Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)

2015-09-02 / 202. szám, szerda

www.ujszo.com | 2015. szeptember 3. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 3 Főleg a főváros és a nagyobb városok környékére jellemző, hogy mezőgazdasági földet nyilvánítanak építkezési te­rületté (Vladimír Šimíček illusztrációs felvétele) Kié legyen a termőföld? GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK SUSLABÉLA Robert Fico kormányfő tegnap, a parlament ünnepi ülésén újfent nyomatéko­sította, a kormány lépéseket tesz annak érdekében, hogy a szlovákiai termőföld ne kerüljön külföldi tulajdonosok kezébe. A jogszabály, melynek értelmé­ben külhoni személyek is megvásá­rolhatják az itteni mezőgazdasági területeket, már egy éve hatályos Szlovákiában. Ezt tíz évre szóló, ún. vásárlási tilalmi időszak előzte meg az ország uniós csatlakozását köve­tően. Kijátszható jogszabály Martin Vlachynský, az INESS gazdaságkutató intézet munkatársa úgy véli, hogy a jelzett tízéves tilal­mi időszak csak formális volt, a tör­vényben könnyen meg lehetett talál­ni a kiskapukat. Ha egy külföldi szlovákiai termőterülethez akart jutni, megvásárolt vagy létrehozott egy itteni illetőségű korlátolt felelősségű társaságot és könnyen földhöz jutott. Véleménye szerint nem kell tartani a külföldiek föld- vásárlásától, a mezőgazdasági föld­területek ugyanis Szlovákiában ma­radnak, nem lehet innen elvinni őket külföldre. Egyenesen jónak tartja, ha jönnek a külföldi érdeklődők. „A mezőgazdasági termelésben is ha­ladni kell a korral, odafigyelni az új technológiákra, a korszerű know- how-ra, az eredményesebb növény­fajtákra. S azzal, hogy külhoni ag­rártermelők jönnek Szlovákiába, az ország mindenképpen nyerhet” - részletezte Vlachynský. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) mintegy 150-200 ezer hektárra becsüli azt a területet, amely külföldi tulajdonosok kezé­ben van. „Szlovákiában jelen van­nak a dánok, a németek, a hollan­dok, valamint kínai gazdákról is ér­tesültünk” - mondta lapunknak Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. A kamara ragaszkodik ahhoz a nézet­hez, miszerint a hazai termőföldnek hazai kézben kellene maradnia. Robert Fico kormányfő tegnap megerősítette, hogy Szlovákiának az Európai Unió nyomására módosíta­nia kellett a földtörvényt, melyből eredően ma a külföldi befektetők is mezőgazdasági földterületekhez juthatnak nálunk. „A mezőgazdasá­gi földterület azonban stratégiai nyersanyag. Ezért nem nézhetjük tétlenül, hogy egyes külföldi társa­ságok különböző vállalatok megvé­telével több ezer hektárnyi szántó­földhöz jutnak, amelyek értéke óri­ási” - mondta tegnap a miniszterel­nök. Fico ígéretet tett arra, hogy or­vosolni próbálja a helyzetet, még olyan áron is, hogy esetleg konflik­tusba keveredik az Európai Unióval. A bumeráng-effektus A kormány attól tart, hogy a szlo­vákiai mezőgazdasági területeken a külföldi tulajdonosok felhagynak a termesztéssel - gyárakat, üzleteket, különböző hivatalokat létesítenek a korábbi szántóterületeken. Viszont az ilyen jellegű riogatás bumeráng­effektust válthat ki. Egyrészt köz­tudott, hogy egy-egy földterület jel­lege átminősitésének gyakorlati megvalósítása a szlovákiai hivata­lok kezében van. És mindenekelőtt azért jöhet szóba a bumeráng, mert a kabinet önmaga kijelentéseivel szemben cselekszik, amikor egy- egy mezőgazdasági földterület építkezési területre való átminősí­téséről dönt, ha az a terület például Kik juthatnak termőföldhöz? ► első körben azok a honi gazdák, akik legalább három éve gazdálkodnak abban a kataszterben, ahol az eladó parcella fekszik, ► második körben azok, akik a szomszédos katasz­terben gazdálkodnak legalább 3 éve ► akiktávolabb gazdál­kodnak, csak a harmadik körben tehetnek ajánlatot ► hátrányos helyzetbe kerülnek a 40-50 év feletti kezdő gazdálkodók éppen egy autópályaszakasz­építéshez kell. „A kormányfő kijelentette, arra fognak törekedni, hogy a termőföl­det nemzeti kincsként kezeljék, s ezt az Alkotmányban is rögzítsék. A Szlovákiai Agrárkamara már több éve figyelmeztet erre. Véleményem szerint szabályozni kellene, hogy mezőgazdasági földet csak fizikai személy és egyben szlovákiai lakos vehessen, mégpedig egy meghatá­rozott maximális területtel, például 200 hektárral. Ugyanakkor meg kel­lene határozni a jogi személyek gaz­dálkodását, mondjuk legfeljebb 1000-1500 hektárban. Abban az esetben, ha a gazda állattenyésztés­sel is foglalkozik, akkor 500-600 hektárral nagyobb földterülettel rendelkezhetne. Ezzel egyértelműen növelni lehetne a vidéki foglalkoz­tatottságot” - fejtette ki lapunknak Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárka­mara (AKS) elnöke. Bürokrácia-rengeteg A vásárlás megakadályozásával szemben állók tábora sokkal inkább a könyörtelen bürokráciával kap­csolatban hallatja a hangját. Ok úgy vélik, hogy az érvényben lévő jog­szabály túl bonyolult feltételrend­szert ír elő. A termőföldhöz ugyanis elsődlegesen azok a honi gazdák jut­nak hozzá, akik legalább három éve gazdálkodnak annak a településnek a kataszterében, ahol az eladásra szánt mezőgazdasági földterület ta­lálható. A sorrendben második helyre kerülnek azok az érdeklődők, akik legalább három éve folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, de azt a szomszédos kataszterben te­szik. A jogszabály tehát tulajdon­képpen diszkriminálja azokat, akik egy-egy távolabbi kataszterben jegyzett földterülethez szeretnének hozzájutni. Ők csak és kizárólag ab­ban az esetben vehetnek földet egy- egy, tőlük távolabbra eső kataszter­ben, ha annak gazdái nem érdeklőd­nek az eladandó szántóterület iránt. A törvény értelmében ugyanis elő­vásárlásijogot élveznek az adott ka­taszterben gazdálkodók. És végül megalapozatlanul hátrányos hely­zetbe szorítja a törvény azokat is, akik ugyan kezdő gazdaként, de már 40-50 év feletti korban akarnak földterületet vásárolni. Folytatódik a kínai pánik Peking/London. Pár nap nyuga­lom után ma újra beindult a rész­vényáresés a tőzsdéken. Múlt hét elején a kínai gazdaság vészes lassulása indította be az óriási zuhanást az európai és amerikai tőzsdéken, a hét második felében aztán kissé emelkedtek a részvé­nyek, tegnap pedig újabb adat je­lent meg, amely ráerősített a kínai gazdaság gyengélkedéséből táp­lálkozó félelmekre. Tegnap közép-európai idő szerint a reggel záró ázsiai tőzsdék többségében is komoly csökkenés volt, dél körül a nyugat-európai részvény- piacokon is jelentős részvényár- esést lehetett feljegyezni. A né­met, francia, brit, spanyol rész­vényindex is 2 százalék feletti mínuszban, és a közép-európai börzék mutatói is másfél százalék körüli veszteséget mutattak. Az olaj ára a hétfői emelkedés után újra esett. A Brent olajfajta bar­reljét tegnap délben 2,45 dolláros eséssel 51,70 dollárért (46,10 eu­ró) adták. (hvg.hu, SITA) Kisebb az eurózóna szétesésónek esélye Berlin. A Sentix ügynökség fel­mérése szerint az eurózóna szét­esésének esélye kilenc havi mélypontra csökkent, a befekte­tők szerint mindössze 17,2% az esélye annak, hogy a közös pénz­nemet használó országok nem bírják ki a gazdasági nyomást. Az érték még az előző hónapban is csaknem 10 százalékponttal volt magasabb, júliusban 26,5%-on állt. Az euróövezetet fenyegető veszélyek közül ugyanis egyre kisebb az esélye annak, hogy Gö­rögország távozik, miután az or­szág megegyezett a hitelezőkkel egy harmadik segélycsomagról. Ennek keretében gazdasági re­formokért cserébe a görög gaz­daság 86 milliárd euró hitelben részesül. (SITA) Hitelnyújtás csak az NBS engedélyével Pozsony. Tegnaptól csak a Szlo­vák Nemzeti Bank (NBS) enge­délyével rendelkező nem banki intézmények nyújthatnak hitele­ket. Az NBS tájékoztatása szerint 32 kérvényt kaptak, a bank eddig 16 kérvényezőnek adta meg az engedélyt. Az engedélyt kapott hitelintézetek listája a bank hon­lapján megtalálható. Az enge­déllyel nem rendelkező intézetek új hiteleket már nem nyújthatnak, a régi szerződések azonban ér­vényben maradnak. Augusztus végéig egyébként 25 bank és 227 nem banki intézmény nyújtott hi­teleket Szlovákiában. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7328 Lengyel zloty 4,2375 |~Ť~ Cseh korona 27,02 D Magyar forint 314,50 D Horvát kuna 7,5520 D Román lej 4,4407 n Japán jen 134,87 D Svájci frank 1,0825 Kanadai dollár 1,4856 D USA-dollár 1,1236 n VÉTEL - ELADÁS 8ANK DOLLÁR | CSEH KORONA | FORINT Sberbank 1,16-1,09 27,83-26,21 328,68-300,37 OTP Bank 1,17-1,07 28,22-25,85 328,73-301,02 Postabank 1,16-1,08 27,97-26,08­Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,77-26,23 328,02-299,77 Tatra banka 1,16-1,09 27,84-26,21 326,67-301,85 ČSOB 1,15-1,10 27,71-26,34­UniCrodit Bank 1,15-1,10 27,71-26,36 330,07-298,63 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: I Egy gyógyszer- több hatás • Tisztázza a fejfájás okát! • Tíz javaslat a szülőknek • Amikor túlzásba visszük az egészséges táplálkozást Szeptember 3-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents