Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-11 / 210. szám, péntek

www.ujszo.com | 2015. szeptember 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kvóta: a 22-es csapdája Herr Ahmed, gratulálunk, öt évig a várnai menekülttábor az otthona MÓZES SZABOLCS inte biztosan beve­zeti az EU a mene­kültkvótákat, de kérdés, mi lesz ez­után. Mindig csak egy lépéssel gon­dolkodunk előre, uniós és tagállami szinten is hiányzik a hosszabb távú tervezés. „A most érkezők közül a legtöbben nem beszélik a nyelvet, sokuknak semmi szakmája nincs. És nagyon téves elképzelésük van Németor­szágról. Ok csak a Mercedeseket lát­ják az utakon, de arra nem gondol­nak, hogy ezért itt is nagyon sokat kell dolgozni. Féltem őket, és féltem magunkat”—olvasom az Index müncheni riportjában megszólaló menekültpárti önkéntes hölgy aggo­dalmait. Az idézet rátapint az aktuális vita egyik legnagyobb hiányosságá­ra: most krízis van, de mi lesz pár év, évtized múlva? Ezen most senki sem gondolkodik. Brüsszelben elégedettek maguk­kal: kitalálták a menekültkvótákat. Pontosabban kitalálták a németek és a többi célállam vezetői, akik ezt az européer szolidaritás jeleként pró­bálják eladni, holott valójában az or­szágukba áramló menedékkérők és bevándorlók egy részétől próbálná­nak szabadulni. Működni fog? A nagy „Keleti menetelésből” is lát­hattuk, hogy a migránsok nem akar­nak a mi tájainkon maradni. Irány Németország vagy Skandinávia, en­nél kevesebbel nem érik be. És most képzeljük el azt a menedékkérőt, aki Berlinben kap egy papírt, s azt mond­ják neki: Herr Ahmed, gratulálunk, öt évig Bulgária az otthona, a várnai menekülttábor. És ott marad öt évig - ugye nehezen tudjuk elképzelni. Az időlegesen hozzánk küldöttek nagy része - akár tetszik a németeknek, akár nem - előbb-utóbb úgyis náluk fog kikötni. Nem azért, mert elker­getjük őket: Szlovákia mind az 5 millió lakosa felsorakozhatna Wel­come Refugees táblákkal, akkor is a gazdagabb államokba mennének. Jelenleg nem látni azt az eszközt, amely reálisan ide köthetné őket. A menekültkvóta, tűnjön bár­mennyire szolidárisnak és megala­pozottnak, csak tüneti kezelés. Ame­lyért az EU politikailag nagy árat fog fizetni - csúnyán összevesztek rajta a tagállamok-, miközben valódi meg­oldást aligha nyújt. A 20 ezres keret is kiborította az érintetteket, a 160 ezres aktuális kvóta ellen rúg-kapál Visegrád. Pedig már ez is kevés, csak idén több mint 1 millió migráns ér­kezik az EU-ba. Jövőre várhatóan még több. Azt pedig még csak találgatni le­het, hogy a jelenlegi hullám beindít-e egy ennél is nagyobb és tartósabb népvándorlást. A harmadik világban emberek milliárdjai élnek szegény­ségben, és reményt nyújthatnak ne­kik a mostani képsorok. A mene­kültkvótáknak és az érkezők lelkes fogadtatásának ugyanis rövid távon van egy hátulütője: még több embert biztat az embertelenül veszélyes út megtételére, korábbi egzisztenciája feladására - ugyanis távolról sem csak a háború elől menekülők jön­nek, sok gazdasági bevándorló is van köztük. A 22-es csapdája. Hosszú távon pedig az integráció kérdése a hátul­ütő. Ha elült a lelkesedés, akkor jön­nek majd elő azok a kérdések, ame­lyeket a kommentár elején idézett önkéntes tett fel. Hogyan tovább? SZERETNEK MINDENKIT MEGNYUGTATNI, HOGY A MENEKÜLT KVÓTÁINK A T KICSERÉLJÜK A NÉMETEKKEL A SZÉN-OIOXID- ^ KVÓTÁINKRA. EBBEN PROFIK VAGYUNK! 1 (Cartoon izer) Majd ha kivasalok A szombat azzal kezdődött, hogy a felső szomszéd fia hangosan szidta a magyarokat. Debil Or­bán, bömbölte, nem engedi tovább azokat a szerencsétleneket! Itt álljunk meg. Nemcsak azért, mert a szitkozódás idején a beván­dorlók már úton voltak a nyugati Ká­naán felé, hanem mert sokan bizo­nyára egyetértenek a felső szomszéd fiával, legalábbis, ami az idézett mondatot illeti. Talán úgy hiszik, egy nyitott, felvilágosult koponyával áll­nak szemben, akit a konzervativiz­musnak a szele sem mer meglegyin- teni, merthogy amit konzervatív szóval szokás illetni, az ugye, csakis rossz lehet, és hát ő egy nyitott, fel­világosult, modem koponya. Akkor kezdjük az elején. A felső szomszédok idős emberek. Bár a ma­ma is szereti szapulni a magyarokat, már sokszor segítettünk egymásnak, jó szomszédok vagyunk. A fiukat kiskora óta ismerem, kb. negyven éves. Nem a szüleivel lakik, de azért rendes gyerek módjára látogatja őket, már amikor itthon van, mert kami­onsofőr. Tőle hallottam először - a folyosón néha váltunk pár vidám és szívélyes szót szóval ő mondta va­lamikor a nyár elején, idézem, hogy iszony, amit az afrikai menekültek Franciaországban csinálnak. Rátör­nek a békésen pihenő kamionosokra, elállják a kamionok útját, hogy vi­gyék át őket Angliába. Tényleg? És ezt maga is tapasztalta? Igen. Egy­szer. Nem tudtak hozzá bemenni, mert belülről bezárta az ajtót, de amikor elindult, kövekkel megdo­bálták. Okulva a tapasztaltakból, a kamiontársaság megváltoztatta az útvonalat. Örül is, hogy nem kell arra mennie, mert az az erőszakos csvarga - értsd: horda, söpredék - ellepi az utakat, szerencsére a franciák már szögesdrótoznak. Reméli, hozzánk sose jönnek. Bár, amilyen ramaty ál­lapotban vannak a határok... Szombat reggelre határkérdés el­felejtve. Az erőszakos csvargából szerencsétlenek lettek, akiket a náluk is csvargább magyarok - értsd: Or­bán és Magyarország - akadályoz a szabad mozgásban. Miattuk a végén még itt körnek ki, ordította, nem elég nekünk a mi magyar csvargánk? Az utóbbi csakis mi lehetünk, akik Szlo­vákiában élünk, de ugye, egykutya, mind magyar csvarga. Az is, akitől már egy éve ingyen veszi az interne­tet. Mármint én. Ugyanis akkoriban megkért, adjam meg neki a mi wifink jelszavát, hogy kapcsolódhasson. Azért a néhány alkalomért, amikor a szüleinél van, hadd ne kelljen beve­zetni hozzájuk az internetet. Hát én kikérem magunknak a sér­tegetést. De nem fogok leállni vitat­kozni. Majd ha kivasalok, megvál­toztatom ajelszót. Mert mindennek van határa. Kell, hogy legyen. Marad a homály a vagyon körül LAJOS P. JÁNOS N égy év hiábavaló, eredménytelen munka, és minden marad a régiben. Ez lesz az összeférhetetlenségi törvényből, és ma­rad a jelenlegi jogszabály, amely talán már a kormánypárti képviselők számára is tarthatatlan, de szigorúbbat nem mer­nek elfogadni. Tavasszal a kormánypárt azzal utasította el az ellenzék által kidolgo­zott - talán nem tökéletes, de a jelenleginél jobb - jogszabályt, hogy egy közös javaslatra van szükség. A Smer alkotmányjogi „szakértője”, Miroslav Číž még azt is ki merte jelenteni, „hiszek abban, hogy lesz új összeférhetetlenségi jogszabály”. Mondta ezt egy héttel azután, hogy a smeres képviselők nem szavazták meg az ellenzéki javaslatot. Akkor úgy vizionálta, már 90 százalékban megegyeztek, és a maradék 10 szá­zalék is csak karnyújtásnyira van. Hát nem sikerült elérni. A Smer által benyújtott javaslatról az ellenzék már leszedte a keresztvizet, és nem felel meg a civil szervezetek által felállított hétpontos feltételrendszernek sem. Mi lenne a törvény lényege? Az, hogy az emberek lássák, hogy a par­lamenti képviselők, miniszterek, más fontos állami tisztséget betöltők hogyan gazdagodnak meg - hogyan változnak anyagi körülményeik - az adott választási ciklus alatt. Ugyan a törvény látszólag szélesebb körre lesz majd érvényes, mint eddig: kiterjesztenék azoknak az állami válla­latoknak a tisztségviselőire is, amelyekben az államnak csak bizonyos részesedése van, nem kizárólagos tulajdonos. A nyilvánosság várhatóan továbbra sem tudja majd meg, hogy milyen vagyonnal rendelkezik a parlamenti képviselő, a miniszter vagy a pol­gármester. A törvény nem mondj a ki, hogy a vagyont milyen módon kell bevallani, csak annyit szögez le, hogy be kell vallani az ingatlanvagyont, legyen az ház, lakás vagy egyéb ingatlan, valamint a 15 ezer eurónál na­gyobb értékű ingóságokat vagy a vagyoni jogokat. Az ingatlan esetében nem hoznak nyilvánosságra olyan adatot, amely alapján az azonosítható, tehát például a lakás, ház postacímét, így nehéz lesz megállapítani, hogy a vagyonbevallásban valós adatokat tüntettek-e fel. A vagyonbevallási ugyan - a már említett adatok kitakarásával nyilvánosságra kell hozni de az majd csak az űrlapból derül ki, hogy fel kell-e tüntetni a vagyon ér­tékét. Az űrlapot az állami funkcionáriusoknak és a parlamenti képvise­lők számára a parlament összeférhetetlenségi bizottsága hagyja jóvá, polgármesterek esetében pedig az önkormányzat által létrehozott bi­zottság. Mivel a törvény nem tartalmazza, nem biztos, hogy a bizottság elő fogja írni, hogy fel kell tüntetni a vagyon értékét is. Látszólag a nagyobb átláthatóságot szolgálja, hogy be kell vallani azt is, ha valaki 4000 eurónál értékesebb ingóságot, például egy autót kap kölcsön használatra, de sajnos csak akkor, ha a kölcsönzés ideje megha­ladja az egy évet. Vagyis elég lesz például „Ján Slotának” azt állítani, hogy az általa használt Bentley nem az ő tulajdona, csak 11 hónapra és 29 napra kölcsön kapta, és már nem is vétett a törvény ellen, ha nem tün­tette fel vagyonbevallásában az autót. FIGYELŐ Iszlamista kínozta, László Petra felrúgta Felismerték szíriai ismerősei azt a férfit, akit felrúgott egy magyar operatőr, miközben karjában a gyerekével menekült. Az Iszlám Állam foglyul ejtette és meg is kínozta Szíriában azt a fér­fit, aki Európába menekült kisfiá­val, és akit két nappal ezelőtt az N1 TV operatőre, László Petra menekülés közben elbuktatott Röszkén - írja az olasz Repubbli- ca a férfi szír ismerőseire hivat­kozva, akik a világot bejárt szé­gyenteljes videón felismerték őt. A férfi Oszama Al-Ghadab, a szír első osztályú Al-Fotuwa SC edzője volt. A kislányával futott a karjában, amikor a magyar nő há­tulról elgáncsolta, ő pedig a gye­rekére zuhant. Egy Magyarorszá­gon, Bicskén élő szír orvos, Osszamah Bourgla aFacebookon azt írja, hogy a férfi háromgyere­kes apuka, Deir Al-Zaur város la­kója, első osztályú labdarúgócsa­patának valamikori tagja, edzője, a tartományi labdarúgó-szövetség elnökségi tágja. Tüntetéseken vett részt, ezért vitték be és kínozták meg. Családjával ezután elmene­kült Törökországba, sérült fia és felesége még mindig egy török menekülttáborban van. László Petra egyelőre nem kért bocsána­tot a nyilvánosság előtt a történtek miatt. (hvg.hu) Arab nyelvű üdvözlet német lapokban Két nagy példányszámú német napilap arab nyelvű üdvözletét és útmutatót tett közzé a migránsok- nak arról, hova fordulhatnak kü­lönféle ellátásért. A legolvasot­tabb két lap, a Bild és a Berliner Zeitung négyoldalas mellékletet fűzött a kiadásához, az „Üdvö­zöljük Berlinben, végül is elérték Berlint, mi most a teendő” főcím­mel. A négy oldalon egyebek kö­zött arab nyelvű térkép van a né­met fővárosról, amelyen bejelöl­ték a menekülteknek szállást nyújtó központokat, az egészség- ügyi intézményeket, a játszótere­ket, az ingyenes tanfolyamokat kínáló nyelviskolákat és más fon­tos helyeket. Van benne egy rövid arab-német miniszótár, és ma­gyarázat a menedékkérőkre vo­natkozó szabályokról. A mellék­letben Michael Müller, Berlin fő­polgármestere arab nyelven üd­vözölte a migránsokat, és azt ígérte nekik: tapasztalni fogják, hogy „a német főváros nyitott, to­leráns és nemzetközi metropo­lisz”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents