Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-18 / 215. szám, péntek
2 I KÖZÉLET 2015. szeptember 18. | www.ujszo.com Kiska menekülteket fogadott Az államfő szerint a menekültügyre nem szabad választási kampányt építeni „Mi leszel, ha nagy leszel?" Kiska és egy menekült kislány találkozása a Grassalkovich palotában. (SiTA-feivétei) IBOS EMESE Pozsony. Andrej Kiska államfő olyan egykori menekülteket fogadott hivatalában, akik menedékjogot kaptak és letelepedtek Szlovákiában. Többen elmondták, miárt hagyták el hazájukat, és arra is rámutattak, hogy sorstársaik miért nem Szlovákiát választják, amikor új otthont keresnek. Andrej Kiska államfő arra volt kíváncsi, hogy a menekültek miért választották Szlovákiát, hogyan jutottak el hozzánk, milyen körülmények között éltek szülőhazájukban és hogyan élnek nálunk. A csoportban volt Szomáliái menekült, aki a kereskedelmi akadémia elvégzése óta a bevándorlási hivatal tolmácsaként dolgozik. Egy iraki menekült az orvosi egyetemen tanult, jelenleg vállalkozó, diákévei alatt pedig az UNICEF önkéntese volt. 13-ból hárman Mohammad Azim Farhadi 17 évvel ezelőtt szökött el Afganisztánból. Ahhoz, hogy útlevelet kapjon, 16 évesen be kellett lépnie a seregbe. „Nem vették figyelembe, hány évesek vagyunk, 13-unkat vittek el katonának, ma már csak 3-an élünk” - mondta az afgán férfi. Családja többi tagja a Németországban élő nővéréhez menekült a tálibok elől. Mohammad Oroszországon keresztül jött Szlovákiába, újságírást tanult, és megkapta az állampolgárságot. Számos fejlesztési projekten keresztül igyekszik segíteni egykori hazáját. „2001-ben mindenki abban bízott, hogy jobbra fordul a helyzet, de nem így történt. Még a legjobb fantáziával sem tudják elképzelni azt a káoszt, ami ott van. Senki nem lehet biztos abban, hogy élve hazaér a munkahelyéről” - magyarázta Mohammad. Hozzátette, többen azért igyekeznek Nyugat-Európába, mert Szlovákiával ellentétben ott szinte azonnal megkapják a menedékjogot, és nem kell 6-7 évig bizonytalanságban élniük. Azonnal elkezdhetik építeni a jövőjüket. Mit adnánk önkónt Az államfő szerint a bevándorlókkal kapcsolatos párbeszédből az Európai Unióban is hiányzik az alapkérdés, vajon készek vagyunk-e önként segítő kezet - lakhatási és továbbtanulási lehetőséget - nyújtani ezeknek az embereknek. Meggyőződése, hogy szem előtt tartva az ország biztonságát, mint magánszemélyek és mint különböző szervezetek is készek vagyunk segíteni a menekülteknek. „Az a legfontosabb, hogy ebből a problémából nem szabad választások előtti politikai témát kreálni” - szögezte le az államfő. Andrej Kika találkozott a Felhívás az Emberségre kezdeményezés tagjaival is, és ismét a menekültek megsegítésére szólította fel a nyilvánosságot. „Nagyon fontos, hogy a nyilvánossággal megosszuk a menekültekkel kapcsolatos pozitív tapasztalatokat, és meggyőzzük a lakosságot arról, hogy nem kockázatos a befogadásuk” - hangsúlyozta Lucia Stasselová, a kezdeményezés egyik képviselője. A szervezet az állami és a civil szervezetek hatékony együttműködését szeretné kidolgozni úgy, hogy a terepen dolgozó szervezetek minél hatékonyabb segítséget tudjanak nyújtani a rászorulóknak. 13 órás vita a menekültekről Pozsony. Tizenhárom órányi vita után a parlament tudomásul vette Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter és Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter információit az a menekültválság kezelésével kapcsolatban. A plénum határozatot fogadott el, melynek értelmében a kormánynak a parlament által júniusban elfogadott dokumentum alapján kell eljárnia a menekültkérdésben. Ennek értelmében Szlovákia elutasítja a kötelező kvótarendszer bevezetését és a schengeni rendszer létjogosultságának megkérdőjelezését, hangsúlyozza az unió tagországaival szembeni szolidaritásvállalást, és leszögezi, hogy Szlovákia kész humanitárius segítséget nyújtani az önkéntesség szellemében. A képviselők többsége elutasítja a kötelező kvótarendszer bevezetését, és többen egyetértettek abban, hogy különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között. Ugyanakkor Štefan Kuffa (OEaNO) arra figyelmeztetett, hogy számos szlovák állampolgár is gazdasági bevándorlónak minősül. „Hányán szaladnak tőlünk külföldre dolgozni vagy tanulni, és közülük hányán nem térnek vissza” - mondta a képviselő, aki a kommunista rendszer elől menekült szlovák állampolgárokat is példaként hozta fel. Kuffa más képviselőkkel együtt a menekültekkel kapcsolatos hisztéria megfékezése mellett érvelt. (sita, ie) RÖVIDEN Mentenék a kisiskolákat Pozsony. A Híd szerint a kisiskolák megmentésének egyik lehetősége, hogy a szomszédos, nagyobb iskolák tagiskoláivá alakulnának át. „Amennyiben megegyeznek a fenntartók, a nagyobb iskolák kihelyezett osztályként kezelnék a kisiskolákat. Ennek előnye, hogy helyben megmarad a lehetőség az anyanyelvű oktatásra, közben pedig a nagyobb iskola becsatornázhatja magához a diákokat a felső tagozatra” - magyarázta Prékop Mária, a Híd oktatási szakértője. A másik lehet az iskolabuszok bevezetése olyan régiókban, ahol megszűnnek a kisiskolák. A párt képviselői tegnap a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével tárgyaltak, (ú) Nem hibáztak az alkalmazottak? Pozsony. Az iskola alkalmazottai nem tudták megakadályozni azt a tragédiát, melyben egy 7 éves gyermek életét vesztette év elején, állítja Juraj Draxler oktatási miniszter. A szerencsétlenség az egyik fővárosi iskola udvarán történt, a hó nyomása alatt leszakadt egy fa és agyonütötte az udvaron tartózkodó gyerekek egyikét. A rendőrség az iskola igazgatója, a gondnok és egy nevelő ellen emelt vádat. ' (SITa, ie) A villanypénzből akár 300 euró is visszajárhat Visszakaphatnak a villany- számla árából a fogyasztók, ha sikerrel jár a Sieť, amely minden energiaszolgáltató ellen pert indított. Pozsony. Akár 300 eurót is visszakaphatnak a szlovákiai háztartások az áramszolgáltatóktól, ha a bíróság a Sieť képviselőinek ad igazat. A parlamenten kívüli párt, jogosulatlan számlázásra hivatkozva, bírósági feljelentést tett a három nagy regionális áramszolgáltató - a ZSE Energia, a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató (SSE) és a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltató (VSE) - ellen. beadványunkat az Európai Fogyasztóvédelmi Intézeten keresztül tettük meg, és ha a bíróság nekünk ad igazat, a fogyasztóknak a 2010 óta tartó időszak után háztartásonként nagyjából 300 eurót kellene visszakapniuk az áramszolgáltatójuktól a jogosulatlan számlázás miatt” - nyilatkozta Karolina Ducká, a párt szóvivője. A Sieť szerint ugyanis az áramszolgáltatók jogosulatlanul szedik be ügyfeleiktől a rendszerüzemeltetési díjat. Ez utóbbiból fizetik egyebek mellett a széntüzelésű erőművek támogatására fordított állami dotációk amely azt a célt szolgálja, hogy a felső-nyitrai szénbánya azon költségeire adjon fedezetet, amelyek a szénből termelt villamos energia értékesítéséből nem térülnek Visszajáró díj ► 2010-től mintegy 300 euró járna vissza ► egy család átlagosan évente 80 eurót fizet ► a gazdaságtalan szénbá- nyákattartjákfenn belőle meg. Magyarul, az egyébként veszteséges szénbányákat tartják vele életben pusztán csak azért, hogy a bányászok ne veszítsék el a munkájukat. Ebből a díjból teremtik elő azonban a megújuló energiaforrásokra fordított állami támogatásokat is, vagyis a nap- és szélerőművek üzemeltetését is a fogyasztók finanszírozzák. „A rendszer-üzemeltetési díj a villanyszámla részét képezi, cserébe azonban a fogyasztók semmilyen ellenszolgáltatást nem kapnak, és nem is függ össze a lakossági áramszolgáltatással” - állítja Roman Brecely, a Sieť energetikai munkacsoportjának a vezetője. A párt azt szeretné, ha a bíróság felmérné, hogy az említett díjat jogszerűén szedik-e be az áram- szolgáltatók. Brecely szerint a rendszerüzemeltetési díj jelenleg áfa nélkül 21,82 euró megawattóránként, vagyis egy átlagos szlovákiai háztartás csak ezért nagyjából 80 eurót fizet évente. (vív, TASR) Kaliňák: 500 menekült nem lesz egyszerre Bősön Bős/Pozsony. Tízzel növelték a Bősön állomásozó rendőrök számát, miután tegnap megérkezett a táborba az első 24 szíriai menekült. Az Ausztriával aláírt memorandum értelmében összesen 500 menedékkérőt vállalunk át ideiglenesen. Ezen személyek menekültjogi kérelmét Ausztria bírálja el, s addig maradnak nálunk, amíg erről nem születik döntést. Ezt követően visszaszállítják őket Ausztriába. Robert Kaliňák belügyminiszter szerint a bősi táborba szállított menekülteket pontosan tájékoztatták arról, hogy amint megszegik a menekültekre vonatkozó osztrák vagy szlovák szabályokat, például a tábor rendjét, esetleg zavargásokat okoznak, azonnal jogunk van bármelyiküket deportálni Ausztriába, amely automatikusan kihúzza őket a menedékkérelmi folyamatból azzal, hogy többé nem is lesz lehetőségük ilyen kérvényt benyújtani az országban. „Mindegyikük nagyon jól tudja, milyen következményekkel járna, ha problémát okoznának. Elég, ha csak megszegik a tábor rendjét, s deportálhatjuk őket. Ezért gondolom, hogy nem lesznek gondok” - mondta a belügyminiszter, hozzátéve: bár 500 menekült is érkezhetne egyszerre, ennyi bizonyára soha nem lesz a táborban. „Szerintem kisebb-nagyobb csoportokban fognak jönni és távozni annak függvényében, milyen gyorsan tudják elbírálni menekültjogi kérelmüket” - fűzte hozzá Kaliňák. Az Ausztriából érkező menedékkérőket július óta várják a bősi táborba. A korábban is menekült- táborként működő komplexumot már előkészítették, többször főztek is a menekülteknek, hiába. Bősön ellenzik a menekülttábor újbóli megnyitását, az augusztusi érvényes népszavazáson a lakosság egyértelműen kijelentette, hogy nem kér a menekültekből. A napokban Bősön járt Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye püspöki helynöke. Kiss felszólította a lakosokat, hogy félelmeik ellenére próbáljanak olyan közösséget kialakítani, amely együttműködik az illetékes szervekkel és segítsenek a háború és éhínség elől menekülőknek. (béva, dem) Az első érkezők (Bartalos Éve felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ
