Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-31 / 201. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2015. augusztus 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Balkáni jövőképek Az EU-nak alapvető érdeke a Nyugat-Balkán gyors integrálása Modem migráció - okostelefonnal a fél világon át RAVASZ ÁBEL A menekültválság egyebek mellett arra is rámutatott, mekkora kockázatot és problémaforrást jelent az egyesült Európa számára, hogy a Balkán országai, amelyek egyértelműen az európai közösség részét képezik, nem integrálódtak az Európai Unióba. Ráadásul az integrációs folyamat mintha elakadt volna. Az, hogy a szárazföldön érkező menekültek ekkora problémát jelentenek a délkelet-európai országoknak, részben abból adódik, hogy nemzetközi struktúrák nélkül az egyes országok saját maguk számára kedvező, a többiek számára viszont csak a nyomást megnövelő eszközöket használnak a migráció irányának és sebességének befolyásolására. De ez csak a legújabb a térség rendezetlen problémái közül. A volt jugoszláv határok máig sok helyütt tisztázatlanok - például a szerb-hor- vát Duna menti határon olyan területek is vannak, amelyeket njindkét állam magának igényel, és olyanok is, amelyeket egyik sem. Ennél is kellemetlenebb, hogy a térségben egy olyan állam is létezik, Koszovó, amely létét egyes országok megkérdőjelezik, elsősorban Szerbia, Oroszország és szövetségeseik, ebben az esetben beleértve Szlovákiát is. Az abszurd kategóriába tartozik Macedónia esete, amelynek a nevét nem hajlandók elismerni a görögök, ezzel blokkolva az ország nemzetközi cselekvőképességét. Ráadásul a háború által okozott problémák ma is rendezetlenek. Srebrenica és a boszniai háborús bűnök éket vernek a szerbek és bos- nyákok közé, az EU szempontjából pedig roppant kellemetlen, hogy a jelenlegi horvát elnök tanácsadói között van a háborús bűnökért Hágában elitéit, majd nagy meglepetésre másodfokon felmentett Ante Gotovina tábornok is. A háború alatt elüldözött közösségek - például a hor...kotmányunk F társak, újra itt van tember elseje, kotmányunk ünnepe - írhatnánk át szlovák viszonyokra a magyar filmszatírából vett szöveget. Bizony, nem ünnephez illő patetikus szöveg. De hát mindennek s mindenkinek amit megérdemel. Tanúja voltam, ahogy a napok alatt összeeszkábált, jobbára más országok alkotmányaiból kölcsönvett és a csehszlovák alkotmányból építkező szöveg a szlovák parlament elé került, tanúja voltam annak a patetikus vitának, amely bőven tartalmazott parodikus elemeket. S tanúja voltam annak a név szerinti szavazásnak is, amelyet óriásképernyőn Pozsony belvárosában nézhettek az emberek. Láttam az alkotmány aláírásának műtradicionális, patetikával átszőtt ünnepét, és az akkori tragikomikus hangulat kételyei és félelmei azóta sorban beigazolódtak. Maga az alkotmány preambuluma is kérdéses: egyrészta 19. századot idéző nemzetállami kirekesztő szövegezés, másrészt utalás olyan keresztény hagyományokra, amelyek az ország lakosságának nem voltak és nem is lettek sajátjai. A hatalommegosztás szép megfogalmazása után 23 év gyakorlat, amelyben az alaptörvényből jobbára azok csináltak tépőkalendáriumot, akik mellkasukra tett kezükkel, könnyes szemmel mondtak igent a nevezetes szavazáson. A keresztényi hagyományokkal nagy bajban vagyunk. A virtuális térben nevüket vállalva jobbára középosztálybeli, ha nem is nagy, de tartós jövedelemmel és piacképes szakképzettséggel rendelkező emberek képesek keresztényi mivoltukból kikelve uszító szövegeket, gyűlölködő bejegyzéseket írni vagy továbbítani, sarlatánok tanácsait terápiának tekinteni, agymosó kommunikációs csatornákból élet- szemléletet építeni, felülni trolioknak, provokátoroknak, propagandaszövegeknek. A 71 halottat eredményező embercsempész akció kapcsán aktuálisan megfigyelhető gyűlöletviták után, Moldova György után szabadon: az ezeréves kereszténység úgy pattant le rólunk, mint rossz edényről a máz. Az alkotmány jobbára pontosan rögzíti a hatalmi ágak viszonyát, a hatalommegosztás modelljét. Értelmezni meg az alkotmánybíróság hivatott. Elég visszagondolnunk, miként változott célirányosan az alaptörvény, mert egy évig nem volt képes a parlament elnököt választani. Milyen értelmezéseket kapott a Centés-ügy kapcsán, vagy később, épp az alkotmánybírák kinevezése ürügyén. Nézzük meg a titkosszolgálat civil kontrollját, amikor húsz éve tudjuk, hogy az SIS az ország polgárának kárára köztörvényes bűncselekményt tervez és hajt végre, embert rabol majd öl, az alkotmányos jogosítvánnyal visszaélve a helyettesítő köztársasági elnök az.ügyre amnesztiát hirdet, és húsz évvel az esemény után sem képes a szolgálat feloldani az ügy dossziéjának titkosítását. Az alkotmány emberi jogokat rögzít. Például azt, hogy senki sem fosztható meg állampolgárságától. Ezt közel ezer ember máshogy látja, ők azok, akik a vérben forgó szemekkel elfogadott állampolgársági ellentörvény kárvallottjai. Szociális jogokat is rögzít, például térítés- mentes egészségügyi ellátást - a gyakorlatot jól ismerjük. Bírói függetlenséget is megfogalmaz, s ha csak Harabin nevét említjük, a vonatkozó passzuson jobb esetben mosolygunk csupán. Az alkotmány ünnepe szabadnap. De nem ünnep. A polgároknak nem sajátja, nem azonosulnak vele. Nem kell munkába menni, egy nappal hosszabb a vakáció, de semmi több. A lakosság jelentős része az alkotmányt soha nem olvasta. Nem is fogja. Alkotmány van. S a legnagyobb baja az, hogy nagyon sokszor van... De minek. ünnepén LOVÁSZ ATTILA Az Európát elözönlő menekülteknek elsősorban élelemre ós ivóvízre van szüksógük. Van azonban még egy dolog, amely létszükséglet számukra: az okostelefon. „Amikor új országba érek, új SIM- kártyát veszek, aktiválom az internetet és letöltőm a térképet” - mondta Oszama al-Dzsaszem, egy 32 éves szíriai zenetanár Belgrádban a The New York riporterének. Egy parkban ülve okostelefonja segítségével tervezgette az előtte álló utat. „Soha nem tudtam volna eljutni idáig okostelefon nélkül. Már attól is feszült leszek, ha elkezd lemerülni az akkumulátora” - mondta. Szélessávú menekültutak A modem technológia átalakította, lényegesen egyszerűbbé tette a 21. századi migránsok mozgását. Térképszoftverek, GPS, közösségi oldalak és ingyenes telefonálást lehetővé tevő alkalmazások. A széles körben elérhetővé váló internet szinte szélessávúvá tette a migránsok útvonalait is. A menekültek sok dologról beszámolnak a közösségi oldalakon, megosztják tapasztalataikat az út- jukról, a határőrök mozgásáról, a helyi árakról, közzéteszik állomásaik pontos koordinátáit, kapcsolatban állnak családjukkal és barátaikkal. A Törökország és Görögország közötti tengeri átkelés után sokaknak az az első dolguk, hogy üzenetet küldjenek szeretteiknek. Menekülj velünk! Az embercsempészek az utazási irodákhoz hasonlóan a Facebookon hirdetik szolgáltatásaikat, fényképekkel és akciós ajánlatokkal. És ha valaki esetleg kételkedne a bejegyzések hitelességében, láthatja, hogy azt már közel negyvenen lájkolták. „Az embercsempészet az EU-ba” Facebook-csoportnak 24 ezer, a „Hogyan emigráljunk Európába” témájúnak 39 ezer tagja van. A meghívásos alapon működő csoportokban a tagok fényképeket és videókat osztanak meg útjukról. Az oldalakat az önállóan és a csempészekkel utazók egyaránt használj ák. 50 százalékos akciós ár! Az internet nagyobb függetlenséget adott a menekülteknek, rontva az embercsempészek üzletét. Egy arab nyelvű internetes embercsempészoldalon 50 százalékos kedvezményt kínálnak az 5 év alatti gyerekek Európába csempészéséért. „A csempészeknek kevesebb lett a bevételük, mert az emberek a Fa- cebooknak köszönhetően egyedül indulnak útnak” - mondta a szerb fővárosban Mohamed Hadzs Ali. A szíriai férfi szerint kezdetben a legtöbb migráns embercsempészekkel tette meg az utat, de a legtöbben manapság már csak a Törökország és Görögország közötti átkelésért fizetnek. Képesnek érzik magukat, hogy GPS-es okostelefonjukat használva önállóan tegyék meg az utat. A Szíriából érkező Al-Dzsaszem elmondta, öt országban huszonegy testvérével tartja a kapcsolatot az ingyenes üzenetküldést biztosító WhatsAppon keresztül. Miután elhagyta Szíriát, első dolga volt, hogy beszerezzen egy új telefont, a közel- keleti országban ugyanis veszélyes azzal utazni. Az Iszlám Állam fegyveresei gyakran átnézik az utazók Facebook-oldalát, hogy kiderüljön, melyik oldalon állnak. „Hanem adod meg a jelszavadat, megvernek, széttörik a telefonodat, vagy még rosz- szabb történik” - mesélte a férfi. Telefonok az ENSZ-től Az ENSZ 33 ezer SIM-kártyát és 85 ezer napelemes töltőt osztott szét korábban a szíriai menekültek között Jordániában, és más, menekülteket segítő szervezetek is ezt tették. A Vöröskereszt azt közölte, hogy az okostelefonok lehetővé tették a segélyszervezetek és a migránsok közötti információcserét. Amikor júliusban eltört egy vízvezeték az észak- szíriai Aleppóban, a bizottság a Facebookon tette közzé az ivóvízosztó pontok térképét, így több tízezren jutottak gyorsan ivóvízhez. Az Afganisztánból elmenekült Mohamed Szalmoni, aki egy újságosnál állt meg tölteni a telefonját Belgrádban, azt mondta, a készüléknek köszönheti az életét. A 21 éves fiatalember az afganisztáni Nimrúz tartományból gyalog jutott el az iráni Záhedán városba, okostelefonját használva. Másoknak az okostelefon nem pusztán hasznos eszköz. Sahád al-Hasszán azt mondja, mindent elveszített, amikor légicsapás érte házát a szíriai fővárosban. Égy belgrádi parkban hálózsákon ülve telefonján őrzött fényképeket nézeget halott feleségéről és korábbi, eltűnt életéről. (MTI) vátországi szerbek-nagy része sose tért haza. Bosznia nemzetközi felügyelet alatt összerakott kormányzati struktúrái bonyolultak, működésük akadozik, Koszovó pedig most próbál valamiféle választ találni a szerb kisebbség követeléseire. A tapasztalat az, hogy ilyen problémák megoldása az elmúlt időszakban csakis az EU-integráció ígéretével volt elősegíthető. Szlovénia ennek érdekében megoldotta határvitáit a horvátokkal, Horvátországban hirtelen „előkerült” az eddig rejtőzködő, imént említett Gotovina tábornok. Másfelől közép-európai tapasztalat, hogy amit az integráció előtt nem sikerül teljesen megoldani, pontosabban megoldatni, abban előrelépés később nem nagyon tapasztalható. Az EU alapvető érdeke, hogy a Balkán országait mihamarabb a soraiban tudja, mivel érdeke a fenti problémák rendezése, és érdeke, hogy beleszólása legyen abba, ami a térségben zajlik. Ezt nem szabad elfelejteni ak- , kor sem, ha mostanság például a görög csalódások okán a bővítés nem a legnépszerűbb szó Brüsszelben.- Orbán Viktor megszokásból ünnepélyesen átvágta az elkészült határzár első szakaszát. (Peter Gossányi rajza)