer, ki veszt vele? Adócsökkentés, szociális támo­gatások, nyugdíjreform? Ma egy té­ma uralja a közbeszédet, buszon, vonaton, családi beszélgetéseken, a Facebookon szinte mindenki a me­nekültkérdésről beszél - úgy, hogy közben ez csak közvetve érinti Szlo­vákiát, hiszen nem vagyunk sem tranzit-, sem célország. Központi tárna marad Kevesebb mint fél évvel a válasz­tások előtt úgy tűnik, a migránstéma alapvetően írja át a kampányt, csak az a kérdés, hogy ez marad-e a fő té­ma vagy több más is jön-e mellé? „Nehéz megmondani. Sok függ at­tól, milyen megoldást talál az Euró­pai Unió, s mit sikerül a kormány­nak kialkudnia Brüsszelben” - véli Martin Slosiarik, a Focus ügynök­ség vezetője. Ebben az esetben két egymással ellentétes hatás várható: egyrészt a tél közeledtével egyre kevesebb me­nekült fog érkezni, így kevésbé lesz akut a téma, ám várhatóan uniós szinten még hónapokig oldani fog­ják az ügyet. A kötelező menekült­kvóta elfogadása esetén pedig annak hatása csak hónapok után mutatkoz­hat meg: ha ma megszavazzák Brüsszelben, akkor lehet, hogy jövő év elején érhetnek ide az első „kvó- tás” menedékkérők. Rontana ez Ficóék megítélésén? „Nem biztos. A Smer az elejétől el­utasította a kvótákat, ezt a válasz­tók értékelni fogják. Most még sen­ki sem tudja elképzelni, mi lesz, ha elfogadják a kvótákat, és az a gya­korlatban hogyan fog működni. De ez a későbbi interpretációkon múl­na” - véli Slosiarik. Ján Baránek, a Polis ügynökség vezetője szerint kvótaügyben sok múlik majd azon, hogy a kormány mennyire tudja blokkolni Brüsszel szándékát, és itjr* töDIA SI ZASLÚŽIA ISTOTY Ui Négy évvel ezelőtt így nézett ki a kampány hogyan fog a kérdéshez hozzáállni a V4 többi kormánya. „Hosszabb távon káros lehet Ficóéknak, ám rövid távon nem. A választásokig hátralévő pár hónap pedig még a rövid távba tartozik” - fejtette ki Baránek. Befókezett az SNS A felmérések szerint már meg is van Ficóék aktivitásának egyik kár­vallottja: az SNS erősödése az utób­bi két hónapban megállt. „Ez egyértelműen a menekültkérdés számlájára írható. Fico amellett, hogy aktív, egyben a nemzeti érzelmű, patrióta választókat is meg tudta ezzel szólítani” - mutat rá Slo­siarik. Az SNS az utóbbi háromnegyed évben főként a Smerben csalódott nacionalista szavazók között halá­szott sikeresen, most ezek egy része visszatért Ficóékhoz. Ez ugyanak­kor az elemzők szerint visszaüthet a Smemek, mivel az SNS támogatott­ságát ők hozták fel - az állami hír- ügynökségen és a kormányközeli TA3 hírtelevízión keresztül azért, hogy legyen koalíciós pótpartnerük. Ellenzóki esélyek Az ellenzék eddig nem tudott nyerni a menekülttémán. „Nehéz kitűnni, mert mindegyik párt eluta­sítja a kvótákat. Mást nem is tehet­nek, az emberek többsége ezt akar­ja” - véli Martin Slosiarik. A par­lamenti ellenzéki pártok közül a Híd próbált kissé másként viszonyulni a kérdéshez, a pártelnök Bugár Béla a menekültekkel szimpatizáló po­zsonyi tüntetésen is részt vett. „Lu­cia Zitňanská hatását láttam ebben. (Tomáš Benedikovič felvétele) A liberálisabb szlovák szavazókat szólítanák meg” - véli Baránek. Főként az SDKU korábbi és rész­ben az SaS csalódott szimpatizán­sai keresnek maguknak most pár­tot. „Kétségeim vannak afelől, hogy mennyire tudják őket meggyőzni. Nagyon mást nem hirdethetnek, mint a többi párt, mert azzal elriaszthat­nák a magyar választóikat” - fejtette ki a Polis ügynökség vezetője. „A Híd gyakorlatilag ugyanazt mondja, mint a többiek, a kvótákat elutasít­ják. Nem vagyok meggyőződve ar­ról, hogy csak ezzel a témával meg­győzhető a pártkereső városi liberá­lis szavazó” - véli Slosiarik, aki sze­rint az is megnehezíti a nagyon „szlovák merítést”, hogy a szlovák választók alapvetően magyar párt­nak tartják a Hidat. Két hét múlva indul Szlovákiában az Eurojackpot ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia lesz az Európai Unió 17. országa, amely bekap­csolódik a játékba, egy tipp ára 2 euró lesz. Az eddigi legmagasabb nyeremény 90 millió euró volt. Pozsony. Október 3-án indítja a Tipos Szerencsejáték Rt. az Euro­jackpot játékot, melyben a legala­csonyabb garantált nyeremény 10 millió euró, a legmagasabb pedig 90 millió. Szlovákia lesz ezáltal az Eu­rópai Unió 17. tagországa, amely­ben elérhető lesz ez a hatalmas nye­reményekkel kecsegtető szerencse- játék - közölte tegnap sajtótájékoz­tatóján Peter Vanek, a Tipos igaz­gatótanácsának tagj a. „Szlovákiában egyetlen olyan szerencsejáték sem működik, amely ilyen magas nyereményeket kínál­na. Speciális szabályainak köszön­hetően a főnyereményeket összead­ják, ennek köszönhetően lehet ilyen jelentős összeget nyerni” - magya­rázta Vanek. Az Eurojackpotra a Tipos fogadó irodáiban, interneten, okostelefonok applikációin és SMS üzenetben is lehet fogadni. A játé­kosnak 1-től 50-ig terjedő számsor­ban kell megtippelnie 5 számot, il­letve egy tízes számskálán kettőt. A jackpotot az nyeri meg, aki mind a hét számot eltalálja, egy tipp ára két euró. A sorsolást minden pénteken este kilenckor tartják Helsinkiben, tehát az első, amely már a szlováki­ai fogadókra is érvényes, október 9- én lesz. Az eredményeket a sorsolás másnapján hozzák nyilvánosságra. A nyeremények egyébként adó­mentesek, Vanek szerint a Tipos a fogadásokból befolyt pénz egy ré­széből adót fizet, a többit a nyere­ményekre költi. A Tipos képviselői megismétel­50-ből ötöt kell eltalálni (TASR-feivétei) ték, hogy bár az Eurojackpot sze­rencsejáték már most is elérhető az országban, a pénzügyminisztérium nem ajánlja, hogy az emberek játsszák, a játékot ugyanis a Lotto- land társaság üzemelteti, amelynek nincs meg a szükséges engedélye. Aki bekapcsolódik a Lottoland ál­tal üzemeltett Eurojackpotba, az elveszítheti pénzét, s arra sincs ga­rancia, hogy az esetleges nyere­ményt kifizetik. A játék egyetlen hivatalos üzemeltetője az ország­ban az állami Tipos, figyelmeztet a pénzügyminisztérium. Érdekesség, hogy a 2012-től fiitó Eurojackpot eddig kifizetett legna­gyobb nyereményét, kerek 90 mil­lió eurót idén májusban nyerte meg egy csehországi férfi, átszámítva 2,446 milliárd cseh koronát küldtek át a számlájára. Ezzel megelőzte a korábbi finn és német nyerteseket, akik 62 és 60 millió eurós jackpotot nyertek. (dem, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents