Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-26 / 198. szám, szerda
www.ujszo.com | 2015. augusztus 26. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Sasfészek a hegytetőn Kékkő hatszáz évig a Balassa-család birtoka volt SZÁSZI ZOLTÁN Sok évezredes homályba burkolózik Kékkő története. Még az írott történelem előtti időkbe. KÉKKŐ (MODRÝ KAMEI Ez a vidék már legalább három évezrede lakott. Kékkő szűk, jól védhető hely volt, a kicsike várost magába foglaló völgyben már a bronzkor embere is letelepedett. Hogy a várhegy adta lehetőségeket kihasználta-e, ezt az éppen folyamatban lévő régészeti feltárás hivatott eldönteni. A Balassák ősi földje Egy dolog azért bizonyos, a Balassa, más írásmód szerint Balassi család már a 13. századtól birtokolta az uradalmat, és valószínűleg e család nevéhez fűződik a feltárás alatt lévő, romokban megmaradt, feltételezhetően késő román, kora gótikus vár építése. Kékkő első írásos emléke 1290-ből származik. Itt élt a magyar reneszánsz költészet legkiemelkedőbb alakja, Balassi Bálint, és a család grófi ága egészen 1899-ig birtokolta a helyet. Akkor a grófi ág kihalt, ám a bárói ágnak ma is nagy számban élnek leszármazottai. Kékkő több mint hatszáz évig volt a Balassák birtokában. Mint a vidék többi vára, ez is sokat szenvedett a mohácsi vész után. 1593-ban felrobbantották, majd Balassa Zsigmond 1603 és 1612 között újjáépítette. A hadak útján lévő vár alatti település többször is elnéptelenedett, a döntő változását és a fellendülést a II. Lipót császártól 1658-ban kapott vásártartási jognak köszönheti. A népesség megnövekedett, kialakultak a céhek, elindult a fejlődés. 1730-ban arégi vár romjaiból barokk várkastélyt építtettek a Balassák, ami kisebb átalakításokkal a mai napig megőrizte formáját. A romok kilátóként szolgáltak, fokozatosan pusztultak. Kékkőről azt Legközelebb a lucskai romlempfomol mulatjuk be. Tájoló Kékkőre az Érsekújvárt Losonccal összekötő 75-ös fő- útról Nagykürtösnél az 527- es útra letérve, észak felé indulva lehet eljutni autóval. A várhoz meredek, szűk út vezet fel, lakóterületen keresztül. A kisvárosban a turisztikai szolgáltatások elég széles kínálata áll rendelkezésre, szállás, étkezés, látványosság, helyi rendezvények egész sora várja az ide látogatót. is tudni kell, hogy ez a település Szlovákia második legkisebb városkája, alig másfél ezer lakossal. A kedves hangulatú kisváros különlegessége, hogy a fölötte húzódó dombokon szelídgesztenyés liget van, az első szelídgesztenyefákat állítólag még a török uralom idején telepítették. Sajátságos mikroklímájú helyen, a Kálvária dombon nőnek. Érdekes módon tavasszal, amikoravölgybenmég talaj menti fagyok vannak. A Kálvárián pedig olyankor már teljes pompájukban nyílnak a tavaszi virágok. A stációk valamikor a 18. század végén épültek, a Kálvária kápolna pedig 1859-ben. Ide a vártól egy gyalogösvényen lehet eljutni, és megéri a fáradságot a kaptató leküzdése, mert a szép kilátás mindenért kárpótol. Bábok a várkastélyban Kékkő várkastélyában ma a Szlovák Nemzeti Múzeum Játék és Bábmúzeuma működik, figyelemreméltó kiállítási anyagát nem csak a gyerekeknek, a felnőtteknek is érdemes megnézni. Itt őrzik Európa egyik legnagyobb, a fogtechnika történetét bemutató anyagát, régi idők és modernebb korok játékait, az egykori szlovákiai vándor bábos családok hagyatékát, de a szlovák televízió gyermekműsoraiból ismert bábok is megtalálhatók itt, emellett a világ minden tájáról őriznek bábokat. Van egy kis alkotóműhely is, ahol a bábkészítés fortélyait mutatják meg a gyerekeknek. Hetente, kéthetente tartanak itt bábkészítő foglalkozásokat. A várkastély épülete egyébként megérett egy alapos felújításra, az előkészületek megkezdődtek, a tervek elkészültek. A becslések szerint a teljes felújítás akár 10 millió euróba is belekerülhet. Ekkora beruházást csak uniós forrás segítségével lehet elkezdeni. A várrom régészeti feltárására azonban sikerült pénzt pályázni, Kékkő bekerült a szociális és kulturális minisztérium vármentő programjába is, évek óta helyi munkanélküliek dolgozhatnak a feltáráson és a részleges felújításon. Az óvárban már bő emeletnyi mélységben sikerült eddig feltárni a török által berobbantott lakótorony és palota romjait. A leletek a feldolgozás után a Szlovák Nemzeti Múzeum Játék és Bábmúzeuma helytörténeti kiállítását fogják gazdagítani. Balassi Bálint kétnyelvű emléktáblája közvetlenül a várkapu mellett található, az időszakos tárlatokon pedig ikonokat, helytörténeti kutatások anyágát és a környék archeológiái leleteit lehetett megtekinteni. Konferenciával zárul a Mécs László-emlékév LECZO ZOLTÁN Az előadások szövegét a Magyar Ház című kiadvány különszéméban is megjelentetik. NAGYKAPOS Mécs László életével és munkásságával foglalkozó szakmai konferenciával zárul szeptemberben a költő születésének 120. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév. A két világháború közötti vallásos líra legnépszerűbb egyénisége, Mécs László premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő, könyvtáros 1895. január 17-én Hemádszentistvánon született, de életének és munkásságának jelentős része Nagykaposhoz, illetve Királyhelmechez kötődik. A pap költő születésének 120. évfordu- lój a alkalmából megszervezett idei Mécs László Emlékév keretében novemberben Nagy kapóson lépett fel Pregitzer Fruzsina Jászai-díjas színművész, majd január 17-én megemlékezést tartottak Mécs szülőfalujában, Hemádszentistvánon (Kostoľany nad Hornádom). Az emlékév fővédnökségét Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke vállalta el, a rendezvény védnöke pedig Skul- téty Csaba, a pap költő keresztfia lett. A Nagykapos és Vidéke Társulás az emlékév keretében meghirdette a Mécs László Versmondó Fesztivált, melyen májusban alap- és középiskolás diákok versenyezhettek, ugyanakkor a rajzpályázatra beérkezett alkotásokból kiállítást szerveztek, és az esszéíró pályázat eredményét is kihirdették. Ezt megelőzően Oroszlányban szerveztek megemlékezést, melyen a nagykaposi magyar ház munkatársai tartottak előadást. Gabri Rudolf, az intézmény vezetője lapunknak elmondta, a rendezvénysorozat szeptember 26-án tudományos konferenciával zárul, az itt elhangzó előadásokat teljes terjedelmükben megjelentetik a Magyar Ház című újság különszá- mában. A költő munkásságát bemutató kiadványt Kassa megye támogatásával adják ki, a zárókonferencia előtt leleplezik Mécs László szobrát, melyet a közösségi ház udvarán állítanak fel. Gabri Rudolf tájékoztatása szerint az emlékév lezárásaként novemberben Pannonhalmán, Mécs László halálának évfordulóján tartanak megemlékezést. A Mécs László Versmondó Fesztivált májusban tartották, a nagykaposi városháza nagytermében a rajzpályázatra beérkezett alkotásokból rendeztek kiállítást (A szerző felvétele) horgolt terítő Melléklet a Vasárnap legújabb számában! kézimunka WASÁRjNAP-füzetek 2» U ^ Kék-barna horgolt blúz ^ A farmer újrahasznosítása Horgolás, gyöngyfűzés, virágszárítás, dekorálás - saját kézzel Az egykori öregtorony és palota maradványai (A szerző felvétele)
