Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-18 / 191. szám, kedd
KÖZÉLET Két miniszter, egy helikopter. Újabb gépek érkezhetnek. (Jozef Jakubčo felvétele) Megj ött Kaliňák új helikoptere A választásokig újabb gépeket rendelhet a belügyminisztérium ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Orosz helyett amerikai helikopterek. A belügyminisztérium a parlamenti választások előtt még bevásárolt pár gépet. Tegnaptól vadonatúj Bell 429 típusú helikopter áll a belügyminisztérium rendelkezésére. A gépet eltűnt személyek keresésére, az államhatár védelmére, úton száguldozó ámokfútók üldözésére de tűzoltásra is használhatják; így a helikoptert nemcsak a rendőrség, hanem a tűzoltók és határőrök is használhatják. A gép kulcsait Robert Kaliňák belügyminiszter vette át tegnap a fővárosi repülőtéren a Bell Helicopter cég képviselőitől. Leadták az orosz gépet Év végéig még egy ugyanilyen típusú helikoptert kap a tárca a társaságtól, ennek átvételéről még tárgyalnak. Az első helikopterért fizetni nem kellett, cserébe két orosz Mi-171 típusú helikoptert, és a típusba illő további motorokat adtak a Bell Helicoptemek. Az orosz repülésképtelen helikopterek és motorok értékét 4,21 millió euróra mérték fel, egy Bell 429 típusú gép piaci ára 5,367 millió euró, az aláírt szerződés szerint az árkülönbséget Szlovákia nem fogja kifizetni. „A piacon elérhető legmodernebb helikopterről van szó, üzemeltetési költségei és karbantartása is alacsony” - mondta tegnap Kaliňák. A gyártó komplett rendőrségi felszereléssel, például termokamerákkal együtt adta át a gépet, a szlovák rendőrség zöld-fehér színeiben. Ezt a típust használja például a New York-i rendőrség, de közkedvelt a svéd és a török rendőrség körében is. Nem repültek a gépek Az orosz helikopterek, melyektől az állam így vált meg, 2010-től nem repültek, mivel javításuk túl költséges lett volna. Ezen kívül a belügyminisztérium még két Mi-171 típusú, ám működőképes helikoptert használ. Kaliňák viszont ezzel az üzlettel még nem fejezte be a gépek cseréjét, tavaly év végén bejelentette, hogy további középkategóriás helikopterekre akar tendert kiírni. Négy tűzoltó és mentőhelikopterről, illetve két, határmegfigyelésre használt gépről lenne szó, melyek árát uniós forrásokból fizetné. Azt, hogy mikor írják ki a tendert, s hogy lebonyolítják-e a jövő éves parlamenti választásokig, a belügyminisztérium tegnap nem tudta megmondani. Kaliňák, még az első Fico-kormány idején, amikor szintén belügyminiszter volt, egyszer már kiírt egy tendert hat helikopter vásárlására, összesen 30 millió euró értékben. Egy évvel a verseny meghirdetése után, 2009-ben viszont a tendert törölte. A lépés okát nem részletezte, csupán annyit közölt, hogy a két beérkezett ajánlat nem volt előnyös. (dem, sita) RÖVIDEN Hlina katonai konvojt indít Pozsony. Sajátos módon emlékezik meg Csehszlovákia a Varsói Szerződés csapatai általi megszállásáról Alojz Hlina független parlamenti képviselő, a KDH frakciójának tagja. Augusztus 20- án egy katonai konvojjal vonul végig az országon. Pozsonyból indul, Zólyomban, Kassán és Eperjesen áll meg, a végállomás Bátorhegy (Krajná Bystrá) község, a szovjeteket az országba hívó CSKP-vezető, Vasiľ Biľak szülőfaluja. A konvoj egy tankból és egy páncélozott csapatszállítóból fog állni, amelyeket teherautókkal visznek át az országon. „Engem nem érdekel Amerika, NATO, Putyin, Porosenkó, Szan- dokán vagy más konvoj, ezekre elég szakértő van az országban. Engem az érdekel, hogy Biľak szülőfalujában lehet, hogy soha nem láttak harci járműveket, lehet, hogy sosem hallottak fegyverropogást, ezért szeretnénk nekik legalább valamit megmutatni ebből. Lehet, hogy megértik, itt nem kétkoronás tejről van szó, hanem hazaárulásról”-mondta. (TASR) Matovič 45 ezer eurós plakátjai Pozsony. Nyári óriásplakátkampányára összesen 45 ezer eu- rót költött az OEaNO. „Az A rossz győz, ha a jó emberek nem tesznek semmit feliratú plakátkampányt augusztusra rendeltük meg. Kicsit későn kerültek ki, mivel last minuté megrendelés volt. Mintegy 500 darab van belőlük, a költségek 45 ezer euróra rúgnak, áfával” - mondta Igor Matovič, a párt elnöke. Év végéig újabb plakátkampányra készül a párt, de hogy ez milyen lesz, arról nem beszélt a párt vezetője. (SUA) LAJOS P. JÁNOS A lakosság 43 százaléka szívesen utazna külföldre is a gyógykezelésért, ha olyan kezelésről van szó, amely nálunk nem elérhető, akkor 68 százalék vállalná az utazást. Pozsony. A magas hajlandóság ellenére a lakosság törtrészének van csak tapasztalata a külföldi gyógykezeléssel: 3% esett át akut, nem tervezett kezelésen, 2% pedig tervezett kezelésen. Ez teljesen egyezik az uniós átlaggal, de egyes országok között jelentős különbségek vannak. A legtöbben Luxemburgból kezeltették magukat külföldön, a megkérdezettek 16%-a kapott kezelést másik országban, az olaszok 11%-a, a magyaroknak pedig 10%-a vett igénybe külföldi gyógykezelést a felmérést megelőző 12 hónapban. 2015. augusztus 18.1 www.ujszo.com Kapkodás a szociális csomag körül IBOS EMESE Pozsony. Egyelőre nem tudni Robert Fico kormányfő mikor hallgatja meg a legszegényebb régiók településeinek polgármestereit, hogy pontos képet kapjon a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő régiók problémáiról. A korábban mára jelzett találkozó elmarad. A kormányhivatal még nem tudta megmondani, mikor és hol kerülhet sor az egyeztetésre. Pedig a gömöri és a nógrádi polgármestereknek, vállalkozóknak határozott elképzelésük van a régió felzárkóztatásáról. A közelmúltban a pénzügyminisztérium hivatalnokai több településen megfordultak. Információkat és adatokat gyűjtöttek az egyes járásokban uralkodó állapotokról, illetve a felzárkóztatásukat segítő lépésekről. Jobb utak kellenek Rimaszombat vezetése az infrastruktúra fejlesztését és befektetőket vár a kormánytól. „Az egyeztetésen szó volt a mezőgazdasági termesztés bővítésről, önellátásról, illetve a mezőgazdasági termékek feldolgozó hátterének kiépítéséről, valamint a turizmus fejlesztéséről” - mondta Rigó László alpolgármester. Rigó szerint a régióban letelepedő befektetőknek ötéves adókedvezményt vagy egyéb kedvezményeket is fel kellene ajánlani. A gömöri régió fejlesztésével kapcsolatban több egyeztetést szervezett a Naša Sobota (Mi Szombatunk) nevű polgári társulás. Június végén Tornaiján egy konferencia keretében 130 ön- kormányzati vezető, vállalkozó, civil és egyházi szervezetek képviselői memorandumot fogadtak el a régió irányított fejlesztése érdekében. Ebben a munkahelyteremtés támogatását, adó- és járulékkedvezményeket, az R2-es gyorsforgalmi út és a lokális infrastruktúra fejlesztését, valamint közintézményeknek a régióban történő elhelyezését jelölték meg a legfontosabb lépéseknek. A társulás a pénzügyminisztériummal is folyamatosan egyeztetni kíván. Csalóka statisztika Fülek városa, mivel a Losonci járásba tartozik, nem részesülhet a készülő törvény adta támogatásból. A több mint 10 ezer lakosú város valamivel több, mint 15 kilométerre fekszik Losonctól. A statisztikai adatok alapján a Losonci járás munkanélküliségi rátája júniusban 18,38, májusban pedig 18,42% volt. Közben Füleken a munkanélküliség jó ideje 21% körül mozog. „Több szempontból is ellentmondásos a város helyzete. Négy komoly befektetővel nagy ipari központ vagyunk, ennek ellenére nagy a munkanélküliség a városban. Viszont a járás többi települése kiegyenlíti a mérleget és a statisztikai adatok alapján nem vagyunk hátrányos régió” - mondta Agócs Attila. A polgár- mester szerint a városban leginkább munkahelyekre van szükség, mert a lakosság mintegy 30%-a évek óta kiszorult a legális munkaerőpiacról. „Olyan befektetőre van szükségünk, amely a helyi szakképesítés nélküli lakosságot tudná foglalkoztatni. Korábban a helyi öntöde látta el munkával ezt a réteget” - magyarázza Agócs Attila. Mára ezek az emberek teljesen a társadalom perifériájára szorultak, egyre több család él mélyszegénységben. Négy vagy öt járás? (TASR-feivétei) Vonzó a külföldi kezelés Gyógykezelés külföldön ► tavalya lakosság596-a kezeltette magát külföldön ► 4396 vállalná a külföldi kezelést ► 36% tartja magát „jól tájékozottnak" a kérdésben A legkevesebben Bulgáriából kezeltették magukat külföldön, a lakosságnak mindössze 1%-a. A legtöbben olyan kezelésekért utaznának, amely nálunk nem elérhető, Szlovákiában 68% adta ezt meg a lehetséges külföldi kezelés indokaként. A második leggyakrabban említett ok 61%-kal a színvonalasabb ellátás, 40% pedig a jó nevű szakorvosok miatt utazna ki. Habár az emberek többsége a színvonal és a nálunk nem elérhető kezelések miatt utazna, a döntést 53% az alapján hozná meg, hogy a költségeket milyen mértékben fizeti ki a hazai egészségbiztosító. Ez jóval magasabb az uniós átlagnál, amely mindössze 31%. Uniós összehasonlításban a legtöbben a kisebb országok lakói közül utaznának külföldi kezelésre. A listát Málta vezeti, ott a lakosság 78%-a hajlandó külföldre is elutazni a kezelésért, majd Hollandia, Ciprus, Dánia és Szlovénia következik mintegy 60% körüli vagy e feletti hajlandósággal. A sor végén a németek vannak 11%-os hajlandósággal, majd a finnek, az osztrákok és a franciák következnek. A szlovák lakosság viszonylag tájékozott, 63% tud róla, hogy a kezelés költségeit vagy egy részét fizeti a hazai biztosító.
