Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-17 / 214. szám, csütörtök
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2015.szeptemberi? I 7 Pálfordulások Korábbi önmagukat meghazudtoló politikusok a damaszkuszi utón F urcsa pálfordulásoknak lehettünk tanúi a héten, és még csak szerda van, amikor ezt megállapítom. Nem is tudom, melyikre csodálkozzunk rá jobban. Kezdjük talán a kisebbel. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció 180 fokos fordulatot vett a határon túli magyarság kérdésében. A párt elnökségi tagja, Kerék-Bárczy Szabolcs azt találta mondani, azért utasítják el a román határra tervezett kerítést, mert a romániai magyarok szabad mozgását is akadályozni fogja! A romániai magyarok kijelölt határátkelőhelyeken, úti okmányokkal lépik át a határt, így számukra nem változik semmi. Ám figyelemre méltó a hirtelen támadt aggódás a határon túli magyarokért. Szerencsére nem volt oly rég 2004. december 5., hogy elfelejtsük, hogy buzdított a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a nemre az a párt, amelynek korábbi elnöke, Kovács László 23 millió román munka- vállalóval riogatott a 2002-es kampányban. A népszavazás körüli teljesítmény örökre törlésjel alá helyezett mindent, amit Gyurcsány Ferenc és mindenkori pártja mond, vagy akár csak gondol a határon túli magyarokról. Kerék-Bárczy Szabolcs úgy fogalmazott: Orbán Viktor lebukott, mert kiderült, hogy nem érdeklik őt az erdélyi magyarok, nem érdekli, hogy tartják a kapcsolatot Magyarországgal, a Fidesz csak politikai haszonszerzésre használta őket. A mondat sokkal inkább az ő pártja elnökéről lenne elmondható. Legalább ennyire éles váltás, hogy Ján Camogurský, aki volt miniszter- elnök, tehát az elnökségen kívül szinte mindent elért, amiről a politikusok álmodni szoktak, most egykori bebörtönzői ideológiai örököseivel, az ifjúkommunistákkal került közös platformra a Szlovákián átvonuló NATO-konvoj elleni tiltakozás során. Hej, ha 1989 előtt járt volna így, kéz a kézben kommunista és katolikus... Van abban valami esendő, amikor komoly szakmai munkából fakadó politikusi múltat magáénak tudó közszereplő meghasonlani látszik korábbi önmagával. Amikor a rabkenyeret ette, nem gondolta volna, hogy sarlót és kalapácsot divatból, vagy piercing formájában viselő divatbalosokkal, és már fogukat hullató, igazi pirosnyakkendős kommunistákkal fog kokettálni. Igaz, Čamogurský legalább következetes, mert amikor 2004-ben Szlovákia NATO-tag lett, akkor sem tetszett neki, most sem tetszik. Ám azon megütközni, hogy egy NATO- tagországban NATO- csapatmozgások vannak, olyan, mint ha rácsodálkoznánk, hogy az ovisok átvonulnak a játszószobán. Nem lehetünk csak kicsit NATO-tagok, nincs ilyen formája a tagságnak. Nem lehetünk úgy NATO-tagok, hogy eltitkoljuk. Hogy Oroszország, juj, meg ne tudja. 13 ezer fos hadsereggel egyébként sincs nagyon más lehetőségünk. Čamogurskýnak nem kell, hogy tetsszen a baráti amerikai konvoj, amelynek Szlovákia adott engedélyt az átvonulásra, de még mindig összehasonlíthatatlanul jobb, mint a szovjet konvoj, amely nem kérdezte meg, akatjuk-e, hogy jöjjön... Szíria - a nagyon sok szereplős háború A szíriai polgárháború végkifejlete már nem az országban harcoló erőktől függ. Már nem Aszad elnökön vagy az egyre kegyetlenebb felkelőkön és fundamentalista csoportokon múlik ez a csata, hanem azon, hogy a nagyhatalmak és a régió feltörekvő országai mikor jutnak dűlőre. Aggasztó, hogy a világban egyre több „befagyott” konfliktus van. Vagyis ahol patthelyzet alakult ki, a szembenállók nem bírnak egymással, és a nagyhatalmak nem mernek/ akarnak beavatkozni. Lehet, hogy túl költséges lenne; lehet, hogy túl kockázatos, eszkalálódhat a helyzet, és még nagyobb háborús konfliktus robban ki; vagy egyszerűen nem érdekük, hogy véget éljen a válság. Szíria sem kivétel. Regionális ér- .dekek kerültek felszínre az arab tavasz forradalmi hullámainak teije- désével, egyre több szereplőnek vált érdekévé az átrendeződés. A tavaszi viharos szél lehetővé tette, hogy lépjenek. Ehhez adódott az USA jelenléte a térségben, amely nem kevés pusztítást eredményezett. Korábban elnyomott csoportok kaptak lehetőséget a demokráciaépítésre - csakhogy ez sok helyen bosszúállásba csapott át. Az amerikai-orosz feszültség is befolyásolja, hogy ki kit mer támogatni a közel-keleti országok uralkodói, harcoló csoportjai közül. Ez történik most Damaszkusz kérdésében is. A legutóbbi nemzetközi áttörés már évekkel ezelőtt volt, amikor a vegyi fegyverek leszereléséről állapodtak meg Aszaddal, elsősorban Moszkva segítségével. Ezt követően az ukrán válság miatt a Moszkva-Washington forródrót alaposan lehűlt, ez pedig a szíriai válság megoldása helyett annak eszkalálódásával fenyeget. Ha az iráni csapatok mellett oroszok is fogják támogatni a szír kormányerőket, a nyugati szövetségesek által támogatott oldal egyszerűen nem győzhet. Hacsak nem kap szintén közvetlen segítséget, de ez nem valószínű, mert Washingtonban vagy Berlinben ezt nem olyan egyszerű közölni a választókkal, mint Moszkvában bejelenteni az orosz választóknak. Ugyanakkor a mostani mozgolódás annak az esélyét is felvillantja, hogy a két ország kénytelen legalább a kulisszák mögött újra párbeszédet kezdeni. Hátha ennek eredményeképpen kijöhet egy olyan megoldás, amely a helyieknek, a szíriai embereknek és az összes menekültnek is kedvezőbb. Hiszen minden szereplő számára egyre égetőbb ez a probléma, és már rég elért bennünket is. Hátat fordítanak nekünk MARIÁN LEŠKO S ok minden változott június óta, amikor több európai uniós tagállam tiltakozása miatt lesöpörték az asztalról a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszert. Például a francia elnök azzal indokolta a változást, hogy a menekültjog megadásakor nem vitatkozhatunk számokról, mert minden menekültnek joga van hozzá. Eredetileg Spanyolország is ellenezte a kvótákat, de amiatt, hogy a menekültválság humanitárius katasztrófává változhat, bejelentette, hogy „annyi menekültet fogad be, amennyit az Európai Bizottság kér”. Fokozatosan megváltozott a balti államok elutasító magatartása is. Az uniós államok többsége figyelembe vette, hogy a saját jól felfogott érdekük is az, hogy válsághelyzetekben a tagállamok képesek legyenek megegyezni. Fontos pillanatokban ez íratlan szabály az unióban. Matteo Renzi olasz kormányfő sose titkolta, hogy egyáltalán nem hisz az oroszok elleni gazdasági szankciók hatásában, mégsem vétózott, hogy ne tegye tönkre az uniós egyezséget. A „régi” Európa számára ezért érthetetlen, hogy az „új” Európa, és főként Szlovákia és Csehország ennyire elszántan ellenáll a többségi javaslatnak. Négy évvel ezelőtt, amikor az eurósánc elfogadásán vitázott az unió, Robert Fico kijelentette, hogy Szlovákiának az unió magjához kell tartoznia. Mostani álláspontja ezzel szöges ellentétben áll. Az ok nagyon egyszerű, és nagyon pontosan fogalmazta meg Peter Tkačenko publicista: A görögök utáni milliárdokat akkor fogják fizetni a szlovákok, amikor Fico már rég nyugdíjban lesz, de a menekültkérdés politikai ára most kerül terítékre”. Fél évvel a választások előtt Fico nem fogja állni ezt a számlát. Enyhítő, de nem mentesítő körülmény, hogy úgy, mint 2011 -ben, amikor a Smer belpolitikai célokra használta fel a Radičová-kormány problémáit az eurósánccal, a mostani ellenzék is politikai tőkét próbál kovácsolni saját, uniópárti hozzáállásával a menekültkvótákhoz. A politikai pártok profilja tájainkon1 a fő vetélytársak ellenében formálódik. Az egyetlen kivétel Andrej Kiska államfő, akinek volt bátorsága kijelenteni, hogy „Európának szüksége van a megegyezésre. Az európai kontinensnek nem érdeke, és különösen nem Közép-Európának, benne Szlovákiával, hogy élesztgesse a régi és az új uniós tagállamokra való széttagoltságot”. Az uniós belügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozása után a német Thomas de Maiziere bejelentette, hogy végérvényesen megegyeztek 40 ezer menekült elosztásában, és „alapjában véve” egyezség született további 120 ezer menekültről is. Robert Kaliňák belügyminiszter erre azt üzente, semmilyen egyezség nem született a kötelező kvótákról, ugyanis „Szlovákia elutasítja azokat, mert a gyakorlatban nem működnének és nem oldják meg a probléma lényegét”. Anne Applebaum neves amerikai publicista bő két évtizeddel ezelőtt arra ösztökélte a véleményformáló nyugati köröket, hogy legyenek több megértéssel a volt szovjet blokk országai iránt. Látva a helyzetet, mostanra teljesen megváltozott a véleménye: „Jobb, ha felkészülnek rá, hogy az EU többi tagállama teljesen elveszíti a kelet-európaiak és az ő problémáik iránti érdeklődését, látva, hogy Kelet-Európa a legcsekélyebb mértékben sem óhajt részt vállalni a menekültkérdés megoldásában”. Igen, komoly politikai és anyagi következményei lennének Szlovákia együttműködésének az unióval a menekültválság megoldásában. De még komolyabb következményei lesznek az elutasításnak. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Erőszak a németországi menekülttáborokban Komoly veszély fenyegeti a nőket és a gyermekeket a németországi giesseni befogadóállomáson. Menekült férfiak bántalmazzák és erőszakolják meg menekülttársaikat, legyen szó akár nőkről, akár gyerekekről - írta a The Huffington Post című lap német kiadása. A lap birtokába jutott információk szerint drámai hangú levelet kapott a hesseni parlament. Az aláírók a helyi jóléti szervezet, a ProFamilia Hessen, a tartományi nőtanács és a tartományi nőiroda munkaközössége. A levél állítása szerint menekült férfiak erőszakolnak meg nőket és gyerekeket. A cikk utal arra, hogy a nőknek alárendelt szerepük van, különösen azoknak, akik egyedül keltek útra. Ezekre a nőkre gyakran „szaKOCUR LÁSZLÓ Ján Čarnogurský és az amerikai hadsereg (Ľubomír Kotrha karikatúrája) FELEDY BOTOND bad prédaként” tekintenek a táborban, ennek következménye nemi erőszak és szexuális bűncselekmények sokasága. Egyes források kényszerített prostitúcióról is beszámoltak - áll a levélben. A nők többsége zárt utcai ruhában alszik, és éjjel nem mer egyedül WC-re sem menni. Sok nő számára még nappal is félelmetes átmenni a tábor egyik feléből a másikba - áll a The Huf- fington Post által ismertetett levélben. A giesseni eset nem egyedülálló. Más befogadóközpontok is jelentettek hasonló eseteket - írta az újság, hangsúlyozva: nem tűrhető, hogy a menekültek legsebezhetőbb csoportjai, a nők és gyerekek áldozatokká váljanak. „Angéla Merkel kancellárnak inkább a giesseni nőket kellene meglátogatnia ahelyett, hogy menedékkérő férfiakkal szelfi- zik” - fogalmazott a The Huf- fington Post. (MTI)
