Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-12 / 211. szám, szombat

14 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2015. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com Marcy Bordere és a 2001. szeptember 11-én róla készült fotó, amely bejárta a világot (Fotó: SITA/AP, képarchívum) Rákban hunyt el a szeptember 11 -i támadás egyik híressé vált túlélője Tizennégy éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet ter­rortámadást az Egye­sült Államok ellen. A csaknem 3000 emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen. N ew Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két „élő bomba­ként” hasznait, eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkeres­kedelmi Központ (World Trade Center, WTQ két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illet­ve 10 óra 29 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép Wa­shingtonban az amerikai védelmi minisztériumra, a Pentagonra zu­hant, lerombolva az épületegyüttes egy részét. Egy negyedik, szintén el­térített gép - amelynek a terroristák vélhetően washingtoni célpontot szemeltek ki - az utasok ellenál­lása miatt Pittsburgh közelében, Shanksville-nél zuhant le. A hivatalos adatok szerint a szept­ember 11-i terrortámadásokban összesen 2996 ember vesztette életét (közülük 19 volt terrorista). A New York-i ikertornyok elleni támadásban 2753-an haltak meg, az áldozatok több mint 90 ország állampolgárai voltak. A merény­letsorozatért az Oszama bin La­den vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat - amely eleinte tagadta, hogy köze volna a támadáshoz - 2004-ben vállalta a felelősséget. Marcy Borders, a 2001. szeptem­ber 11-i New York-i terrortámadás egyik túlélője gyomorrákban hunyt el augusztus végén: a tornyok össze­omlásakor teljesen beterítette a fel­csapó por, a róla készült fotó pedig bejárta a világot. A 42 éves, New Jersey-i Bordersnél amerikai sajtóértesülések szerint ta­valy diagnosztizáltak gyomorrákot. A nő betegségét a terrortámadásra és a menekülés során belélegzett mérgező anyagokra vezette vissza. Akkoriban a World Trade Center északi tornyának egyik bankjában dolgozott titkárnőként. Sikerült épségben kimenekülnie a 81. eme­letről, miközben a déli torony ösz- szeomlott. A porral beterített testű nőről készült fotót az egész világ megismerte. A támadás után Borders depresz- sziós lett, alkohol- és drogfüggővé vált. Miután elveszítette a gyerme­ke feletti felügyelet jogát, 2011 -ben rehabilitáción vett részt, azóta tiszta volt. „Azt kérdezem magamtól: ez a dolog indította be a rákos sejte­ket a testemben? Határozottan így gondolom, hiszen nem volt koráb­ban semmilyen betegségem, nincs magas vérnyomásom, magas ko­leszterinszintem vagy diabéteszem. Hogyan lehet, hogy egészséges vagy, majd a következő nap rákkal ébredsz?” - nyilatkozta halála előtt a Jersey Journal című lapnak. „Marcy Borders halála emlékeztet minket a tragédiára, amely csak­nem 14 éve megrázta városunkat. New York együttérez a hozzátar­tozókkal” - írta a Twitteren Bül de Blasio, New York polgármestere. A támadás óta több száz érintettnél állapítottak meg rákot, de az orvo­sok máig nem tudták az eseteket összekömi a terrortámadással. Pedig tavaly szeptemberben ugyanazon a napon is meghalt három tűzoltó, aki a Ground Zérónál dolgozott: az 58 éves Dániel Heglundnak csont­rákja, az 56 éves Robert Leavernek leukémiája, az 58 éves Howard Bischoffhak bélrákja volt. (MTI) A lebegő cölöpgátakat az óceán mélyére pányvázzák hasonlóan ahhoz a technológiához, amelyet a mélytengeri olajfúrótornyok lehorgonyzására használnak (Fotók: SITA/AP) A csoport azt tervezi, hogy a japán tengeri határok közelében, nemzetközi vizeken, távol a hajózási útvonalaktól 2016-ban felhúzzák a 3,2 kilométer hosszú gátrendszert A szeméttenger feltérképezése az Óceán Cleanup csoport 21 éves alapítójának, a holland Boyan Slatnak a kezdeményezése Össze akarják gyűjteni az észak-csendes-óceáni szeméttakarót T engerbiológusok és önkéntesek mintegy 30 hajón feltérké­pezik a Csendes­óceán Kalifornia és a Hawaii-szigetek közötti részén hosszan szétterülő, egyre növek­vő szeméttakarót, hogy pontosan megtervezhessék az ember alkotta, főként műanyag szemét összegyűj­tésének stratégiáját. Az Ocen Cleanup (Óceán megtisztítása) nevű csoport szakemberei abban reménykednek, hogy hamarosan kipróbálhatják azt a 3,2 kilométer hosszú gátrendszert Japán közelé­ben, amelynek segítségével hozzá­láthatnak a szemét begyűjtéséhez. Végső céljuk egy 96,5 kilométeres gátrendszer építése a Csendes-óce­án közepén. Az ázsiai országok és az Egyesült Államok által az óce­ánba bocsátott műanyag hulladé­kok alkotta szeméttenger, amelyet „keleti szemétfoltnak” is neveznek, az Egyesült Államok nyugati part­jaitól mintegy ötszáz tengeri mér­földre, félúton Japán és a nyugati part között, nemzetközi vizeken figyelhető meg. Az óceán felszínén műanyag flakonok, kupakok, zacs­kók és más, köztük nagy méretű csomagolóanyagok úsznak. A ku­tatócsoport már egy hónapja dol­gozik a térségben és mintegy ezer kiló szemétmintát gyűjtött össze, valamint a levegőből feltérképezték a szeméttengert - mondta el Julia Reissen óceánkutató. „80 helyszí­nen háromféle felmérést végeztünk, és most fejezzük be a szeméttenger méretének pontos meghatározását, kijelöljük a legfontosabb pontokat. Kutatásaink eredményeit 2016 kö­zepén tesszük közzé” - tette hozzá. A térségben százszor több mű­anyagot találtunk, mint élőlényt - hangsúlyozta a kutató. A szeméttenger feltérképezése az Óceán Cleanup csoport 21 éves alapítójának, a holland Boyan Slatnak a kezdeményezése, akit számos jótékonysági szervezet és közösségi finanszírozású kezdemé­nyezés támogat. Eddig 2,2 millió dollár gyűlt össze a célra. A csoport azt tervezi, hogy a japán tengeri határok kö­zelében, nemzetközi vizeken, távol a hajózási útvonalaktól 2016-ban felhúzzák a 3,2 kilométer hosszú gátrendszert. A lebegő cölöpgáta­kat az óceán mélyére pányvázzák hasonlóan ahhoz a technológiához, amelyet a mélytengeri olajfúrótor­nyok lehorgonyzására használnak. A V alakban összekapcsolt rendszerrel még jobban egybeterelik és „lefölö­zik” a műanyag szemetet. A tengeri szemétbegyűjtő rendszer bírálói túlságosan költségesnek ta­lálják az elképzelést, és kétkednek abban, hogy a kidolgozott stratégia működőképes lesz. Kaliforniai ku­tatók néhány éve kimutatták, hogy negyven év alatt százszorosára meg­nőtt az ember alkotta kis műanyag részecskék mennyisége a nagy csen­des-óceáni szeméttakaróban. Egy tavaly közzétett tanulmány szerint a világ óceánfelületének 88 százalé­kán kimutatható a műanyag szemét. A már ismert észak-csendes-óceáni szeméttenger mellett további ha­talmas kiterjedésű műanyag felhal­mozódásokat fedeztek fel a kutatók az elmúlt években az Atlanti-óceán északi és déli részén, valamint a Csendes-óceán déli részén, az Indiai­óceánon és a Földközi-tengerben is. A tanulmány szerint a világ óceánja­iban lévő műanyag összmennyisége tízezer és negyvenezer tonna között lehet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents