Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-21 / 194. szám, péntek
101 DIGITÁLIA 2015. augusztus 21. lwww.ujszo.com * Aktív adathalászok, internetes bűnözők ÖSSZEFOGLALÓ Valóban megtörtént eseteket, többek közt a nepáli földrengést próbálták meg legtöbb esetben kihasználni az adathalász e- mailek ebben a negyedévben, derült ki a Kaspersky Láb legújabb jelentéséből. A spamek aránya ugyan csökkent az elmúlt negyedévhez képest, ám számottevően nőtt a világeseményekre való utalás az ilyen üzenetekben. Voltak olyanok, akiket azzal próbáltak becsapni, hogy Nigéria újonnan megválasztott elnöke 2 millió dollárral kárpótolja majd őket. Voltak olyan üzenetek is, melyek azt állították, hogy a címzett jegyet nyert a 2016-os riói olimpiára, ezért személyes adatokat kértek a „nyeremény” kézbesítéséhez. A második negyedévben alaposan felborult a rosszindulatú üzenetekkel leginkább elárasztott országok listája. Németország, amely az első negyedévben csupán a negyedik volt, ebben a negyedévben az élre került: minden ötödik vírusészlelés ebben az országban történt. A 2015 első negyedében listavezető Egyesült Királyság a második helyre csúszott vissza, míg a harmadik Brazília lett. (MTI) Kétmillió dollárral kecsegtetik a támadók a címzetteket: a spamforgalom- ban a valódi eseményekkel kapcsolatos levelek vannak még túlsúlyban (Képarchívum) Véletlenül feltaláltak egy jobb akkut MTI-HlR Négyszer hosszabb élettartamú lítium-ion akkumulátorokat köszönhetünk egy kis laboratóiumi balesetnek, amit Wang Csangan és Li Ju követett el. A pekingi Csin- gua Egyetem és a bostoni MIT kutatói éppen alumínium nanoré- szecskékkel dolgoztak, ami alapból jól vezetné az áramot, de a rajta kialakuló oxidált réteg jelentősen rontja ezt a képességét. A kutatók kénsav és titánoxi- szulfát keverékébe áztatták a részecskéket, hogy megszabaduljanak az oxidált külső rétegtől. Ebben az eljárásban a felületre titán- oxid rakódik le. Egy adag részecske véletlenül órákkal több ideig a savban maradt, mint amit eredetileg terveztek, és emiatt nemcsak kemény titán-oxid réteg képződött rajtuk, hanem egy vékonyabb alumíniumréteg is. A mintát nem dobták a kukába, hanem gyorsan építettek néhány lítium-ion akkut, hogy megnézzék a teljesítményüket. Otszázszor kisütötték és újratöltötték, és kiderült, hogy ennyi használat után négyszer nagyobb kapacitása maradt, mint a hagyományos, grafit anóddal ellátott lítium-ion akkuknak, amin ugyanezt a kísérletet elvégezték. A lítium-ion akkuk teljesen átalakították az elektronikus eszközöket, de az élettartamuk véges. A töltési ciklusok során a grafit anó- dok kitágulnak és összehúzódnak, és eközben szépen lassan kiszívják a lítiumot az akkuból, és az egy idő után működésképtelenné válik. Az alumínium nanorészecskék alig változtatják az alakjukat, mert a tágulás és összehúzódás az erős titán- oxid-héjon belül megy végbe. Most az a kérdés, hogy sikerül-e ipari méretekben előállítani a savban áztatott alumínium nanoré- szecskéket, hogy elkezdődjön a tartósabb akkuk gyártása. Csak előfizetők kaphatnának hozzáférést a tartalomhoz (Képarchívum) Spotify: októbertől vége az ingyenességnek? HWSW-HÍR Október 1-ig kell megújítania a három nagy zenekiadóval kötött szerződését a Spotify-nak. A pénz, paripa és fegyver mellett a kiadók azt szeretnék elérni, hogy megszűnjön az ingyenes Streaming lehetősége, és a többi szolgáltatáshoz hasonlóan csak előfizetők kaphassanak hozzáférést a tartalomhoz. A Spotify üzleti modellje komoly átalakulás elébe nézhet. A Digital Music News értesülései szerint a cég egyáltalán nem elégedett a jelenlegi freemium modellel, a felhasználók túlnyomó többsége nem lát elegendő értéket a fizetős szolgáltatásban, helyette inkább boldogan használja a hirdetéses, ingyenes verziót. A cég ezért várhatóan hamarosan komolyan átdolgozza, hogy mely funkciók mely felhasználóknak lesznek elérhetőek, szűkülhet az ingyenes szint. A források szerint nem véletlen az időzítés. Lejártak ugyanis azok a licencszerződések, amelyeket a Spotify a három nagy zenekiadóval kötött, ezeket októberben kell a vállalatnak megújítania. A tárgyalások minden bizonnyal gőzerővel folynak, és egyáltalán nem kizárt, hogy időre nem is sikerül mindet aláírni. A Sony Music és az Universal Music képviselői már korábban élesen kikeltek az ingyenes Streaming ellen, amely álláspontjuk szerint „elértékteleníti a zenegyűjteményt”, így elképzelhető, hogy kiadói nyomásra kénytelen lesz a Spotify is megszüntetni ezt a modellt. Az már most biztosnak látszik, hogy a Spotify-nak nagyon nehéz dolga van. Míg az induláskor a cég viszonylag egyedi üzleti modellel és szolgáltatással lépett piacra, ma már tucatnyi kihívója van, ezzel pedig a kiadókkal szembeni alkupozíciója is nagyot romlott. A kiadóknak ugyanis különösebben nem fáj, ha zenéik hirtelen elérhetetlenné válnak a szolgáltatásban, a Spotify azonban nem élné hosszabb távon túl, ha akár csak egyik nagy kiadó is kivonná portfolióját a zenestreamingből. Korábban egyébként felmerült, hogy az ingyenesség ellen nem is a kiadók, hanem az Apple indított támadást, a cég pedig a zenekiadókon keresztül igyekezett ingyenes szintet kínáló versenytársait ellehetetleníteni. A gyanú kapcsán mind az amerikai, mind az európai hatóságok elkezdtek vizsgálódni, de bizonyítékot az óceán egyik oldalán sem találtak a versenykorlátozó magatartásra. Az egyelőre nem látszik, hogy a jelenlegi üzleti modellt mi válthatja majd a Spotify kínálatában. A lap által megszólaltatott névtelen források szerint lehetséges, hogy egyes dalok vagy albumok kizárólag a fizetős ügyfeleknek lesznek elérhetőek, az ingyenes szolgáltatáson keresztül nem. Egy másik alternatíva, hogy bizonyos tartalom csak időkorláttal lesz hallgatható, később pedig csak előfizetés mellett érhető el. A források szerint döntés még egyáltalán nem született ezekben a kérdésekben, és mivel az ügybe a kiadók is beleszólást kémek, a szerződések megkötéséig várhatóan nem is tudunk majd biztosat. Egyre fenyegetőbbek a drónok fi Új szabályok kellenek (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Növekszik a drónokkal kapcsolatos bejelentések száma az Egyesült Államokban. A távvezérlésű, vagy maguktól repülő robotkopterek egyre többször kerülnek veszélyesen közel más, utasokat szállító légi járművekhez. Aggasztó jelentést tett közzé az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration - FAA). A szervezet szerint idén augusztus 9-ig bezárólag több mint 650 olyan eset történt az Egyesült Államokban, mely során drónok utasokat szállító repülőgépek közelébe kerültek. Ez a szám már most sokszorosa a teljes 2014-es összesítésnek: tavaly 238 ilyen eset történt. A szervezet szerint a szóban forgó drónok sokszor háromezer méteres magasságban, vagy akár a felett repültek, gyakran repülőterek közelében. Holott ezeknek a gépeknek az érvényes jogszabályok értelmében maximum 121 méter magasra szabad emelkedniük. A hatóság jelenlegi előírásai nem elég szigorúak ahhoz, hogy a drónpiló- ták betartsák őket, a robotkopterek egyre gyorsabb terjedése miatt pedig egyre csak nő az incidensek száma. Noha a szervezet pénzbüntetést ró ki a szabálysértőkre, ez egyelőre nem tűnik elegendő visszatartó erőnek. Legutóbb július végén okoztak jelentős károkat a drónok. Négy ro- botkopter lebegett egy kaliforniai erdőtűz felett, megnehezítve a tűzoltók munkáját, akik 15-20 per-, cig nem fértek oda a lángokhoz. (MTI)
