Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-14 / 212. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2015. szeptember 14. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Kína ráijesztett a világra A szlovákiai élelmiszereket nagyítóval kell keresni a kínai üzletekben, az ázsi­ai országba Szlovákia főként bort és cukrot exportál (Képarchívum) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK SUSLABÉLA Pozsony. Kína lassulásának hatását az egász világ megárzi - figyelmeztetett Li Ko-csiang kínai kormányfő. A kínai gazdaság hanyatlásáról szóló hírek a szlovákiai mezőgaz­dasági cégek körében is pánikot keltettek, a szaktárca és az ágazati érdekvédelmi szervezetek szerint azonban nincs ok az aggodalomra. A kínai tőzsdék nyár végi nagy zuhanása és a gazdasági növekedé­si ütem mérséklődése sokkolta a nyugati országokat. Az elemzők szerint Kínában a hosszú éveken át folytatott túlzott beruházási aktivi­tás nyomán néhány szektorban ko­losszális méretű kapacitásfelesleg jött létre, ami a nem teljesítő bank­hitelek növekvő állományát is ma­gával vonta. Ez pedig nem sok jót ígér az elkövetkező hónapokra. Willem Buiter, a Citigroup vezető közgazdásza szerint aggodalomra ad okot, hogy a kínai gazdaság je­lenleg inkább már csak 4%-os ütemben növekszik, szemben a kormány által jelzett 7%-kal. A szaktárca nem aggódik „Valóságos vihar az, ami Kína felől közeleg” - figyelmeztet Bui­ter, aki szerint a kínai gazdaság las­sulása miatt az egész világ aggód­hat. Li Ko-csiang szerint Kína nagyjából 30 százalékkal járult hozzá a világgazdaság növekedé­séhez az idei év első felében, így ha az ország gazdasága akadozni kezd, az a világgazdaságra is hatással lesz. De vajon menekülni kell Kínából, illetve az azzal folytatott agrártermék-kereskedelemtől? „Nem számítunk jelentősebb ne­gatív hatásra a Kínával folytatott ke­reskedelemben” - jelezte lapunknak Peter Hajnala, a földművelésügyi mi­nisztérium sajtóosztályának a veze­tője. Szerinte Szlovákia az elmúlt év­ben 1 millió eurónyi élelmiszert ex­portált Kínába, ezzel szemben a be­hozatal mértéke elérte a 24,6 millió eurót. „2014-ben elsősorban bort, cukrot, valamint élő állatokat vit­tünk ki Kínába” - mondta Hajnala. „Szlovákia nem tartozik a Kínába mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállító országok élme­zőnyébe. Az ázsiai országba főként bort és szárított tejet szállítunk, ez utóbbiból valóban csak elenyésző mennyiségben” - nyilatkozta la­punknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte a kínai gazdaság hanyatlása a szlo­vákiai agrártermelők számára azt je­lentheti, hogy kevesebbet fizetnek majd az exportunkért a kínaiak, ez­zel szemben az onnan Szlovákiába irányuló termékekhez drágábban jutunk hozzá. Érsekújvári cég Kínában Az érsekújvári Novofruct válla­latnak eddig két potenciális partnere van az ázsiai országban, amelyek ér­deklődnek az újváriak termékei iránt. „Jelenleg a kínai kereskedelmi rendszerbe történő bejegyzésünkkel vagyunk elfoglalva, pillanatnyilag így még nehéz előrevetíteni, hogy mit hoz ebben az alakuló kölcsönös kereskedelmi kapcsolatunkban a kí­nai gazdaság hanyatlása. Minden­esetre itt a lehetőség a kapcsolat lét­rehozására, s ezzel maximális mér­tékben élni kívánunk” - tájékoztatta .lapunkat Darina Nagyová, a vállalat marketingszakembere. Az elmúlt évben szerinte 14 millió darab bé­biételt állítottak elő, és a forgalmuk mintegy 40 százaléka épp az export­ból származott. Termékeikkel jelen vannak többek között Magyarorszá­gon, Csehországban, Lengyelor­szágban, Németországban, Orosz­országban, Belgiumban, Bulgáriá­ban, Angliában, Mongóliában, Lí­biában, Litvániában, Irakban, Izra­elben valamint Szaúd-Arábiában is. Alapanyagként azonban a hazai ter­mékeket igyekeznek minél nagyobb mértékben felhasználni. Nem mindenki derűlátó Kínával kapcsolatban azonban nem minden cég ilyen derűlátó. A CNBC hírportál 51 európai és ázsiai cégvezetőt kérdezett meg arról, hogy milyen hatást gyakorolhatnak válla­latára a Kínában történő események. Hatvan százalékuk úgy véli, hogy az ottani változások jelentik a legna­gyobb veszélyt , a cégükre. Talán meglepő, de egyik válaszadó sem jelölte meg félelmei között az euró- zóna szétbomlását, a vállalata ellen indított kibertámadást vagy a terro­rizmust. Az elemzők egy része ugyanakkor azon van kiakadva, hogy válhattak ennyire függővé a világ nagyvállalatai egy ázsiai gaz­daságtól. „Azt hiszem, nevetséges, hogy a világcégek, Európa, Japán, az USA, egyszóval mindenki Kínára figyel” - fejtegeti Bob Janjuah, a Nomura vezető tanácsadója. Az oroszokó lehet a Zuno bank Prága. Az orosz magánkézben le­vő Alfa Bank veszi meg a Raiffei- sentől a Szlovákiában és Csehor­szágban is jelen levő Zuno bankot— tudta meg a cseh Lidové noviny napilap. Az idei év elején bejelen­tett átalakításai részeként a szlovén, a lengyel és a direktbanki érdekelt­ségétől is megválna a Raiffeisen. Ez utóbbi a Zuno, amely 2010-ben jelent meg Szlovákiában, egy évvel később pedig Csehországban, ám azóta sem sikerült nyereségessé tenni. Szlovákiában nagyjából 140 ezer ügyfelet szerzett. A cseh lap szerint 35 millió eurós vételárban egyezett meg a Raiffeisen az orosz Alfa Bankkal. A Raiffeisen nem kommentálta az értesüléseket, így a vevő kilétére vonatkozót sem. (SITA) Késik a tranzakciós adó bevezetése Luxembourg. Európa több orszá­gában pénzügyi tranzakciós adó bevezetését tervezik, hogy megre- gulázzák azokat a piaci szereplő­ket, amelyek a 2008-as tőkepiaci turbulenciákért felelősek. Az erről szóló egyeztetések már 2012 óta zajlanak, az elmúlt hétvégén pedig 11 ország - köztük Szlovákia— pénzügyminisztere vitázott a kér­désről. A szombati tanácskozáson résztvevők úgy értékelték, hogy fontos lépést tettek az adó beveze­tésének irányába, azonban további egyeztetésekre lesz szükség, hogy pontosan milyen termékekre és mekkora adót vetnek ki. A kérdés­ről Szlovákia, Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Belgium, Észtország, Görögország, Portugália, Szlové­nia és Spanyolország pénzügymi­nisztere egyeztet. Eredetileg 2016 elején vezették volna be az új adót, most azonban úgy tűnik, hogy 2017 előtt erre nem kerül sor. Az Európai Bizottság korábbi javas­lata alapján az értékpapír- és köt­vénykereskedelem esetén 0,1 szá­zalék lenne az adókulcs. (SITA) Óriásit eshetnek az árak a kutakon New York. Hordónként (159 liter) akár 20 dollárig is eshet a kőolaj világpiaci ára ajelenlegi 45-50 dolláros szintről - derül ki az amerikai Goldman Sachs legfris­sebb előrejelzéséből. A bank sze­rint az olajpiacon nagyobb a túlkí­nálat, mint amire számítottak. A felesleg fennmarad 2016-ban is, miközben a kereslet lassabban nő­het a vártnál, részben a kínai gaz­daság lassuló növekedése miatt, részben azért, mert az ezzel páro­suló importcsökkenés visszahat a Kínába exportáló feltörekvő or­szágok gazdaságára is. (napi.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM T VALUTA ÁRFOLYAM j Angol font 0,7306 n Lengyel zloty 4,2080 lJ Cseh korona 27,074 Magyar forint 314,74 n Horvát kuna 7,5500 D Román lej 4,4189 a Japán jen 136,02 n Svájci frank 1,1031 a Kanadai dollár 1,4945 n USA-dollár 1,1268 n VÉTEL - ELADÁS 8ANK OOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Sberbink 1,15-1,09 27,86-26,23 329,28-300,92 OTP Bank 1,17-1,07 28,24-25,86 328,72-301,02 Postabank 1,16-1,08 28,00-26,10­Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,78-26,24 329,60-301,21 Tatra banka 1,15-1,09 27,86-26,24 327,40-302,52 ČSOB 1,15-1,09 27,74-26,36­Általános Hitslbank 1,16-1,09 27,87-26,24 329,50-301,13 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A saját utunkat járjuk, ezért már 1,7 millió ügyfelünk van Ők a piac legelégedettebb ügyfelei. Legyen Ön is egy közülük. V': ľ ľ m RE 150394

Next

/
Thumbnails
Contents