Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-12 / 211. szám, szombat
www.ujszo.com | 2015. szeptember 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Emberként nézni rájuk A bevándorló szitokszóban összemosódik az iszlám sokfélesége fj» RAVASZ ABÜ ___Ű a lami megváltozott. 2001. szeptember 11-én A világ muszlim részének problémái, amelyek csupán azok előtt voltak ismertek, akiknek komolyabb kül- és biztonságpolitikai érdeklődése volt, hirtelen a közbeszéd részévé váltak. Előbb maga a 9/11-es terrorakció, majd az ún. „terror elleni háború” incidensei ragadtak meg a köztudatban. Közben folyamatosan élesedett a multikulturalizmussal kapcsolatos nyugat-európai diskurzus, Francia- országban az észak-afrikai, Németországban a török, Nagy-Britanniában a pakisztáni bevándorlók kapcsán, csak egyes példákat kiragadva a sok lehetséges közül. Ma az átlagember már rendelkezik valamiféle ismerettel, véleménnyel a muszlim világról, és ezek a vélemények most még élesebbek a Szíriái polgárháború és a masszív menekülthullám miatt. A közbeszéd családi kötelékeket, barátságokat, munkahelyi hangulatokat tesz próbára a vélemények polarizálódása után. A muszlim menekültek megítélését jelentősen befolyásolja, hogy a ma emberének véleményét az iszlámról, mint olyanról - legalábbis Közép- Európában - pontosan a „terror elleni háború” témái és kifejezései befolyásolják, informálják. A muszli- mok sokak szemében nem egyszerű kulturális csoportként, egyes felekezetekhez tartozók csoportjaként, hanem ellenségként, veszélyforrásként jelennek meg. A muszlim szitokszóban (vagy a ma szóhasználatával: a „bevándorlók” kategóriájában) összemosódik az iszlám vallású emberek sokfélesége. Az arab sejktől az albán kereskedőn át a perzsa tüntetőig, a pakisztáni segélymunkásig és az indonéz üzletemberig, az algériai focistától a bosnyák pékig és a török politikusig, a kurd harcosnőtől az azeri eurovíziós énekesig. A több évszázada önállóan fejlődő perzsa kultúra ismerete ma nem „sikk” a geopolitikai ellentétek okán, a balkáni muszlim közösségek biztonsági kockázatként jelennek meg, az Európában keményen dolgozó muszlim bevándorlók sokaságát szeretnék sokan inkább hazaküldeni, és a szír menekültek hasbarúgásával a közösségi oldalakon túl sokan értenek egyet. Emberek helyett csoportokban gondolkozni, szolidaritás helyett ködös kulturális és vallási veszélyekről papolni, a segítségnyújtás egyszerű gesztusai helyett feszültséget kelteni, megértés helyett kényelmesen manipulativ félinformációkat szajkózni könnyebb, de méltatlan ahhoz, ami ironikus módon pont a menekülteket a pokolba kívánók neveznek európai kultúrának. De ezen talán pont az érintkezés segíthet. Az, hogy a menekültáradat okán olyanok kerülnek fizikai közelségbe egyszerű muszlimokkal, akiknek korábban ez nem adatott meg. A görög szigetekről olvasni, hogy a lakosság idővel egyre szoli- dárisabb az érkezőkkel, ahogy jobban megismeri őket, és a csoportos gyűlöletet az egyén iránti szolidaritás úja felül. Remélem, régiónkban is a megértés irányába tolódik a helyzet a gyűlölet felől. Nagy szükség lenne rá.- Állítólag Bősön már kinyitott a Ráchel és Lea imaszőnyeg-kölcsönző. Csak még nem tudják, pontosan melyik irányba van Mekka. (Peter Gossányi karikatúrája) Kiűzetés a paradicsomból P ontosabban úgy történt, hogy mi űztük ki életünkből a paradicsomot. Az én vallási meggyőződésem szerint a paradicsom lényege nem ott kezdődik, hogy nagy kezdőbetűvel írjuk-e, mekkorát termesztünk belőle, mennybe piros. A paradicsom lényege ott kezdődik, hogy finom. Ez nem olyan, múlt a paprikánál, hogy van, aki a fehérebbet szereti, ami kevésbé paprika ízű, vagy a sötétzöldet, mert húsos. A paradicsomnak puhának kell lennie és édesnek, legyen szó koktél-, gömbölyű, vagy a kásás húsú, hosszúkás paradicsomról. Még tűzpirosnak se kell lennie, például a rózsaszín ökörszív paradicsomfajta rózsaszínre érik, mégis sokkal édesebb és puhább, múlt a piacainkon és áruházainkban kapható csallóközi paradicsom egy része. A helyzet az, hogy veszünk valamit, és csak otthon tudjuk meg, hogy egy rendesen beérett paradicsom-e, vagy a közepén egy nagy savanyú csutka van. Ez már az otthon termesztett paradicsomoknál is előfordul. Szép piros, de belül sárgászöld, fogyasztásra alkalmatlan. Valószínűleg ezt arossz kiónt árulják és nevelik belőle a palántát. Én viszont olyat is ettem a nyáron szerencsére, aminek a csutkáját ki sem kellett vágni, mert csak egy zöld pötty volt a paradicsom tetején, és annyi. A többi elolvadt a számban. Olyan ez, mint a levegő szennyezettsége. Éldegélünk gyanútlanul, egyszer csak valaki elkezdi, hogy hát fiúk, lányok, mérgező gázok vannak a levegőben. Mit akarhat az ilyen - gondoljuk, pártot alapítani? A paradicsomapokalipszis szerencsére nem oly régi probléma, mint a környezetszennyezés. Erdős Gábor főszerkesztő úja az Északipart gasztro 2015 című magazinban, nem is emlékszik, mióta nem lehet rendes paradicsomot kapni. Ellenáll a betegségeknek, kombájnnal is szüretelhető, és szép piros. „Nincs vele gond. Cserébe viszont ehetetlen”. Szóval én arra fogok szavazni a tavaszi választásokon, aki rendes paradicsomot ígér. Vagy inkább arra, majd 2020-ban, aki csinál valamit azért, hogy jobb paradicsomot e- gyünk. Ennek több módja is lehet: első körben a kistermelőket kellene támogatni, egyszerűsíteni a kötelezettségeiket, hogy árulni tudják termékeiket. Mert aki nagyban termel, annak nem hihetünk paradicsomügyben, hisz ő azt a fajtát fogja termeszteni, amely sokáig eláll és kombájnnal is szüretelhető. Lehet, hogy valakinek ezek alantas igények, de nekem fontos. Hát hogy lehet valaki boldog rendes paradicsom nélkül? Titkos befogadó nemzet SERES LÁSZLÓ R ossz hírét keltik a nagyvilágban Magyarországnak, csak azért, mert kicsit meghurcoljuk a háborús menekülteket. Illetve persze, lehet, nem mindegyikük menekült, de a biztonság kedvéért azokat is meghurcoljuk kicsit. Kerítést húzunk a határra, pengét is rakunk rá, hadd vérezzen az a migráns elrettentésül, mire beér a felszámolandó menekülttáborba vagy a Keleti pu.-ra. Használható információt, kaját, vizet nemigen adunk neki, lelket nem öntünk bele, európai megoldáson nem gondolkodunk, reméljük, mindez távoltartja népes klánját a hasonló próbálkozásoktól. Ja, és jövő héttől indul a Szigor 2.0 hadművelet, azonnal kivágunk mindenkit a tranzitzónákból, vissza, a biztonságos Szerbiába. Ha Magyarországra jössz, akár útnak se indulj. A magyar országimázs azonban méltatlanul szenved csorbát hetek- hónapok óta, tévedés, hogy állandóan szégyenkeznünk kell a szemét hatóságok, a gyerekrugdosó operatőmő és az egyre idegengyűlölőbb internetes kommentek miatt. Történt ugyanis egy apróság, amit a világ valamiért nem kap fel, de még a hazai rezsimhű média is alig-alig meri pedzegetni, szerénységből, nyilván: múlt kiderült, Magyarország az elmúlt két évben befogadott ezer (!) arab keresztény családot, és még állampolgárságot is adott nekik. Nem tévedés, ezer család, ez alsó hangon is 3-5 ezer ember, ám sem helyi szinten, sem internetes fórumokban ennek semmi nyoma. A külügyminiszter és az emberügyi miniszter is most árulta csak el, hogy a művelet 2013-ban és 2014-ben zajlott a legnagyobb titokban, a családok Irakból és Egyiptomból jöttek, ez utóbbiak kopt keresztények (akiket a kormány idén februárban már megtámogatott fejenként 500 eu- róval családonként). Hogy eddig erről miért nem volt szó, miért maradt mindez titokban? Mert „az üldözöttek családtagjaira veszélyt jelentene” a befogadás. Rendben, abszolút méltányolható szempont. De akkor most miért kellett elmondani? Mostantól már nincsenek veszélyben? És miért kell hangsúlyozni, hogy „olyan üldözött emberekről van szó, akiknek ténylegesen el kellett menekülniük”, hiszen a muszlim menekültek sem jódolgukban vágnak neki a sok ezer kilométernek, a pengés kerítésnek. Most arról nem is szólva, hogy mit jelent, mi a célja Magyarországon egy menekülteknek titokban megadott állampolgárságnak? Hogyan, milyen kritériumok alapján adják ezt újabban? Félre ne értsenek, nagyon örülök, ha Magyarország segít az üldözötteknek, de egyrészt az iraki, szír iszlamista terror muszlimok tömegeit is érinti, másrészt a koptok közé biztos senki nem csempészhetett terroristát? Ok nem veszik el a munkánkat? Ők nem rohadt megélhetési bűnözők? Tisztelik a kultúránkat? Állampolgári, sőt alapvető emberi jogom, hogy ha a kormány a szemembe hazudik, és messziről jött emberek ellen uszít, akkor azt tegye következetesen, és az agitprop ne bukjon el az első keresztkérdéseken. Mert így még örülni se lehet igazán annak, hogy ez a hazug, korrupt és agresszív kormány végre egyszer tényleg nagyon jót és fontosat tett. A szerző a HVG munkatársa, a Kapitalizmus blog szerkesztője FIGYELŐ A Jobbik új dilemmája A magyar szélsőjobboldal ünnepli az operatőr asszonyt, aki az N1 televízió menedékkérők megrugdo- sása miatt elbocsátott de az ügy „dilemma” elé állította a Jobbikot - írta a Die Welt német lap. Az ügy rávilágít, milyen nehéz helyzetbe került a Jobbik a menekültválság miatt. „Kettős problémával” szembesül, hiszen eddig hangsúlyozottan iszlámbarát politikát folytatott, most pedig a szerinte a menekültek között levő „iszlamista terroristák” ellen hergel, és a párt bázisában félelem érlelődik „Európa iszlamizációja” miatt. (MTI) Máris környékezik a menekülteket Az iszlamizmus legradikálisabb németországi irányzata, a szala- fizmus hívei máris megpróbálnak a menedékkérők bizalmába férkőzni az irányzat fellegváraként számon tartott Észak-Rajna- Vesztfáliában - mondta a belső elhárítás (BfV) vezetője az N24 hírtelevíziónak. A szalafisták segítséget kínálnak a menedékkérőknek, hogy a kiszemelt embereket beszervezzék és radikalizál- ják. A menekültek közt iszlamista propagandát teijesztenek, aNé- metországba érkezők pedig lelkileg instabil állapotban vannak. Ugyanakkor mindenki segíthet abban, hogy a szalafisták törekvése ne vezessen eredményre, hiszen minél inkább befogadják a menekülteket, annál kevésbé valószínű, hogy a radikális iszla- misták befolyása alá kerülnek - mondta Michael Lüder, az iszlám és a társadalmi integráció összefüggéseivel foglalkozó kutató az N24-nek. A tekintélyes Közel- Kelet-szakértő rámutatott, az emberek éppen az Iszlám Állam dzsi- hádista terrorja elől menekülnek. „Miért hagynák magukat beszervezni éppen olyan emberek által, akik vissza akarják küldeni őket, hogy harcoljanak az Iszlám Államért?” Gerhard Schindler, a hírszerzés elnöke nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy terroristák felhasználják-e a menekültáradatot arra, hogy bejussanak Európába, és rámutatott, hogy a terroristák egyáltalán nem szorulnak rá ilyesmire, sokkal könnyebben bejuthatnak a kontinensre. A szalafizmus a világi államot elutasító, az iszlám jog, a saría alapján működő állam kiépítésére törekvő irányzat. Híveinek száma a legutóbbi becslések szerint 7500 lehet Németországban. A terrorturisták jelentős része a szalafista szubkultúrából származik. (MTI)
