Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)

2015-08-31 / 201. szám, hétfő

www.ujszo.com I 2015. augusztus 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Balkáni jövőképek Az EU-nak alapvető érdeke a Nyugat-Balkán gyors integrálása Modem migráció - okostelefonnal a fél világon át RAVASZ ÁBEL A menekültválság egyebek mellett arra is rámutatott, mekkora kockázatot és problémaforrást jelent az egyesült Európa számára, hogy a Balkán országai, amelyek egyértel­műen az európai közösség részét ké­pezik, nem integrálódtak az Európai Unióba. Ráadásul az integrációs fo­lyamat mintha elakadt volna. Az, hogy a szárazföldön érkező menekültek ekkora problémát jelen­tenek a délkelet-európai országok­nak, részben abból adódik, hogy nemzetközi struktúrák nélkül az egyes országok saját maguk számára kedvező, a többiek számára viszont csak a nyomást megnövelő eszközö­ket használnak a migráció irányának és sebességének befolyásolására. De ez csak a legújabb a térség ren­dezetlen problémái közül. A volt ju­goszláv határok máig sok helyütt tisztázatlanok - például a szerb-hor- vát Duna menti határon olyan terüle­tek is vannak, amelyeket njindkét ál­lam magának igényel, és olyanok is, amelyeket egyik sem. Ennél is kelle­metlenebb, hogy a térségben egy olyan állam is létezik, Koszovó, amely létét egyes országok megkér­dőjelezik, elsősorban Szerbia, Oroszország és szövetségeseik, eb­ben az esetben beleértve Szlovákiát is. Az abszurd kategóriába tartozik Macedónia esete, amelynek a nevét nem hajlandók elismerni a görögök, ezzel blokkolva az ország nemzet­közi cselekvőképességét. Ráadásul a háború által okozott problémák ma is rendezetlenek. Srebrenica és a boszniai háborús bűnök éket vernek a szerbek és bos- nyákok közé, az EU szempontjából pedig roppant kellemetlen, hogy a jelenlegi horvát elnök tanácsadói között van a háborús bűnökért Há­gában elitéit, majd nagy meglepetés­re másodfokon felmentett Ante Go­tovina tábornok is. A háború alatt el­üldözött közösségek - például a hor­...kotmányunk F társak, újra itt van tember elseje, kotmányunk ünnepe - ír­hatnánk át szlovák viszonyokra a magyar filmszatírából vett szöveget. Bizony, nem ünnephez illő patetikus szöveg. De hát mindennek s mindenkinek amit megérdemel. Tanúja voltam, ahogy a napok alatt összeeszkábált, jobbára más or­szágok alkotmányaiból kölcsönvett és a csehszlovák alkotmányból építkező szöveg a szlovák parlament elé került, tanúja voltam annak a patetikus vitának, amely bőven tartalmazott parodikus elemeket. S ta­núja voltam annak a név szerinti szavazásnak is, amelyet óriásképer­nyőn Pozsony belvárosában nézhettek az emberek. Láttam az alkot­mány aláírásának műtradicionális, patetikával átszőtt ünnepét, és az akkori tragikomikus hangulat kételyei és félelmei azóta sorban beiga­zolódtak. Maga az alkotmány preambuluma is kérdéses: egyrészta 19. száza­dot idéző nemzetállami kirekesztő szövegezés, másrészt utalás olyan keresztény hagyományokra, amelyek az ország lakosságának nem voltak és nem is lettek sajátjai. A hatalommegosztás szép megfogal­mazása után 23 év gyakorlat, amelyben az alaptörvényből jobbára azok csináltak tépőkalendáriumot, akik mellkasukra tett kezükkel, könnyes szemmel mondtak igent a nevezetes szavazáson. A keresztényi hagyományokkal nagy bajban vagyunk. A virtuális térben nevüket vállalva jobbára középosztálybeli, ha nem is nagy, de tartós jövedelemmel és piacképes szakképzettséggel rendelkező em­berek képesek keresztényi mivoltukból kikelve uszító szövegeket, gyűlölködő bejegyzéseket írni vagy továbbítani, sarlatánok tanácsait terápiának tekinteni, agymosó kommunikációs csatornákból élet- szemléletet építeni, felülni trolioknak, provokátoroknak, propaganda­szövegeknek. A 71 halottat eredményező embercsempész akció kapcsán aktuáli­san megfigyelhető gyűlöletviták után, Moldova György után szaba­don: az ezeréves kereszténység úgy pattant le rólunk, mint rossz edényről a máz. Az alkotmány jobbára pontosan rögzíti a hatalmi ágak viszonyát, a hatalommegosztás modelljét. Értelmezni meg az alkotmánybíróság hivatott. Elég visszagondolnunk, miként változott célirányosan az alaptörvény, mert egy évig nem volt képes a parlament elnököt vá­lasztani. Milyen értelmezéseket kapott a Centés-ügy kapcsán, vagy később, épp az alkotmánybírák kinevezése ürügyén. Nézzük meg a titkosszolgálat civil kontrollját, amikor húsz éve tudjuk, hogy az SIS az ország polgárának kárára köztörvényes bűncselekményt tervez és hajt végre, embert rabol majd öl, az alkotmányos jogosítvánnyal visszaélve a helyettesítő köztársasági elnök az.ügyre amnesztiát hirdet, és húsz évvel az esemény után sem képes a szolgálat feloldani az ügy dosszié­jának titkosítását. Az alkotmány emberi jogokat rögzít. Például azt, hogy senki sem fosztható meg állampolgárságától. Ezt közel ezer ember máshogy lát­ja, ők azok, akik a vérben forgó szemekkel elfogadott állampolgársági ellentörvény kárvallottjai. Szociális jogokat is rögzít, például térítés- mentes egészségügyi ellátást - a gyakorlatot jól ismerjük. Bírói füg­getlenséget is megfogalmaz, s ha csak Harabin nevét említjük, a vo­natkozó passzuson jobb esetben mosolygunk csupán. Az alkotmány ünnepe szabadnap. De nem ünnep. A polgároknak nem sajátja, nem azonosulnak vele. Nem kell munkába menni, egy nappal hosszabb a vakáció, de semmi több. A lakosság jelentős része az alkotmányt soha nem olvasta. Nem is fogja. Alkotmány van. S a legnagyobb baja az, hogy nagyon sokszor van... De minek. ünnepén LOVÁSZ ATTILA Az Európát elözönlő menekül­teknek elsősorban élelemre ós ivóvízre van szüksógük. Van azonban még egy dolog, amely létszükséglet számukra: az okostelefon. „Amikor új országba érek, új SIM- kártyát veszek, aktiválom az inter­netet és letöltőm a térképet” - mond­ta Oszama al-Dzsaszem, egy 32 éves szíriai zenetanár Belgrádban a The New York riporterének. Egy park­ban ülve okostelefonja segítségével tervezgette az előtte álló utat. „Soha nem tudtam volna eljutni idáig okostelefon nélkül. Már attól is fe­szült leszek, ha elkezd lemerülni az akkumulátora” - mondta. Szélessávú menekültutak A modem technológia átalakítot­ta, lényegesen egyszerűbbé tette a 21. századi migránsok mozgását. Térképszoftverek, GPS, közösségi oldalak és ingyenes telefonálást le­hetővé tevő alkalmazások. A széles körben elérhetővé váló internet szinte szélessávúvá tette a migrán­sok útvonalait is. A menekültek sok dologról be­számolnak a közösségi oldalakon, megosztják tapasztalataikat az út- jukról, a határőrök mozgásáról, a helyi árakról, közzéteszik állomása­ik pontos koordinátáit, kapcsolatban állnak családjukkal és barátaikkal. A Törökország és Görögország közöt­ti tengeri átkelés után sokaknak az az első dolguk, hogy üzenetet küldje­nek szeretteiknek. Menekülj velünk! Az embercsempészek az utazási irodákhoz hasonlóan a Facebookon hirdetik szolgáltatásaikat, fényké­pekkel és akciós ajánlatokkal. És ha valaki esetleg kételkedne a bejegy­zések hitelességében, láthatja, hogy azt már közel negyvenen lájkolták. „Az embercsempészet az EU-ba” Facebook-csoportnak 24 ezer, a „Hogyan emigráljunk Európába” témájúnak 39 ezer tagja van. A meg­hívásos alapon működő csoportok­ban a tagok fényképeket és videókat osztanak meg útjukról. Az oldalakat az önállóan és a csempészekkel uta­zók egyaránt használj ák. 50 százalékos akciós ár! Az internet nagyobb függetlensé­get adott a menekülteknek, rontva az embercsempészek üzletét. Egy arab nyelvű internetes embercsempész­oldalon 50 százalékos kedvezményt kínálnak az 5 év alatti gyerekek Eu­rópába csempészéséért. „A csempészeknek kevesebb lett a bevételük, mert az emberek a Fa- cebooknak köszönhetően egyedül indulnak útnak” - mondta a szerb fővárosban Mohamed Hadzs Ali. A szíriai férfi szerint kezdetben a legtöbb migráns embercsempé­szekkel tette meg az utat, de a leg­többen manapság már csak a Tö­rökország és Görögország közötti átkelésért fizetnek. Képesnek érzik magukat, hogy GPS-es okostele­fonjukat használva önállóan tegyék meg az utat. A Szíriából érkező Al-Dzsaszem elmondta, öt országban huszonegy testvérével tartja a kapcsolatot az in­gyenes üzenetküldést biztosító WhatsAppon keresztül. Miután el­hagyta Szíriát, első dolga volt, hogy beszerezzen egy új telefont, a közel- keleti országban ugyanis veszélyes azzal utazni. Az Iszlám Állam fegy­veresei gyakran átnézik az utazók Facebook-oldalát, hogy kiderüljön, melyik oldalon állnak. „Hanem adod meg a jelszavadat, megvernek, szét­törik a telefonodat, vagy még rosz- szabb történik” - mesélte a férfi. Telefonok az ENSZ-től Az ENSZ 33 ezer SIM-kártyát és 85 ezer napelemes töltőt osztott szét korábban a szíriai menekültek kö­zött Jordániában, és más, menekül­teket segítő szervezetek is ezt tették. A Vöröskereszt azt közölte, hogy az okostelefonok lehetővé tették a se­gélyszervezetek és a migránsok kö­zötti információcserét. Amikor júli­usban eltört egy vízvezeték az észak- szíriai Aleppóban, a bizottság a Fa­cebookon tette közzé az ivóvízosztó pontok térképét, így több tízezren jutottak gyorsan ivóvízhez. Az Afganisztánból elmenekült Mohamed Szalmoni, aki egy újsá­gosnál állt meg tölteni a telefonját Belgrádban, azt mondta, a készülék­nek köszönheti az életét. A 21 éves fiatalember az afganisztáni Nimrúz tartományból gyalog jutott el az irá­ni Záhedán városba, okostelefonját használva. Másoknak az okostele­fon nem pusztán hasznos eszköz. Sahád al-Hasszán azt mondja, min­dent elveszített, amikor légicsapás érte házát a szíriai fővárosban. Égy belgrádi parkban hálózsákon ülve telefonján őrzött fényképeket né­zeget halott feleségéről és korábbi, eltűnt életéről. (MTI) vátországi szerbek-nagy része sose tért haza. Bosznia nemzetközi fel­ügyelet alatt összerakott kormány­zati struktúrái bonyolultak, működé­sük akadozik, Koszovó pedig most próbál valamiféle választ találni a szerb kisebbség követeléseire. A tapasztalat az, hogy ilyen prob­lémák megoldása az elmúlt időszak­ban csakis az EU-integráció ígéreté­vel volt elősegíthető. Szlovénia en­nek érdekében megoldotta határvitáit a horvátokkal, Horvátországban hir­telen „előkerült” az eddig rejtőzködő, imént említett Gotovina tábornok. Másfelől közép-európai tapasztalat, hogy amit az integráció előtt nem si­kerül teljesen megoldani, pontosab­ban megoldatni, abban előrelépés később nem nagyon tapasztalható. Az EU alapvető érdeke, hogy a Bal­kán országait mihamarabb a soraiban tudja, mivel érdeke a fenti problémák rendezése, és érdeke, hogy beleszó­lása legyen abba, ami a térségben zajlik. Ezt nem szabad elfelejteni ak- , kor sem, ha mostanság például a gö­rög csalódások okán a bővítés nem a legnépszerűbb szó Brüsszelben.- Orbán Viktor megszokásból ünnepélyesen átvágta az elkészült határzár első szakaszát. (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents