Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-17 / 214. szám, csütörtök
2 I KÖZÉLET 2015. szeptember 17.1 www.ujszo.com Csak minden harmadik ember elégedett Ficóékkal Az emberek nem kérnek a menekültekből (SiTA-feivétei) A menekültválságról tárgyalt a parlament ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csak az emberek harmada ért egyet a kormány menekültpolitikájával, derül ki a Felhívás az emberségre nevű kezdeményezés által rendelt internetes közvélemény-kutatásból. Annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben az interneten szinte mindenki erről beszél, a menekültkérdés csak az ötödik a fontossági sorrendben. A megkérdezettek 68 százaléka nem értene egyet azzal, hogy lakóhelyén menekülttábort építsenek, csak 16 százaléknyian választoltak a feltett kérdésre igennel. Ha már nem közvetlenül a megkérdezett által lakott településen épülne a tábor, az emberek megengedőbbek: 26 százalékuk egyetért azzal, hogy Szlovákia menekülteket fogadjon be, s hogy az ország új otthonuk legyen. 56 százaléknyian viszont elutasítók voltak ebben a kérdésben is, 18 százaléknyian nem tudtak válaszolni. Sieť: igen Pártpreferenciák alapján a Sieť választói között van a legtöbb menekültbefogadás-párti (40% igen, 40% nem), meglepetésre a második helyen az Egyszerű Emberek állnak (30% igen, 50% nem), majd az SaS következik (25% igen, 51 % nem). A migránsok befogadását leginkább a Smer (12% igen, 65% nem), valamint az SNS választói (10% igen, 61% nem) utasítják el - a Híd választóinak 60 százaléka utasítja el a menekültek befogadását. A magyar pártok esetében az eredmény ugyanakkor kevésbé releváns, ugyanis a kutatásban csak a megkérdezettek 4,2 százaléka volt magyar nemzetiségű (az összes válaszadó között 3,8%-nyi hidas, 0,8%-nyi MKP-s választó volt, utóbbi párttábor adatait ezért fel sem tüntették). „Bamba unió" Egy másik szlovákiai kutatás is a migránsokkal foglalkozott. A szlovákiai lakosság elsöprő többsége elégedetlen az Európai Unió menekültpolitikájával - derül ki a European Analytical Center által szeptember elején végzett közvéleménykutatásból. „Elégedett vagy elégedetlen ön azzal, ahogy az EU a menekültkrízis megoldásához viszonyul?” - tették fel a kérdést a kutatók, az emberek 83 százaléka pedig nemmel válaszolt. Ezek többsége (47%) határozottan elégedetlen, 36 százaléknyian az „inkább elégedetlen” választ adták meg. A menekültválság kezelésével csak a megkérdezettek 0,6 százaléka volt maradéktalanul elégedett. Kérdéses ugyanakkor, mit értettek a felmérésben részt vevők az EU migránspoli- tikája alatt, ugyanis az uniós tagállamok hónapok óta nem tudnak dűlőre jutni egy sor fontos kérdésben, hetek óta vitáznak pl. a menekültkvóták bevezetésén. A közvélemény-kutatás során azt is megkérdezték, hogy mit gondolnak az emberek a menekültkérdésnek az unió jövőjére kifejtett hatásáról: „az eltérő hozzáállások miatt széteshet az EU”? Erre a kérdésre a felmérés résztvevőinek 36 százaléka felelt igennel, 54 százalékuk pedig nemmel válaszolt. A kutatás során 1135 résztvevőt kérdeztek meg. (MSz) IBOS EMESE Pozsony. A gazdasági bevándorlók kiszűrése, a schengeni övezet védelme és a kötelező kvóta- rendszer bevezetése - első munkanapján a menekült válságról tárgyalt a parlament. Robert Fico kormányfő kijelentette, ha az unió elfogadja a kötelező kvótákat, Szlovákia nem fogja tiszteletben tartani a rendeletet. A plénum szinte egységesen elutasította a kötelező kvótarendszer bevezetését. Többen azzal érveltek, hogy a menekültek nem akarnak Szlovákiában letelepedni. „Július 1-jétől 130-an kértek menedékjogot Szlovákiától, közülük mindössze 28-an tartózkodnak jelenleg is az országban” - mondta Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy Szlovákia szolidáris és felelősség- teljes tagja az Európai Uniónak, és mindig kész volt segíteni a rászorulóknak. Ugyanakkor a tárcavezető felrótta az EU-nak, hogy nem igyekszik a probléma mélységekbe menő megoldására. „A válságot ott kell megoldani, ahol keletkezik. Elutasítjuk a kötelező kvóta- rendszer bevezetését, az észszerű megoldásokat támogatjuk. Ha valóban szükség van a menekültek elosztására, Szlovákiának joga van kiválasztani, kiket fogad be” - mondta Ján Figeľ. A KDH elnöke szerint a diktált szolidaritást nem nevezhetjük szolidaritásnak, és különbséget kell tenni a menekültek és a bevándorlók között. A plénumban Robert Fico kormányfő is felszólalt. „A menekültek 90 %-a gazdasági bevándorló, nincs okunk támogatni őket, ellenben azokkal, akiket a háború fenyeget és éheznek” - mondta Fico. A kormányfő először azt mondta, hogy a menekültkérdéssel kapcsolatban nincs szükség az érzelmileg túlfűtött kijelentésekre, ezt követően pedig a brit sajtó azon értesüléseiről beszélt, amely szerint az Iszlám állam 4000 híve vegyült el a menekültek áradatában. „Ez nem propaganda, hanem felelősségteljes óvatosság” - magyarázta szavait Fico. Hozzátette, ha az unió Szlovákia tiltakozása ellenére bevezeti a kötelező kvótát, nem fogja tiszteletben tartani azt. Bugár Béla (Híd) felrótta a kormánynak, hogy csak A-t mond, B- t nem, mert az már nem tetszene a választóinak. „Emlékeztetnünk kell a lakosságot, hogy Európa megélte Szlovákia, Magyarország és Lengyelország lakosságának több exodusát is, sem 48-ban, sem 56-ban és 68-ban, de még 1989- után sem tekintették őket kommunista ügynököknek, és nem „Július 1-jétől 130-an kértek menedékjogot Szlovákiától, közülük mindössze 28-an tartóz- kodnak jelenleg is itt" Miroslav Lajčák külügyminiszter küldték őket apriori vissza” - mutatott rá Bugár Béla. Egyben felszólította a politikusokat, hogy ne ijesztgessék az embereket. Véleménye szerint nem a kvóták elutasítására, hanem egyezségre kell törekedni a menekültkérdéssel kapcsolatban. Vádat emeltek a CT-botrány ügyében Három követelésből egy sem teljesült egészen RÖVIDEN 2.4 millió a nyári olimpiára Pozsony. A kormány több mint 2.4 millió eurót hagyott jóvá a szlovák küldöttség költségeinek fedezésére a Rio de Janeiró-i olimpiai játékokra. Az összeg a paralimpiai sportolók részvételi költségét is magába foglalja. A pénz egy részét, közel 1,5 millió eurót az állami költségvetésből, az oktatási tárca fedezi. Szlovákia ajátékokra jelenleg mintegy 60 sportolóval és hozzávetőlegesen ugyan ilyen számú kísérőkkel (edzők, orvosok, fiziote- rapeuták) számol. (SITA, ie) Ingyenes a tömegközlekedés Pozsony/Kassa. Az ország két nagyvárosa is csatlakozik az Európai Mobilitás Hete akcióhoz, melynek keretében szerdától egy héten át, azaz szeptember 22-ig ingyenes a tömegközlekedés azoknak az utasoknak, akik felmutatják érvényes vezetői engedélyüket. Korábban felmerült, hogy Pozsonyban a jogosítvány mellé egy gépkocsi érvényes műszaki igazolványát is meg kell majd mutatni az ellenőröknek. Végül ez utóbbitól eltekintenek. Az éjszakai járatokra jegyet kell váltani. (Sita, ie) IBOS EMESE Pöstyén. Nyolc ember ellen tett vádemelési javaslatot a nyomozó a pöstyóni kórház túldrágított CT-berendezó- sónek vásárlása ügyében. Az ügyészség egyelőre nem hajlandó elárulni, kik állnak rövidesen bíróság elé csalás gyanúja miatt. A botrányos közbeszerzés tavaly novemberben bombaként robbant. „Jaromír Čižnár főügyész tavaly novemberben elrendelte a pöstyéni Alexander Winter kórház CT- vásárlásának kivizsgálását. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NA- KA) februárban eljárást indított az ügyben. Szeptember 10-én pedig súlyos bűncselekmény elkövetése miatt nyolc személy ellen emelt vádat idegen vagyon kísérleti stádiumban történt hűtlen kezelése címén” - mondta a TASR hírügynökségnek Andreja Predajňová, a főügyészség szóvivője. Hozzátette, az ügy érdekében több információt nem fognak nyilvánosságra hozni. A Denník N információi szerint a megvádoltak közül négyen a kórház korábbi igazgatótanácsának a tagjai, köztük rap- per Ego, vagyis Michal Straka és a még mindig hivatalban lévő igazgatója, Mária Domčeková. Ha a bíróság bűnösnek találja a vádlottakat, akkor 10 és 15 év közötti börtön- büntetést kaphatnak. A pöstyéni kórház túldrágított CT- vásárlására a kórház igazgatótanácsának két tagja, egy orvos és egy egészségügyi nővér hívta fel a figyelmet, miközben a tanácsban az egészségügyi minisztériumnak is voltak képviselői. A kórház még 2012-ben szeretett volna beszerezni egy új berendezést, a közbeszerzési pályázatra jelentkező beszállító 1 millió euróért szállította volna le a CT-t. Ezt a pályázatot a kórház megszüntette és 2014 márciusában újabb pályázatot írt ki. A második közbeszerzést a Medical Group 1,6 millió eurós ajánlattal nyerte meg. Miután nyilvánosságra kerültek a CT vásárlásának körülményei távozott posztjáról Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter és Renata Zmajkovičová, a parlament alelnöke, aki egyben a kórház felügyelőtanácsának elnöke is volt. Zmajkovičová tegnap a Facebook- oldalán azt írta, hogy nincs a megvádoltak között. Nem sokkal később Pavol Paška lemondott parlamenti mandátumáról és a parlament elnöki székétől is elbúcsúzott. Az ok: Paškát összefüggésbe hozták a Medical Grouppal, korábban a cég egyik tulajdonosa volt. LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Hároméves „munka” után a kormány tegnap elfogadta az egészségügyi dolgozók minimális fizetését meghatározó jogszabályt. A dokumentummal azonban úgy látszik, hogy csak a minisztérium elégedett. Iveta Lazorová, a Szlovák Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarájának (SKSaPA) elnöke csalódott. ,južana Zvolenská, az előző egészségügyi miniszter azt ígérte, hogy csak akkor terjeszti a kormány elé a jogszabályt, ha minden érintett egyetért vele, erről most szó sincs - mondta lapunknak Lazorová. Čislák miniszter ezt megtette, mi nem írtuk alá a tervezetet.” Kifogásolja, hogy a Viliam Čislák (Képarchívum) mintegy 60 ezer egészségügyi dolgozó harmada kimarad a törvény hatálya alól. Nem vonatkozik ugyanis a jogszabály a magánorvosoknál és a szociális intézményekben dolgozó nővérekre. Nem sikerült elérniük a nővéreknek azt sem, hogy a szakmában ledolgozott éveket vegyék figyelembe a bérek megállapításánál. „Azt szerettük volna, ha minden ledolgozott év mintegy 8 eurót emelne a fizetésben” - magyarázta a nővérkamara elnöke. A tervezetet kifogásolta Ján Richter szociális ügyi miniszter is, éppen amiatt, mert nem vonatkozik a szociális intézményekben dolgozó nővérekre. Čislák azt állítja, hogy csak erre volt lehetőségük. „A szociális intézmények dolgozóinak bérét más törvény, a közalkalmazottakra vonatkozó jogszabály határozza meg” - mondta a miniszter. Kiemelte, hogy sikerült a szükséges pénzt is biztosítani a bértörvényhez. Az egészségbiztosítókon keresztül idén mintegy 86 millió euróval több jut az ágazatba, jövőre pedig 55 millió euróval többet fizet az állam a saját biztosítottjai után. Az egészségügyi dolgozók megkísérlik még a parlamentben módosítani a jogszabályt, ha ez nem sikerül, akkor nem zárják ki a tömeges tiltakozóakciókat.
