Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-14 / 212. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2015. szeptember 14. KULTÚRA I 7 Szomorú nyár, fájó szerelem Fejes Endre maradandó értékű regényéből friss előadás született a Pesti Színházban Wunderlich József az előadás egyik drámai pillanatában (Szkárossy Zsuzsa felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Biztos, ami tuti, gondolta igazgatói szókóben Eszenyi Enikő, amikor úgy döntött: csaknem negyven óv eiteltóvel újrajátszatja Fejes Endre 1969-ben megjelent könyvének színpadi változatát. A Jó estét nyár, jó estét szerelem 1977-ben került a Vígszínház repertoárjára, s ott is ragadt hosszú évekre, hiszen a közönség rajongva szerette. Marton László akkori rendezését csodás csapat vitte sikerre. Hegedűs D. Géza, Halász Judit, Egri Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Bánsági Ildikó, Bánfalvy Ágnes, Hernádi Judit és Peremartoni Krisztina legendás elő­adást hoztak létre. Megrendítően énekelték Presser Gábor dalait. Bol­dog lehetett, aki láthatta egy boldog­talan magyar fiatalember - a darab­beli Sötét ruhás fiú - valós bűnügy alapján született színpadi történetét. Mint ismeretes: Fejes Endre, a má­sodik világháború utáni magyar iro­dalom korszakteremtő alakja (Rozsdatemető, Vonó Ignác, Csere­pes Margit házassága) egy becsüle­tes, megbízható csepeli munkásfiú „színeváltozását” írta meg e nagy horderejű műben. A jó kinézésű, sőt vonzó megjelenésű lakatos ugyanis a szemünk láttára válik tört magyar­sággal beszélő görög diplomatává, hogy havonta legalább egyszer fé­nyesebb életet élhessen, mint az esz­tergapad mellett vagy sötét, nyomo­rúságos fészkében, valahol a város peremén. Fizetését luxuséttermek­ben szórja el csinos nők társaságá­ban, akik ugyancsak merész álmok­kal takaróznak. Mielőbbi házasság­ra és fényűző külföldi életre vágyva hiszékenyen követik Edman Vik­tort, az áldiplomatát, míg egy nap, Karácsony Nagy Zsuzsanna szemé­lyében utoléri a végzete. A regényből Szőnyi G. Sándor rendezésében és Harsányi Gábor fő­szereplésével a hetvenes évek elején nagy sikerű tévéfilm is készült, a színpadi művet pedig több magyar színház bemutatta. Nem is lehet kér­dés, hogy érvényes-e a darab napja­inkban, hiszen kicsiben vagy nagy­ban, „lent” vagy „fent” ma is hányán villognak a hazugság mesterien szőtt hálójában? Szász János, a filmrendező Szász János mai rendezésében a Pesti Színházban friss, a jelennel remekül rezonáló előadás született, amely olyan finoman utal a vörös csillagos hatvanas évekre, hogy a néző egyet­len percig sem érezheti, hogy amit lát, az itt és most nem érvényes. Mert igenis és sajnos - érvényes! A bo­rotvás gyilkos története, a köznapi munkáslét kilátástalansága, az álsá­gos úton megteremtett álomvilág 2015-ben is napi téma. Ma, amikor fiatalok ezrei keresik a „gazdagabb jövőt”, a biztosabb megélhetést kül­földön, még inkább elevenünkbe mar, amikor Fejes hőse azt mondja: nem látja értelmét annak sem, hogy nyomorgó melósból „szar magyar mérnök” legyen. Szász rendezése minden percben lüktet, eleven. A színpadi szituációk hitelesek, a díszlet, bár egyszerű, ta­pétával borított, jól mozgatható há­rom fal, Szöllősi Géza videóival egyszerre jelez pszichopata álmokat és vészterhes gondolatokat. Az elő­adás sikere most is, akárcsak a ’77-es vígszínházi bemutató idején, a szí­nészek kezében van. Közülük pedig elsőként a főszerepet alakító, Pécs­ről felszerződött Wunderlich Józse­fet kell kiemelni, aki nemcsak külső adottságainak, hanem színészi és énekesi kvalitásainak köszönhetően is ideális választás. Wunderlich va­lóban csodálatra méltó. Hiteles ak­kor is, ha egyedül látjuk a színen, meggyőző akkor is, ha Tomyi Ildi­kóval (Juhász Katalin), Börcsök Enikővel (Varga Veronika), Járó Zsuzsával (Hűvös Ilona), Bata Évá­val (Karácsony Nagy Zsuzsanna) játszik. Szíve-lelke a darabban, min­den rezzenésének súlya van. Ami­lyen szeretnivalón hozza a kiválasz­tott nők társaságát élvező görög dip­lomatát, olyan olajszagúan emberi a darabbeli művezetőjével (Gados Béla), a lakótársával (Domány Atti­la), a házmesterrel (Dengyel Iván) és a jó pénzért „megvett” sofőrrel (Em­ber Márk). Presser Gábor új köntöst szabott a daloknak, frissített a hang- szerelésen, és lett két új szerzemény is. Lehet persze, hogy a régi előadás — merő nosztalgiából — nem elhal­ványítható emlék sokak számára, ám ez a mostani, a „wunderliches” - amelyben a szülőket alakító színé­szek (Anya, Apa: Kútvölgyi Erzsé­bet, Papp Zoltán) is ugyanolyan fé­nyesen teljesítenek, mint a bódult szeretőket megformáló, nem kis drámai erővel éneklő színésznők - úgy üti szíven a nézőt, hogy időbe te­lik, míg felocsúdik utána. Ha csütörtök, akkor Ifjú Szivek Latin-amerikai filmesek sikere Velencében Pozsony. E héten elindul az Ifjú Szivek Táncszínház őszi évada. A társulat rendszeres előadásainak sorozata saját, belvárosi szókházának színpadán szeptember 17-ón kezdődik. Első ízben Hégli Dusán nagy sikerű koreog­ráfiájával, a felújított Felföldi levelekkel lépnek színpadra. „Régi tervünk, hogy az együttes előadásait rendszeresítsük saját ját­szóhelyünkön. Az idei kettős jubi­leumnak talán az a legméltóbb meg­ünneplése, hogy mostantól az Ifjú Szivek a szó legszorosabb értelmé­ben is színházként működik majd Pozsonyban” - jegyezte meg Var­sányi László igazgató. Áz Ifjú Szivek 60 éve jött létre, hi­vatásos táncszínházzá az ezredfor­dulón, 2000-ben alakult. Az elmúlt tizenöt évben a társulat bemutatko­zott az ország minden pontján, gyakran szerepelt Magyarországon és több ízben járt a tengerentúlon, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. Saját játszóhely híján a társulatnak eleinte csak tájo­ló előadásai voltak. A Filharmónia és a Szlovák Nemzeti Színház tőszom­szédságában 2007-ben avatták fel Pozsony egyetlen magyar színházát, az Ifjú Szivek Táncszínházát. A ka­maraterem színpadán az elmúlt években az együttes saját előadásain kívül olyan vendégek előadásait lát­hatta a közönség, mint a kassai Thá- lia Színház, a Komáromi Jókai Szín­ház, A Duna Táncműhely, vagy ép­pen Presser Gábor, a Rackajam és a Pamo Graszt. Idén szeptembertől az előadások rendszeressé válnak, az Ifjú Szivek Táncszínházban elindul az első színházi évad, mellyel új fe­jezet kezdődik a jubiláló társulat életében. „A decemberig tartó idény az Ifjú Szivek műsoraira épül. Repertoá­runkból három koreográfiát, a Hon- talanítást, a Felföldi leveleket és a Kakukktojást tűztük műsorra, ezen­kívül négy vendégprodukciót is kí­nálunk. Áz előadásokra csütörtök esténként kerül sor saját, pozsonyi színpadunkon. Emellett természete­sen folytatódik a jubileumi év ünne­pi programsorozata: gálaest, könyv- bemutató is szerepel a naptárunk­ban, melyekre szintén a fővárosban kerül sor az ősz folyamán” - mondta el Bartusz Réka, az Ifjú Szivek Tánc­színház programszervezője. (ú) Velence. Lorenzo Vigas vene­zuelai rendező Desde Állá (Távol­ról) című filmje kapta a legjobb al­kotásnak járó Arany Oroszlán dí­jat a 72. velencei filmfesztiválon szombaton este az Alfonso Cua- rón vezette nemzetközi zsűritől. Az idei versenyfilmes mezőny­ben 21 produkciót mutattak be á Lídón. Alberto Barbera a filmfesz­tivál igazgatója korábban arról be­szélt, hogy nagyon színvonalas volt a válogatás, és idén a latin-amerikai alkotók erős filmekkel jelentkez­tek. Mintha csak ezt igazolta volna a zsűri döntése is: a venezuelai Lo­renzo Vigas munkájának ítélték oda a fesztivál födíját, az Arany Oroszlánt, a legjobb rendezőt ju­talmazó Ezüst Oroszlán díjat pedig az argentin Pablo Trapero kapta El elán (A klán) című filmjéért. Lorenzo Vigas filmje a kritiku­sok kedvencei között szerepelt. A Desde állá két férfi viszonyát vizs­gálja. A film középkorú szereplője szeretne kapcsolatot teremteni egy fiatalabb férfival, ám találkozása­ikkor csak távolról nézi. Egy idő után mégis valamilyen érzelmi kö­tődés alakul ki közöttük. A rendező korábban úgy fogalmazott: azért készítette el ezt a filmet, mert na­gyon érdekelte a téma, egy férfi küzdelme azért, hogy képes legyen érzelmileg kapcsolódni másokhoz. Alfonso Cuarón zsűrielnök el­mondta: nagyon boldog, hogy most először egy latin-amerikai film nyerte az Arany Oroszlán díjat. Pablo Trapero a 80-as években Argentínában nagy port felvert bűnügyet idézett fel az El Clan című filmjével. A drámában egy Buenos Aires-i család tagjai a környeze­tükből kiszemelt áldozatokat ra­bolnak el, váltságdíjat követelnek értük, majd meggyilkolják őket. A legjobb színésznek és szí­nésznőnek járó Copa Volpit a francia Fabrice Luchini, a L'Her- mine cimű bírósági dráma sztárja és az olasz Valeria Golino, a Per Amor Vostro című családi dráma főszereplőnője kapta. (MTI) Lorenzo Vigas az Arany Oroszlán­nal (TASR/AP-felvétel) Indul a Szivek első színházi évada: az együttes heti rendszerességgel tartelő­adásokat pozsonyi székházában (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents