Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-11 / 210. szám, péntek

16 SPORT 2015. szeptember 11.1 www.ujszo.com „Kellett már nekem a változás” Tömöri Zsuzsanna a BL-győzelem reményében igazolt Győrbe, a selejtezőtorna szerinte nem lehet akadály BŐDTITANILLA Tömöri Zsuzsanna a nyáron öt óv után elhagyta a Fradit, és Győrbe igazolt. A válogatott kézilabdázóval a döntése okairól, az elsajátítandó taktikáról és a csapat céljairól is beszélgettünk. Hogy érzi magát Győrben? Nagyon jól. Kellett már nekem a változás, és úgy érzem, jól is dön­töttem, jó helyre kerültem. Öt évvel ezelőtt már szerepelt Győrben. Mi a különbség az ak­kori és a mostani ETO között? Amikor előzőleg itt játszottam, még nem volt jellemző, hogy Ma­gyarországra ennyi külföldi játékos jöjjön. Magyar volt a vezetés és az edző is. Akkor teljesen más sziszté­ma szerint működött az egyesület. De ahogy a világ is halad a profizmus fe­lé, a Győr is teljesen átalakult, mind szakmailag, mind a játékosokat te­kintve. A magyar bajnokság ma az egyik legerősebb a világon, ezért is jönnek hozzánk a külföldiek. Ez ne­künk, magyar játékosoknak is jó, hi­szen több kultúrát ismerhetünk meg. A mostani Győrben is van norvég, brazil, holland játékos. Ok teljesen más felfogásban nevelkedtek, mint mi, más a mentalitásuk. Mennyire volt nehéz beillesz­kednie a nemzetközi társaságba, megszokni, hogy nem a magyar a hivatalos nyelv az edzéseken? Ezzel szerencsére nem volt nagy problémám. Nem beszélek perfekt angolul, de a szakmai nyelv megy. Előzetesen azt hittem, ez egy zár­tabb közösség, de hihetetlenül nyi­tottak, segítőkészek a többiek. Po­zitív attitűd vett körül az első perc­től, tényleg csak jót kaptam, és ha esetleg volt valami kisebb hiba, ak­kor azt azonnal megbeszéltük, segí­tettünk egymásnak. Mennyi ideig vacilláit azon, hogy elhagyja-e a Fradit? Nagyon sokat, hiszen én nem azért hagytam ott a Ferencvárost, mert rosszul éreztem volna ott magam, vagy mert egy rossz klub lenne. Az volt az ok, hogy BL-t szeretnék nyerni, és hát én sem leszek már fi­atalabb, így úgy láttam, hogy erre re­álisan két-három évem van. A Fe­rencváros is nagyon szépen épül, de úgy érzem, pont ez a két-három év kell ahhoz, hogy ilyen topcsapattá váljon, mint a Győr. Nagyon remé­lem, ez így is lesz, de most úgy lát­tam, a Győrrel reálisabb az esélyem arra, hogy minimum a Final Fourba bejussak, és közel kerüljek egy BL- trófeához. A Nemzeti Sport hasábjain je­lent meg egy nagyon szép, őszinte írása arról, miért is döntött az át­igazolás mellett. Az úgy ért véget: „De előtte még nyerünk valamit a Fradival.” Ez meg is történt, a Fe­rencváros a bajnoki döntőben le­győzte a Győrt. Ez a lelkiismeretemnek nagy megnyugvást adott, mivel bajnok­ként a Ferencváros egyenes ágon bejutott a BL-csoportkörbe. Ennek nagyon örültem. Fájó szívvel hagy­tam ott őket, de a mai napig nagyon sokat beszélek a régi csapattársaim­mal, a klubvezetőkkel, a szívem egy része ott maradt, a többit áthoztam ide. Szurkolok a Fradinak is, és ahogy elnéztem a BL-sorsolást, sze­rintem van rá esély, hogy ők is ott le­gyenek a Final Fourban Budapesten. A Győrnek éppen a döntőbeli vereség miatt selejtezőtornát kell vívnia a BL-csoportkörbe kerülé­sért. Ez egy furcsa helyzet, amely­hez ez a klub nem volt hozzászok­va. Hogyan élik ezt meg? Nálam ez megszokott dolog, hi­szen a Ferencvárossal mi mindig kvalifikációt játszottunk. Az ETO- nak ez egy új dolog, egy nagy aka­dály, de mindenki tudja, hogy ezt si­kerrel kell vennünk. Nem tudom el­képzelni, hogy ez a klub ne harcolja ki a továbbjutást a hétvégi selejtező­tornán. Már modelleztük is a dolgot, voltunk kint Németországban, Thü- ringerben egy tornán. Egy napot utaztunk, aztán két meccset játszot­tunk ugyanabban az időpontban, mint majd a BL-selejtezőtomán is. Kipró­báltuk, milyen két meccset ilyen gyors egymásutánban játszani az uta­zást követően. Ez a teszt jól sikerült, úgy gondolom, hogy mindenképpen teljesíteni fogjuk a feladatot. A fő cél a BL-győzelem? A Final Fourba jutás a cél. Ott már csak nüanszok döntenek. Idén erő­södött a BL-mezőny, jött a Rosztov, amely nagyon jól vásárolt, ott foly­tatja Katrine Lunde. Ott van a Var- dar, a Győr, a Bukarest nagyon erős lett, brazil, spanyol játékosokkal a soraiban, ott a Buducnost... Van most hét-nyolc olyan csapat, amelyek kö­zött egy ki-ki meccsen az fog dön­teni, kinek jobb a taktikája, és ki van jobb állapotban. Tisztázódott már, pontosan mi­lyen szerepe lesz ebben a keret­ben: vezéregyéniség lesz-e, vagy háttérbe kell húzódnia? Védekezésben abszolút vezér- egyéniség leszek, támadásban pedig két egyenrangú sorunk van, ami na­gyon jó, mert nem hat-hét embernek kell húznia az egész szezont. Most fel tudunk hozni két olyan sort, hogy hatvan percen át folyamatosan ugyanazon a szinten tudunk játsza­ni. Úgy gondolom, sok szerepem lesz, és nagyon várom, hogy ezt jól is teljesítsem, csak még bele kell szoknom ebbe az új taktikába. Mik a fő különbségek, amiket nehéz megszoknia? A Ferencvárosban teljesen mást védekeztünk, nem váltottunk, egy az egyben vittük el az embert. Itt Győr­ben nagyon sokat kell mozogni és beszélni is védekezés közben, átadni az embereket, ezt kell megszoknom. Támadásban pedig nagyon sok ke­resztmozgás, befutás van, erre épül az egész. A Fradiban volt három­négy fix figuránk, tudtuk, hogy mi fog következni, mi lesz a vége, itt vi­szont, ahogy jönnek a keresztlab­dák, mindenki a saját egyéniségét bele tudja rakni. Sokkal gyorsabban történik minden, de ez jó is, mert eb­ből is rengeteget tudok tanulni. Egy nyilatkozatban úgy fogal­mazott az átigazolásával kapcso­latban, itt az ideje, hogy kicsit ki­lépjen a komfortzónájából. Azt értettem ez alatt, hogy a Fe­rencvárosban - nagyképűség nélkül - az egyik vezér voltam. Nagyon sok dolog épült rám és Zizire (Szu- csánszki Zita - a szerk. megj.) is. Győrben kicsit a háttérben lehetek, nem kell minden felelősséget, nyo­mást nekem elviselnem, ez megosz­lik, hiszen négy-öt világklasszis já­tékosunk van. A Fradiban 60 percet játszottam, akár magyar bajnoki volt, akár BL- vagy KEK-meccs. Itt ah­hoz kell majd hozzászoknom, hogy ugyanaz a feladatom, de sokkal in­tenzívebben kell végrehajtanom, mert kevesebb időm van rá. Ez nem is probléma, mert én sem vagyok már fiatal, és itt a fizikai terheket is jól el­osztják. Viszont a Fradinál sosem kellett arra gondolnom, hogy leülök a padra, és ez azért nagy változás lesz. Milyenek a benyomásai Amb­ros Martin vezetőedzőről? Nagyon pozitív egyéniség, bele­hajtja a játékosokat abba, hogy min­dig küzdjenek, akarjanak, minden edzésen, minden meccsen. Fontosak a pici momentumok is. Nekem ez a spanyolos temperamentum nagyon tetszik, főleg azért, mert én is egy nagyon érzelmes játékos vagyok, látszik rajtam, ha dühös vagyok, ha szomorú vagyok. A másik nagyszerű dolog pedig az, hogy rengeteget kommunikál a csapattal. Ön egy impulzív játékos, akitől sok mindent láthattunk már a pá­lyán. Volt olyan pont a pályafutá­sában, amikor azt mondta, most már valamit kezdeni kell ezzel? Három éve olyasmi történt, amire én is azt mondtam, ez már kicsit dur­va volt. Ez volt az a bizonyos középső ujjas mutogatás a 2012-es Eb-n? Igen, igen. Akkor rádöbbentem, nem biztos, hogy jó, ha ennyire ha­gyom, hogy elvigyenek az érzel­mek. Úgy gondolom, azóta egész jól tudom magam kontrollálni. Gondo­lom, ehhez az is hozzájárul, hogy egyre érettebb játékos vagyok. Nem hiszem, hogy most már ez lesz a fő momentum velem kapcsolatban, azt szeretném, ha a jó játékom jutna az emberek eszébe a nevem hallatán. A tavalyi Eb-n Görbicz Anita nem játszott, távollétében ön volt a válogatott vezére, és nagyon jól bírta a felelősség súlyát, bár a csa­patnak nem igazán ment a játék. Kiss Éva nagyonjól védett az egész Európa-bajnokság alatt, de sajnos mellette nem volt még egy olyan já­tékos, aki topformában lett volna. Ez hiányzott szerintem. Az egész Eb küzdős-harcos volt. Nagyon akar­tunk, de ez inkább átment görcsös- ségbe. Mégis eljutottunk odáig, hogy ha a dánok ellen nyerünk, akkor ott vagyunk a négy között, ott viszont ezt nagyon elrontottuk a hét a hat elleni játékkal. Ha idén a világbajnokságon visszajön Görbe, lesz két-három olyan játékos, plusz Évi a kapuban, aki topformában lesz, és a harcosság is megmarad, akkor nagyon messze eljuthatunk. A válogatottal most az olimpiai részvétel kiharcolása a prioritás? Ez a legfontosabb. Az a lényeg, hogy a világbajnokságon az első A Győr a BL- selejtezőben • ► a tornát szombaton és vasárnap rendezik a norvégjai Drammenben ► a Győr az elődöntőben a szerb Radnicski Kragujevaccal találkozik, a másik meccsen a hazai Glassverketa holland Dalfsennel játszik ► a torna győztese bejut a BL főtáblájára, ahol a dán Midtjyllanddal, a macedón Vardarral és az osztrák Hypóval szerepel majd • a C csoportban hétben legyünk, mert akkor már olyan selejtezőbeli ellenfeleket kap­hatunk, akikellen teljesíthető ezacél. Mindenkinek ez lebeg a szeme előtt. Azután, hogy London kimaradt, jó lenne, ha Rióba el tudnánk utazni. Női szinten most eléggé összetoló­dik a mezőny, nincsenek olyan ki­emelkedő válogatottak, mint régen Norvégia. Minden csapat fiatalodott, nagyon kiegyensúlyozottak az erő­viszonyok, így abban bízom, hogy ez az első hét hely teljesíthető. A tavalyi Eb után elég sok kriti­kát kapott Németh András szövet­ségi kapitány, felmerült az is, hogy nem keliene-e ismét külföldi edzőt hozni, aki a néhai Kari Erik Böhn szellemében folytatná a munkát. Kari Erik Böhn teljesen új színt hozott a magyar mentalitásba. Sza­badjára engedett minket, talán ez volt a kulcsa annak, hogy mindenki na­gyobb önbizalommal játszott, és összejött az Eb-bronzérem. De úgy gondolom, hogy Németh Andrással nincsen semmi baj, nagyon régóta ismerem, ő hívott be először a válo­gatottba. Tíz évvel ezelőtt sokkal nagyobb merítési lehetősége volt, most volt egy kis szakadás az után­pótlásban. Az a lényeg, hogy azt a kevés időt, amit együtt tudunk töl­teni, jól kihasználjuk, s az általa ki­gondolt taktikát minél jobban elsa­játítsuk. A Győrrel nagyon jól kezdték a szezont, megnyerték a Szuperku­pát a Fradi ellen. Tipikus első meccs volt, a felké­szülés után mindkét csapat sok hibá­val játszott. Az a lényeg, hogy az első akadályt sikerrel vettük, ez egy kis önbizalmat adhat a csapatnak, egyből egy trófeával kezdtük a szezont. Ki fogjuk elemezni, mik voltak a hibák, és erre tudunk építkezni. Ellágyult egy kicsit, hogy egy­kori csapata ellen játszik? Nem, hát azért öngólt nem akartam dobni! A melegítésnél kicsit furcsa volt, öt évig együtt melegítettünk, néztem is, jó mezt húztam fel? Ez persze csak vicc, nem leszek Máltai Szeretetszolgálat a Fradi ellen. Re­mélem, mindig nyerni fogunk elle­nük, de nagyon szurkolok, hogy a Fi­nal Fourban találkozzunk velük. Az ETO-ból kivel jön ki a leg­jobban? Heidi Lökével nagyonjól megért­jük egymást a pályán. Görbe már egy hete edz, nagyon várom, hogy visszajöjjön, mert nagyon szeretek vele játszani. Bódi Berni, Kovacsics Anikó... Sok jó játékos van, nem is szeretek kiemelni senkit. Nyolcán vagyunk újak, ez két hónap alatt nem áll úgy össze, hogy egymásra né­zünk, és tudjuk, mit akar a másik, de jó úton haladunk efelé. Tavaszra, amikor el fog dőlni minden, szerin­tem ez egy nagyon jó csapat lesz. Ön szerint ez a győri keret most erősebb, mint azok, amelyekkel BL-t nyert az ETO? Úgy gondolom, igen, pont azért, mert Ambros több játékosból tud meríteni. Két olyan sora van, hogy ha hat embert lehoz, hat ugyanolyat tud felvinni. Ha a taktika, amit már két hónapja gyakorolunk, összeáll, ak­kor ez hatvan percen át egy nagyon erős fal lesz. Tömöri Zsuzsa Öt év Után tért Vissza Győrbe (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents