Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-10 / 209. szám, csütörtök
Vadászat | XI A mvokürt tudománya A szarvast lehet vadaszni lesről, gyalogcserkészettel és hívással. A hívókürttel gyakorolt vadászat a valóságos vadásztudomány, amihez rendkívül jól kell ismerni a vad természetét, szokásait, viselkedését. Nemcsak egyszerű A királyi vad, vagyis a gímszarvas Ha szeptember, akkor szarvasbőgés. 20-30 évvel ezelőtt az úgynevezett szarvasos területekből nagyon kevés volt. A Kárpátok komolyabb erdeit és a nagy folyók ártéri területeit leszámítva a szarvas mutatóba sem volt. hangutánzásról van szó, hanem a vad és a fajtársa hangján megszólaló vadász közötti párbeszédről. A bőgésnek sok fajtája van, a hangok, szituációk megértéséhez évtizedes tapasztalat szükséges. A gyakorlott vadásznak nem is kell látnia a bikát, a hangja alapján képes megállapítani, „kiről" van szó. A szarvas vadászata bőgőkürttel nem a kezdőknek való, sok-sok gyakorlást igényel, és megtanulni csakis hozzáértő segítségével, a gyakorlatban lehetséges, (tf) hol pedig állan- j \ dó vadként tar- / \ tották számon I X a szarvast, ott 1 jóval kevesebb volt belőle, mint manapság. Ebben is óriásit változott a világ az utóbbi évtizedekben. Számtalan kimondottan apróvadas területet látogattak vaddisznók, pár évre rá a szarvas is megjelent. Több mint 30 éve rendszeresen járok a tavaszi tenyészszemlékre, és ha csak az egyik legnagyobbat és legtöbbet látogatottat, a Lévai Vadásznapokon bemutatott tenyészszem léket veszem alapul, akkor a kiállítások 20 éves eredményei a szarvas soha nem tapasztalt térhódítását mutatják. A BOGES KEZDETE VÁLTOZÓ A vadászati törvény értelmében a gím szarvasbika és a szarvasborjú augusztus 16-tól január 15-ig, a szarvastehén augusztus 16-tól november végéig vadászható. Bőgő bikára vadászni viszont csak a szarvasok párzásakor lehet, szarvasbőgés idején. A bőgés kezdetét több körülmény befolyásolja. Az alacsonyabban fekvő területeken az ártéri erdőkben hetekkel korábban indul a bőgés, mint a Magas-Tátra felsőbb régióiban. Nagy melegben vontatottan kezdődik, hűvösebb időben viszont élénkebbek a bikák. Természetesen előfordulhatnak érdekes eltérések is. A Nagy-Duna árterületén például természetes, hogy augusztus végén megszólal a szarvasbika, míg hegyvidékeken 2007-ben a december eleji 18-20 fokos nappali hőmérséklet mellett még néhol lehetett bőgést hallani. Erősen zavart területeken a bőgés a sötétségre korlátozódik, de ezt semmilyen szabály nem köti. A HÖLGYEKÉ AZ IRÁNYÍTÓ SZEREP A szarvasbőgés leglátványosabb résztvevői a „koronás urak", a szarvasbikák. Mint a fajfenntartás kérdéseiben általában, az egész hangos cirkuszban szarvaséknál sem a bikáké az irányító szerep. A szar- vasbőgést a szarvastehenek biológiai órája irányítja, és csak a párzásban részt vevő tehén reagál a bika közeledésére. A szarvasbőgés idejére összeverődött szarvashölgykoszorút, a rudlit sem a szarvasbika irányítja, hanem a mindig mindenre figyelő vezértehén. Ha egyszeregy rudli valamilyen okból megindul, akkor a bika ritkán marad ura a helyzetnek. Egyedül azt teheti, hogy követi a szarvasteheneket. A tehenekért vagy a csapatbika pozíciójáért a bikák közt komolyversengés folyik, amire a tehenek nem figyelnek. A természetes kiválasztódás azért megtörténik, mert többnyire a legerősebb, legegészségesebb és más leg tulajdonsággal rendelkező szarvasbika tudja átvinni az örökítő génjeit. A párzás előjogáért folyó viadalokban megtörténhet, hogy két küzdő fél közül a vesztes az életével fizet a próbálkozásért. Takács Frigyes Ahol farkas van, ott nincs szarvasbőgés Ragadozók járta területen gyakran előfordul, hogy a szarvasnász bőgés nélkül folyik. A medve rossz vadász, fiatal szarvasborjún kívül egészséges szarvast nem tud lefogni. Ha viadal közben megsebesült vagy vadász által megsebzett szarvasbikára talál a medve, akkor lehet az ő jussa. A farkas, az más. Farkas megjelenésekor elhallgatnak a bikák. Egy kifejlett, életerős szarvasbikával egy vagy két farkas nehezen tud bármit is kezdeni. De szeptemberben és októberben a farkasok tanítják vadászni a már kifejlett, anyányi kölykeiket. Ilyenkor mindent megtámadnak. Ha a szarvas tudomást szerez a farkas jelenlétéről, amihez elég neki a ragadozó pár napos „hideg" nyoma a területen, nyomban elhallgat. Nem fogja öblös hangon hirdetni, hogy „itt vagyok!" (tf) L M «fea ľ íulM ftS «r.» , * % -f ŕ_____________
