Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-21 / 217. szám, hétfő

8 | KULTÚRA 2015. szeptember 21. | www.ujszo.com Feleség locsolókannával Jan Hrebejkkel, a legjelesebb cseh filmrendezők egyikével dolgozott most Bandor Éva SZABÓ G. LÁSZLÓ A tanítónő egyik drámai jelenetében (PubRes-felvétel) RÖVIDEN Ma van a magyar dráma napja Budapest. Ma van a magyar dráma napja, amelyet Magyar- országon számos színházban megünnepelnek: előadásokkal, nyilvános próbákkal, kulisszajá­rással és más rendhagyó progra­mokkal váiják a nézőket. A ma­gyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művé­nek 1883. szeptember 21-i ősbe­mutatójára emlékezve 1984 óta rendezik ezen a napon, hogy rá­irányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és új művek születését ösztönözzék. Több teátrum szombaton, a Színházak éjszakája programjá­val egybekötve ünnepelte ezt a napot. Erdélyben is fontosnak tartják, Marosvásárhelyen és Nagyváradon ősbemutatóval ké­szülnek az eseményre, Kolozs­váron szombatról vasárnapra virradóra éjszakai drámaíró műhelyt szerveztek. Két hazai magyar kőszínházunkban nincs ünneplés a mai napon. (MTI, juk) Könyvbemutató a kávéházban Dunaszerdahely. N. Tóth Anikó Vízjelek című kötetét mutatja be szerdán a Symbol Caféban (Vállalkozók Háza, Kukučín u. 459.) a Vámbéry Polgári Társu­lás és aNap Kiadó, MédiaNova M. „Az itt következő szövegek az elmúlt kilenc évem vízjelei. A huszadik-huszonegyedik századi irodalmi témaválasztást szenve­délyes érdeklődésem, személyes érintettségem mellett különböző felkérések határozták meg. A vállalkozás öröme és a megfe­lelés szelíd kényszere hajtott tehát írás közben. A sokféleség kezdetben kissé megnehezítette e kötet összeállítását, a keletke­zés időrendjét, mint kézenfekvő rendezőelvet viszont unalmas­nak találtam. A szövegek aztán nem kis meglepetésemre egyszer csak elindultak egymás felé, hogy sajátos párokat alkossa­nak” - hja a szerző az előszóban. A kötetet Vida Gergely költő mutatja be, a 18 órakor kezdődő estet Barak László, a Nap Kiadó igazgatója vezeti. (k) Jan Hfebejk, az Élet mindenáron, a Kuckók, a Mézeshetek 6s több más, sikeres cseh film rendezője most forgatott először Pozsonyban. Bandor Éva, a Komáromi Jókai Színház nemrég Pekingben díjazott művésze most dolgozott először Hrebejkkel. Közös filmjük, A tanítónő szlovák- cseh koprodukcióban készült. „Alighogy megérkeztem a pekin­gi fesztiválról, már hívtak is, hogy Jan Hfebejk látta Jaro Vojtek filmjét, a Gyerekeket, s szerepet kínál új ren­dezésében - meséli Bandor Éva. - Jézusom, máris? Ez volt az első gon­dolatom. A próbafelvételen a meg­felelési vágytól majdnem rágörcsöl- tem a szövegre. Csehül kaptam meg a forgatókönyvet, de az egészet az­tán lefordították szlovákra. Kijelöl­ték, melyik jelenetre készüljek, s azt meg is tanultam, ám ahogy találkoz­tunk, a rendező mást talált ki nekem. Egy másik epizódot, amelynek nem tudtam a szövegét, s ez kapóra is jött neki. Nem baj, majd improvizálsz, mondta. Elsőre megijedtem, azt hit­tem, katasztrofális lesz, de annyira laza voltam, hogy megcsináltam.” A háromórás meghallgatás való­ságos élveboncolás lehetett, hiszen a rendező vagy tizenöt jelenetben tette próbára a színésznőt. így akarta megismerni, különböző helyzetekbe téve közelről figyelni. „Volt, amikor egyedül játszottam, volt, amikor Peter Bebjakkal, akivel bemutatásra váró filmjében, A rend- rakóban forgattam. Fura helyzet volt ez is. Bebo ott a rendezőm volt, itt most a partnerem. A színészváloga­tásról, amely Pozsonyban zajlott, már úgy utaztam haza, hogy Jan Hfebejk közölte, mindenképpen számol ve­lem Bindemé, az egyik anya szere­pében, akinek a fiát valósággal ter­rorizálja a címbeli tanítónő. A csa­ládban, félj és feleség között patta­násig feszül a helyzet. Tizenöt éves fiuk egyre rosszabb bejegyzésekkel jár haza, hanyagolja az iskolát, ki­hagyja az edzéseket. 1984-ben já­runk, a múlt rendszer sűrűjében, amikor a családban nagy az egzisz­tenciális félelem. Mivel a tanítónő rengeteg lelki sérülést és családi drá­mát okoz tanítványai körében, mo­rális kérdésként merül fel a szülők között, hogy megtegyék-e ellene a szükséges lépéseket, vagy mély hall­gatásba burkolózva a végtelenségig tűrjék a történéseket. A tanítónő ugyanis egyfolytában zsarolja a gye­rekeket, ellenük fordítva a szüleiket. Jan Hfebejk, aki ezt megelőző filmjeiben nem egy szlovákiai ma­gyar színésszel dolgozott már, Ban­dor Évától is azt kérte: szlovákul be­szélve őrizze meg magyar akcentu­sát és a temperamentumát. Cseh félj és magyar feleség között olaszos ve­szekedést akart a kamera előtt. „Diszpécserként dolgozik a nő, akit játszom - folytatja a komáromi szí­nésznő. - Éjszakai műszakba jár, te­hát nem egy értelmiségi házaspárt al­kotunk a partneremmel, hanem egy durva középosztálybelit. A fiuk miatt nagy összetűzéseik vannak, főleg, amikor az apa brutálisan összeveri a gyereket. Komoly konfliktusforrás köztünk az is, amikor a férj nem megy el ingyen megjavítani a tanítónő mo­sógépét. A tanítónő ugyanis szereti kihasználni a szülőket bizonyos helyzetekben, természetesen a maga javára. Bindemé idegességében ke­mény dolgokat vág a félje fejéhez, mivel úgy érzi, ők senkik a tanítónő­höz képest. Omögötte befolyásos emberek állnak, akik a rendszer sze­kerét tolva bármikor megbosszulhat­ják, ha a szülők közül valaki nemet mond, vagy szembe mer szállni vele. Bindemé attól fél, hogy kicsinálják őket. Abban a helyzetben pedig, ami­kor a férje kékre-zöldre veri kamasz fiukat, locsolókannával a kezében kétségbeesve rohangál körülötte, közbe akar avatkozni, de sehogyan sem sikerül neki. Nem tudja leállítani a bedühödött férfit.” A film forgatókönyvét a rendező állandó munkatársa, Petr Jarchovský írta, Bandor Éva férjét a brünni Mar­tin Havelka alakitja. „Jan Hfebejk nemcsak az egyik legjobb, hanem az egyik legtekinté­lyesebb cseh rendező is. Az első for­gatási napon, amikor beléptem a helyszínre, éreztem, mekkora tiszte­let lengi be a stúdiót. Ilyen töményen ezt még soha senkinél nem tapasz­taltam. Meg is ijedtem egy kicsit, hogy kivel fogok én most dolgozni, ha itt mindenki ennyire haptákban áll? Erre bejött egy tengerésztrikós, jó humorú és csak egy kicsit hiszté­rikus Móka Miki, aki szeret mindent a kezében tartani. Ha probléma adó­dott, azonnali megoldást kért, de úgy, hogy mindenki hátralépett. Izgultam is, nehogy begörcsöljek, ám amint dolgozni kezdtünk, minden gátlást feloldott bennem. Nagyon tetszett, hogy finoman egyensúlyoz dráma és komédia között. Ugyanazt éltem meg a helyszínen, amit a filmjeiből is kiérzek. Amikor kibukik a félj, és iszonyúan nekiesik a gyereknek, én épp a virágokat locsolom a lakásban, de hallva, hogy mi történik a szobá­ban, odarohanok, kezemben a kan­nával. Gondoltam, valahogy közé­jük állok. A rendező erre azt kérte: zavaromban kezdjem el hátulról lo­csolni a férjemet. Annyira jól sike­rült a jelenet, hogy amikor képer­nyőről visszanéztük, nevetnem kel­lett. A kegyetlenség egyszer csak el­képesztően humoros helyzetté vál­tozott. Nekem ez nagyon jó iskola volt.” A forgatás záró bankettjén Bandor Éva, Jan Hfebejk nagy bánatára, nem lehetett jelen. A Misi mókus kaland­jait próbálja a komáromi színházban. Mesedarab. Bábozik is benne. Há­rom bemutatója lesz még ebben az évadban. Börtönkarrier, Tisztújítás, Az ügynök halála. ,3e vagyok fogva rendesen - konstatálj a. - Még j ó, hogy pihentem a nyáron. Olvastam, úsz­tam, búvárkodtam. A Hfebejk-film pedig ugyancsak feltöltött. Remélem, lesz folytatása.” Meghalt Jackie Collins bestselleríró Los Angeles, Hetvenhét éves korában elhunyt Jackie Collins, a világ egyik legsikeresebb bestsellerírája, a lektűr nagyasszonya. Az írónőt szombaton érte a halál. Évek óta mellrákban szenvedett, bár ezt még nővére, Joan Collins szí­nésznő előtt is titkolta. Az amerikai könyvpiac egyik leg­sikeresebb alakja - eladott kötetei számát 500 millióra, vagyonát több száz millió dollárra becsülték - Lon­donban született 1937-ben. Az ár­tatlannak hitt kis Jacqueline-t szülei legnagyobb meglepetésére kizárták az iskolából: mint kiderült, alig járt be, és ha véletlenül be is tévedt, in­kább írással töltötte az időt. Zseb­pénzét az általa írt történetek eladá­sából szerezte, osztálytársai állító­Eladott kötetei számát 500 millióra becsülik (Képarchívum) lag alig bírták kivárni a sztorik foly­tatását. A fiatal lányt szülei Hollywood­ban szárnyait bontogató nővéréhez küldték, ahol ő is megpróbálkozott a színészettel, de csak felejthető sze­repek jutottak neki felejthető fil­mekben. 1955-ben visszatért Lon­donba, ahol férjhez ment a társasági élet egyik lehengerlő, ámde drog- problémákkal és depresszióval küz­dő figurájához. A mindössze pár éven át tartó házasságból egy lánya született. 1966-ban egy galéria- il­letve klubtulajdonos felesége lett. A frigyből két lány született. Férje bátorítására Jackie Collins több könyvet is írt, első nagy sikere 1968-ban a Tele a világ nős férfiak­kal volt. (Később született egy nagy sikerű könyve Tele a világ elvált fér­fiakkal címmel.) A kötet nyílt sze­xualitása, illetve a nők és a férfiak közötti kettős mérce előtérbe helye­zése miatt hatalmas visszhangot ka­pott, Ausztráliában be is tiltották. Sikerei megnyitották az utat a film világába is: Jackie Collins a hetve­nes években saját könyveit adaptál­hatta filmre, az 1978-ban bemuta­tott A hódítóban például a karrierje egyik mélypontján lévő nővérén se­gített. Elérte a producereknél, hogy Joan Collins kapja meg a női fősze­repet. A nemzetközi sikert a Holly­woodi feleségek jelentette számára, majd a nyolcvanas években a Vad játszma című kötettel az írónő útjára indította Lucky Santangelo történe­tét. A maffiózó vadóc lányából filmstúdiófőnökké, és rendkívül befolyásos üzletasszonnyá váló Lu­cky kalandjai milliókat tartottak iz­galomban. A kilencvenes években Jackie Collins több súlyos magánéleti vál­ságon ment át, előbb elvesztette fér­jét, majd új élettársa is meghalt. Az írást azonban nem hanyagolta. Az új évtizedhez új főhősnő járt, Madison Castelli karaktere a Lucky sorozat népszerűségével vetekedett. A hollywoodi álomgyár mocskos oldalát bemutató regényei kapcsán gyakran felmerült a kérdés, hogy kik­ről mintázta történeteinek híres­hírhedt alakjait. Ilyenkor sejtelmesen csak annyit mondott: „Elégedjenek meg azzal, hogy ha valami, hát az én karaktereim még árnyaltak is - az igazság még sokkal bizarrabb...” Jackie Collins könyvei negyven országban jelentek meg. Kötetei közül mintegy harminc került fel a The New York Times bestsellerlis­tájára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents