Új Szó, 2015. szeptember (68. évfolyam, 202-225. szám)
2015-09-09 / 208. szám, szerda
121 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2015. szeptember 9.1 www.ujszo.com Tallós község első kastélya és második temploma A tallósi kastélyban nyílt meg az ország első állami árvaháza 1763-ban GÁGYORJÓZSEF ,A~ \ Az Új Szó augusztus 12-i számában terjedelmes írás jelent meg a barokkklasszicista stílusban épült tallósi kastélyról. TALLOS A kastélyt 1760-ban gróf Esterházy Ferenc építtette, s Mária Terézia jóváhagyásával 1763-ban az ország első állami árvaháza nyílt meg benne. Jelenleg egy kisebb részében speciális iskola működik, a nagyobbik része lakatlan. A kastélyt a helyi önkormányzat nem bérelheti, a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium egymásra mutogatva gördítenek érthetetlen akadályokat az épület megmentése elé. Közben az épület állaga egyre romlik, s ha rövid időn belül nem születik észszerű döntés, egy jelentős műemlékkel leszünk szegényebbek. A kastély A ma látható kastély helyén a 17. században egy reneszánsz stílusban épült kastély állt. Erről a kastélyról hitelt érdemlő adatokat a Galgóczy János nagyprépost által megtartott egyházlátogatásról 1756. június 28- án felvett jegyzőkönyvből tudunk. Ez egyebek mellett a következőket írja: „Földesúr nagyméltóságú ga- lántai és fraknói Esterházy Miklós úr. Ezen a helyen rezidenciája, lakóhelye van, amiben egyházhatósági engedéllyel felállított kápolna van, amiben ugyanazon hatóság engedélyével a plébános sérelme nélkül néhányszor egy-egy szentmisét szoktak végezni. Szent szerelvénnyel tisztességesen el van látva.” Hogy milyen volt ez a kastély, ez idáig csak sejteni tudtuk. Augusztus elején a község polgármestere, Horváth Zoltán és a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója, Kep- pert József látogatást tett a magyar- országi pápai várkastélyba. A tallósi krónika számára értékes anyaggal tértek haza. Digitális formában meghozták a várkastély 1799. március 23-án készült, az 1796. évi leltárállapot ismételt számbavételét. Az Ebédlő Palota leltára négy képet jegyez: a pápai vár, a szenei kastély, a tallósi kastély és a devecseri vár képét. A 15. sorszám alatt ez olvasí . f * 11 I 1 f ág® íÄSŕ A tallósi Esterházy-kastély és a templom 17. századbeli elődje (Képarchívum) ható: „Tarlosi kastélynak, s azon tájékának hasonló nagy képe”. A „hasonló” jelentése - a sorszámban megelőző képek alapján - „Tölgy fábul való aranyozott rámában nagy képe”. A képről (festményről) felvételt is hoztak. Hogy ki és mikor festette a képet, arról nincs tudomásunk. (A kép létezéséről jelen sorok írója tudott, csak abban a tudatban volt, hogy az a jelenlegi kastélyt ábrázolja.) A felvételről Tallós két jelentős épületének számunkra mind ez ideig ismeretlen képe tárul elénk: az egykori kastély és a község második temploma. S természetesen mindkettőnekakömyezeteis. Akép betájolásához feltétlenül tudnunk kell, hogy az új kastélyt a régi alapjaira építették, továbbá azt, hogy a jelenlegi, időrendben harmadik templom nagyjából a képen látható második templom helyén épült fel. A festő a képet oly módon alkotta meg, mintha légi felvétel lenne. (A tájékozódásban segít bennünket, ha a képet megfordítva szemléljük.) A régi kastélyt két oldalról út fogja közre. Feltételezhetően a belső udvarra mindkét irányból volt bejárat. Talán bejáratot jelölnek a patkó alakú rész két oldalán kiemelkedő kapuoszlopok is. A kastélyt díszes kerítés veszi körül. Jellemző a szimmetrikus elrendezés, ami az épületrészekre, az ablakokra, a be- és kijáratokra és a kerítésen belüli parkosított területekre egyaránt vonatkozik. A főhomlokzat külső oldalán három kiugró épületrészt látunk, ugyanitt két kijáratot is a bekerített, parkosított- nak tűnő területre. A patkó alakú rész közepén magas bejárati kapu látható. A kapun túl, Eperjes felé a kép fákkal vagy bokrokkal övezett utat ábrázol. A Vezekény felőli oldalon a Feketevíz folyón átívelő hídra figyelhetünk fel. A híd és a kastély között lovakat láthatunk, akárcsak a belső udvaron. A templom Tallós első templomának építési idejét a második felsőszeli templom építési ideje körüli években, 1524 körül kereshetjük. Fából készült, s az egykori (akkor még nem létező) iskolaudvar területén állt. Kép nem maradt fel róla. 1673-ban még megvolt. A község második templomát Nagyszeghy Pál plébánossága alatt, 1702-ben építették. Szabó János nagyfödémesi plébános 1809-ben (51 éves korában) gyerekkorára emlékezve (1760-as évek) a következőket írja: „... a galántai, szeredi és tallósi (templomok) pedig csak afféle verébfészkek voltak.” Az 1731. évi, Jelenffy János által felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvben a templomról a következőket találjuk: „A templom a Szentháromság tiszteletére van szentelve. A szentély bolthajtásos, de a többi része fagerendás padlású. Padjai kétfelé osztottak. Fakarzata, kórusa L betű alakkal bír és orgona nélküli. A templom tetőzete zsindelyes. A templom körül (!) van egy kerítetlen temető, a templom mellett pedig egy harangláb két felszentelt haranggal. A templom záporesők alkalmával vízzel telt meg.” A már említett 1756. évi Galgóczy-féle jegyzőkönyv szerint az orgona rossz (de már van!), a fakórus festetlen, a faharangláb dü- lékeny. A tallósi plébánia Felsőszeli filiájából 1760-ban önállósult. Az 1784. évi Batthyány-féle jegyzőkönyvből megtudhatjuk, hogy a templom belül téglával kirakott, tetőzete fazsindelyű, a harangláb egészen új, a harangok egyike, a nagyobb, egymázsás, a kisebb 80 fontos (44,80 kg), a templom szentélye bolthajtásos, hajója azonban fagerendás padlású és szobrokkal megtámasztott, fakórusa bedőléssel fenyeget, az orgona 5 változatú, de rossz, padjainak száma 32, ezek kétfelé osztottak s nagyobbrészt töredezettek. A templom és a sekrestye ajtaja jó karban van. A templomnak tornya nincs, se sírboltja. A templom az anya- valamint a fiókegyház- beli hívek befogadására elégtelen. A festményen látható, hogy a templomba a bejárat közvetlenül az utcáról nyílt. A templom Vezekény felőli oldalán összesen három ablakot látunk, feltételezhetően a másik oldalon is ugyanennyi volt. A templom Eperjes felé eső oldalán van a magasba emelkedő harangláb. Tallós harmadik, jelenlegi temploma 1798-1801 között épült. A temető A kép temetőt nem ábrázol. Tekintettel a templom kastélyhoz való közelségére a „körül” meghatározás a második templom esetében kissé félrevezető, esetleg úgy értelmezendő, hogy a templom a temető szélén állt. A festmény 1796-ban már megvolt, hogy mikori állapotot mutat, nem tudjuk, az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből azonban kiderül, hogy a temető 1731 és 1756 között került a mostani helyére, akkor még a falun kívülre. A temető központi keresztjén még az 1990-es években az 1756-os évszám volt olvasható. A falu A házak a kastély melletti utak mentén rendezetten, egyenes vonalban helyezkednek el. Jobbról és balról is mellékutcák képe rajzolódik ki előttünk. Hegysúr írásos emlékét ünnepelte Augusztus 29-ón és 30-án emlékezett meg a község lakossága a falu első írásos emlékének 770. évfordulójáról. A rendezvények a délelőtti órákban kezdődtek a régi iskolában. Az ArTUR Polgári Társulás - Zuzana Kierulfová vezetésével - az ökoközpont bemutatása után az iskola átalakításáról vetített filmet. Közben a gyerekek kézműves-bemutatón és -foglalkozáson vettek részt. Délután az új iskola épületében folytatódott a műsor. Az előcsarnokban a helyi gyümölcs- és zöldségtermesztők terményeinek bemutatása, valamint a szervezet életéből készült fényképkiállítás fogadta a látogatókat. Ezt követte a Szenei Városi Múzeum tárlatának, a Mátyusföldi Múzeumi Társaság tárlatának és a Képek Hegysúr község történetéből című kiállításnak a megnyitója. A falu életéről, leleteiről Gaucsík István Adalékok Hegysúr középkori történetéhez (magyar nyelven), Marek Budaj Hegysúron és környékén talált pénzérmék (szlovák nyelven) tartott előadást. A Súri Vigadóban Gujber László polgármester mondott ünnepi beszédet. Ezt követte az ökumenikus istentisztelet, melyet Gajdoš Pál helyi katolikus plébános és Kiss Tibor jókai református lelkipásztor mutatott be. Itt adtunk hálát az eltelt 770 évért és azért, hogy szülőföldünkön élhetünk anyanyelvűnket beszélve. Ezután a Mini Tini nagymagyari táncegyüttes fellépése következett. Utánuk a nagyfödémesi fúvószenekar lépett színre. Mindkét együttesnek hegysúri tagjai is vannak. Majd a helyi nyugdíjasok énekkarának műsora következett Szalay Erzsébet vezetésével. Fejes Gita Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményéből adott elő részletet. Őket követte Robo Kajzer és Peter Meluš szórakoztató műsora. Ezután a magyarországi MC. Haver és Teknő lépett színre. Majd táncmulatság következett, melyen a zenét az egyházfai EMP-TRIO szolgáltatta. A műsort Karkesz Nikola vezette. Frissítőről, cigánypecsenyéről és vadgulyásról a helyi vadászok gondoskodtak. A süteményeket, pogácsákat a Csemadok helyi alapszervezetének tagjai és több ügyes kezű asszony készítette. A gyerekeket ugrálóvár, lovaglás, pónisimo- gatás és arcfestés várta. Az arcfestés Kiss Miriam helyi kozmetikus keze munkáját dicsérte. A hajnalig tartó táncmulatság után vasárnap délután az öreg tűzoltófecskendőt mutatták be a futballpá- lyán. Az eseménysorozatot bajnoki futballmérkőzés zárta. (G E.)
