Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-09 / 208. szám, szerda
KELET- ES KOZEP-SZLOVAKIA 2015. szeptember 9., szerda 17. oldal A kastély helyén álló kúriát Lorántffy Zsuzsanna építtette a 17. században, a munkálatok valószínűleg 1654-ben fejeződtek be (Leczo Zoltán felvétele) FÓKUSZBAN Nincs pénz a felújításra Kirélyhelmec. Nem kapott támogatást a bodrogközi város a művészeti alapiskolának otthont adó Lorántffy-kastély felújításához, ezért a megkezdett rekonstrukciót idén nem tudják folytatni. A műemlék- épület felújítását a város előző vezetése kezdte el, erre a célra akkor 14 ezer eurót költöttek. A Lorántffy-kastély komplex felújítását idén a kulturális minisztérium segítségével folytatni szerették volna. Az elkészült projektdokumentáció szerint - kb. 900 ezer euró felhasználásával - az épület külső falait újraburkolnák, a fűtési és a villamosvezetékhálózat felújításán kívül egy összekötő folyosót is építenének, valamint kicserélnék az épület ajtóit és ablakait. A támogatási kérelmet azonban forráshiányra hivatkozva elutasították, a rekonstrukció elvégzésére a város a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetében önerőből nem vállalkozhat. (leczo) Két kereszt, félhold és csillag Felújítják az egykori losonci városháza épületét LECZO ZOLTÁN Nagykapos Kiskapos, Vesícóc és Csepely egyesítéséből keletkezett. NAGYKAPOS Az Ung-vidéki település elődjének neve már a 13. század elején szerepelt a leleszi alapítólevélben. A címer szimbólumai - a vörös alapon elhelyezett két kereszt, a csillag és a félhold - vélhetően a prépost- ság középkori pecsétjéről származnak, ugyanis a konvent abban az időben a város birtokosa volt. 1417- ben mint mezővárost emlegetik, és vásári központ is volt. A Nagykapos elnevezés először 1412-ben bukkan fel, az 1427-ben elvégzett összeírás szerint portáinak többsége a homonnai Drugeth család tagjaié volt. A szépen gyarapodó mezővárost 1530-ban a Drugethek egyik sarja és Losonczy Antal elfoglalta és kirabolta, majd Ferdi- nánd király Serédy Gáspár segédletével visszaszerezte a leleszi kon- ventnek. A 16-17. században élénk kereskedelme volt, és számos iparos is megtelepedett Nagykaposon, amiről a céhek nagy száma is árulkodik. Fontosságát az is kiemeli ebben a korban, hogy a közeli Ungvár megyeszékhelyen kívül itt is volt megyei törvénykezés, és közelében néha megyei közgyűléseket tartottak. A kurucháborúk idején népessége nagyon meggyérült, de a város nem néptelenedett el teljesen. II. József reformjainak következtében egy időre a Vallásalaphoz került, majd a hűbéresség megszűnéséig a Jászói prépostság birtoka volt. A mai város négy önálló település - Nagykapos, Kiskapos, Csepely és Veskóc - egyesítéséből jött létre. Legközelebb Nagymegyer címerét mutatjuk be. Eghazas Kapus ŤŤ C *. % s > A pápai tizedgyűjtők 1332 és 1337 között Szent Miklósnak szentelt római katolikus templomot találtak Nagykaposon, amelynek János és Benedek nevű papja volt. Ez a minden bizonnyal gótikus építmény volt a mai református templom közvetlen ____ e lődje. Templomának meglétét 1400-ban közvetve bizonyítja a település névtoldaléka: Eghazas Kapus, akárcsak a 15. században gyakran előforduló megkülönböztető név: „Kápol- nás - Kapos”. Eddigi ismereteink szerint Csepelynek, Kiskaposnak és Veskócnak a középkorban nem volt temploma, (bogoly) PUNTIGÁN JÓZSEF Több mint egy évtizede elhagyatottan állt ée pusztult a város egyik legszebb középülete, az egykori városháza. LOSONC Az épületet felújítják, a munkálatok már elkezdődtek. A régi losonci városháza 1999 júniusáig töltötte be funkcióját, akkor új épületbe költöztek onnan a hivatalok. A város jelenlegi vezetése sikeresen pályázott a földművelődési és vidékfejlesztési minisztériumnál, illetve az Európai Unió alapjaitól közel 2,4 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott, a városnak az 5 százalékos kötelező önrészt kell állnia. Az épülettel együtt megújul a Herz utca is. A városháza építésére kiírt pályázat győztese a budapesti Nagy Virgil és Kolbenhayer Viktor építész által benyújtott pályamunka lett. Alapkövét 1893. július 12-én tették le és 1894. szeptember 29-én avatták fel az épületet. Késői reneszánsz-barokk stílusban épült. Bejárati részét hosszú, plasztikus neobarokk homlokzat jellemzi, melyek felett domborművek és a város címere található. A városi címer egy másik változata a Kubinyi- térre néző homlokzatra is felkerült. Dísztermében számos neves személyiség fordult meg. A legemlékezetesebb találkozóra 1927 tavaszán került sor, amikor Móricz Zsigmond és felesége járt itt. Az alapkövét 1893-ban rakták le (Képarchívum) A régi városháza a település egyik domináns épülete (A szerző felvétele) KZ2
