Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-27 / 199. szám, csütörtök
8 I KULTÚRA 2015. augusztus 27. | www.ujszo.com RÖVIDEN Palotát találtak Spárta közelében Athén. A mükénéi civilizáció korában épült palota maradványait tárták fel görög régészek a dél-görögországi Spárta közelében. A palotát valószínűleg a Kr.e. 17-16. században építették, mintegy tíz szobája lehetett, és a maradványokon feliratok láthatók. Az épületet valószínűleg tűz pusztította el a Kr.e. 14-13. században. A 3,5 hektáros területen folyó ásatásokon találtak kultikus tárgyakat, mészköfigurákat, egy bikafejjel díszített kupát, kardokat, falfreskótöredékeket és vésett kőtáblákat. A tűz, amely elpusztította a palotát, nem terjedt ki a közeli szentélyre, amely számos mészkő- és elefántcsont bálványszobrot, dísztárgyakat és 21 bronzkardot rejtett. A térségben 2009 óta folynak régészeti ásatások, amelyekből mára kiderült, hogy a térség a mükénéi kultúra egyik fontos adminisztratív központja volt. Itt találták meg például Európa legősibb lineáris B írással írt kőtábláját, ez a mai görög írás egy korai változata. Az új felfedezés lehetővé teszi, hogy a szakemberek további kutatásokat folytassanak a térség politikai, adminisztratív, gazdasági és társadalmi szerveződéséről a mükénéi civilizáció korában, és új információkkal szolgál a mükénéi emberek nyelvrendszeréről és hiedelemvilágáról. A görög kulturális minisztérium szerint idén több mint 150 különböző feltárás folyik az országban. (MTI) PENGE Agyban megy a ka varás John Scalzit a magyar olvasók elsősorban a V ének háborúj a-ciklus szerzőjeként ismerik. A Bezárt elmék című regényében a nyomdagépeket az utóbbi időben sűrűn foglalkoztató író új karakterekkel egy egészen más világot épít fel: a krimi és a Science fiction elemeit dinamikusan társítja. Elsősorban nem a technológiai háttér teszi majd emlékezetessé a könyvet SÁNTA SZILÁRD KRITIKAI ROVATA hiszen számtalan sci-fi regényben találkozhattunk már agyhekkelés- sel-, hanem Scalzi szórakoztató stílusa és akciódús történetei. Az elképzelt jövőt egy globális vírus elteljedése alakítja. Az emberi agyat megtámadó fertőzés a Haden-szindróma nevet kapta: több stádiuma is létezik, a harmadik stádiumban a fertőzés teljesen megbénította az áldozatokat, és bezárta őket a mozdulatlan testükbe - ők lettek a hadenesek. Az Egyesült Államokban több mint négymillió embert érintett a bezá- ródás, a kormány hatalmas összegeket költött az agykutatásra, ennek köszönhetően több fejlesztés is megvalósult, például a beépített neurális háló, igénybe vehető and- roidok vagy a fizikai létről lemon- dóknak tervezett Agora, egy virtuális találkozó- és gyülekezőhely. A vírust az emberek egy kis csoportja az agyfelépítés megváltozása nélkül vészelte át, ők lettek az integrátorok, akik testét más hadenesek bérelhetik. A regény egy rejtélyes gyilkossággal indul, melynek első számú gyanúsítottja egy integrátor. Tovább bonyolítja a képletet, hogy a nyomozópáros egyik tagja is hadenes, Chris Shane, az újonc FBI-ügynök, egy bérelhető fémtestben végzi a munkáját. A regény - túl azon, hogy végig szórakoztató olvasmány - izgalmas társadalmi kérdéseket is fölvet: Hogyan viszonyuljon egy társadalom a kisebbségeihez? A könyvben egy új törvény megszünteti a hadenes kisebbség állami támogatását, a többségi társadalom tagj ainak nagy része a tüntető hadenesek ellen fordul. Ugyancsak központi kérdés az ember és gép nagyon erős integrációjának bemutatása, annak minden előnyével és hátrányával. Az ember ilyen irányú megváltoz(tat)ása már rég megkezdődött. John Scalzi: Bezárt elmék. Fordította: Farkas Veronika. Aga- ve Könyvek, 2014.306. o. Értékelés: 7/10 ■ V “Á i t , • ■ ’ ■ ■ * ■ )*• *' . ‘W% x \ JOHN i SCALZI I 1 BEZÁRT ELMÉK Nyári hülyéskedés (Képarchívum) GERA MÁRTON Nyilván nem egy nagy felfedezés, mégis az tűnik fel elsőnek, hogy semmi sem változik, hiába telnek az évek, Tom Cruise egyáltalán nem lesz jobb színész. Fut, ugrik, csúszik és mászik, csak éppen nem játszik, bamba arccal bámul a kamerába. De hát a Mission: Impossible ötödik része nem is róla szól, sőt, a sorozat sohasem igazán a főszereplőről szólt. Nem James Bond-mozit nézünk, ahol a színész adja el a filmet, azért mennek a nézők a moziba, hogy lássák Dániel Craig meztelen felsőtestét. Ami a meztelen felsőtestet illeti, az itt is van, de nem ez a lényeg. Mert bármennyire is gyenge a főszereplő, a Titkos nemzet végig fenntartja az érdeklődést, az ember képes folyton izgulni, hogy jaj, csak sikerüljön kijutni a bécsi operából. Egyszóval: profi. Bár ez a megállapítás még nem menti azt, hogy a történet továbbra is olyan bárgyú, mint az előző részekben, látszik, hogy a forgatókönyvírók is tudták, mikor kerül mozikba a film, nem nagyon törték magukat, nyáron a nézők úgysem intellektuális kalandokra vágynak. És hát tényleg nincs intellektuális kaland, mert azt nehéz lenne annak nevezni, hogy van egy terrorszervezet, aki világuralomra tör, vagyis törne, ha nem volna Ethan Hunt és az ő remek csapata. Az ember azon gondolkodik, mikor találkozott utoljára hasonló történettel, és nem kell sokáig keresgélni, nagyjából az összes Bond-film erről szólt. Viszont most van egy jelentős helyzeti előny: a rendező, Christopher McQuarrie is érezhette, Fut, ugrik, csúszik és mászik FILMKOCKA Mission: Impossible - Titkos nemzet ■ Színes amerikai akciófilm, 132 perc, 2015 ■ Eredeti cím: Mission: Impossible - Rogue Nation ■ Szlovák cim: Mission: Impossible - Národ grázlov ■ Rendező: Christopher McQuarrie ■ Forgatókönyvfrő: Drew Pearce, Bruce Geller ■ Operatőr: Robert Elswit ■ Zene: Joe Kraemer ■ Szereplők: Tom Cruise, Jeremy Renner, Simon Pegg, Rebecca Ferguson A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on, hogy felesleges a cselekménnyel bíbelődni, akciójeleneteket kell rendezni, de azokat minél jobban. A kísérlet sikerül, persze, az akciófilmek szokásos elemeit használják, a főhős sokat utazik, pénteken még Amerikában van, szombaton már a Turandotot nézi a bécsi operában. Jön a film legjobb jelenete, Tom Cruise a színpad fölötti hídon egyensúlyoz, közben lent szól a Nes- sun dorma. És csodás az egész, nincs túlhúzva, pont megfelelő ideig tart, még hihető is, mert Ethan Hunt esik- kel, nem győz elsőre. Utóbbi igaz az egész filmre, és azt hiszem, ezzel győz meg igazán: leszámol a korábbi nézettel, bemutatja, az akciófilmek főhőse is halandó, aki majdnem megfullad, akit megvernek, és aki nem feltétlenül távozik kéz a kézben a nővel. Nem kell ehhez Tom Cruise, elég, ha a rendező nem csak egy újabb folytatásként tekint a produkcióra, ami után majd szépen fel lehet venni a gázsit. A gázsit nyilván így is fel lehet majd venni, mert azért sorozatról van szó, a hős nem halhat meg, lesz még hatodik és hetedik rész, de az ember úgy jön ki a moziból, hogy a történetre alig emlékszik, ám azt nem feledi, amikor Ethan Hunt egy repülőgépre kapaszkodik fel felszállás közben. Meg amikor száguld a motorral. Lehetne folytatni, csak nem teszem, a lecke így is fel van adva James Bondnak. Nagy siker Banksy „élményparkja” (Képarchívum) Az óv egyik legnagyobb képzőművészeti szenzációja a Dismaland, vagyis „Komorpark" nevű szarkasztikus élménypark, amelyet a hírhedt graffiti- művész, Banksy hozott létre. A Bristol közelében lévő 2,5 hektáros tengerparti parkban Banksy tíz alkotása mellett 58 művész, köztük Damien Hirst és Darren Cullen munkái is láthatók szeptember 27-ig. Az érdeklődők rohama miatt a látványosság honlapja már az első nap összeomlott. Pedig az ötletgazda célja az volt, hogy ebben a vidámparkban senki se érezze jól magát. Bár az egyik fő attrakció Walt Disney híres kastélyának lepukkant változata, és ismert rajzfilmfigurák szobrai is feltűnnek szarkasztikus A lepukkant kastély ábrázolásban (a kis hableány például halálos balesetet-szenvedett hin- tójával), a projekt nem Disneyland ellen irányul. Valamennyi installáció komoly társadalmi problémákra, köztük a szegénységre, a menekültügyre vagy épp a környezetszennyezésre reagál. (MTI, juk) í Ez a lap jár Neked! Bpfifaaz | Szeptember 2-án SULIN APTÁR 2015/2016 + ÓRAREND A tanév legfontosabgesemén^ei egy fölyen!--------1— ! § ; ■ i fl)®®©» Ez a lap í*r Hebe ___
