Új Szó, 2015. augusztus (68. évfolyam, 177-201. szám)
2015-08-17 / 190. szám, hétfő
Rövidlátó segítség KOCÚR LÁSZLÓ 4 J _____________ E l őzetes kormányzati bejelentés szerint összeülnek a leszakadó régiók polgármesterei, vállalkozói és a regionális állam- igazgatási intézmények vezetői, hogy a legrosszabb helyzetben levő járások felemelkedési lehetőségeiről egyeztessenek a kormányfővel. Amit nem sikerült három év alatt növekedési pályára állítani, azt rakétasebességgel, nyolc hónap alatt szeretnék megoldani. Szlovákiában idén júniusban nyolc járásban volt 20 százalék feletti a munkanélküliség, ebből a Rimaszombati járásban 28,27, a Nagyrőcei- ben pedig 24,99 százalékos. A nyilvántartott munkanélküliek országos átlaga 11,5 százalék. A tervezet szerint azonban nem mindegyik járás folyamodhat támogatásért, csak azok, ahol a munkanélküliség tartósan, azaz legalább kilenc negyedéve az országos átlag 1,9 százaléka feletti. így - a fentebb már idézett júniusi adatok függvényében - egy huszárvágással máris négyre sikerült redukálni a megsegítendő járások számát, arról nem is beszélve, hogy a magas munkanélküliséggel együtt járó valós problémák szempontjából az a járás sincs sokkal jobb helyzetben, ahol a munkanélküliség nem húszszázalékos, „csak” 19,78. Júniusban ez konkrétan a Szobránci járás volt. Szlovákiának 79 járása van, 33-ban magasabb a munkanélküliség az országos átlagnál. Ezekből négy járás problémáját oldaná meg a második szociális Fico-csomag tervezett intézkedése. A semminél persze ez is több, azt illetően azonban jogos kétségeink támadhatnak, mennyire rendszerszintűek ezek a megoldások. A kormány technikai és anyagi segítségnyújtást tervez. A technikai segítség azt jelenti, a települések vezetői az adminisztrációs tevékenység terén segítséget kaphatnak az állami hivataloktól, amelyek egyébként erre hivatottak. így ez eddig nem túl biztató. Az anyagi segítség konkrét nagysága és formája egyelőre nem ismert, pedig valószínűleg ez érdekelne többeket. Azt még a pénzügyminisztérium kebelén működő Pénz- politikai Intézet is megjegyzi, a tervezet nem számol azzal, hogy a tartósan munkanélküliek nagy hányada a leszakadó régiókban roma, s megfelelő képzettség híján nem találnak munkát; illetve hogy hiába az esetleges adókedvezmény, megfelelő infrastruktúra híján komoly befektető nem fog letelepedni a Nagyrőcei járásban Fico két szép szeméért, hanem sikítva szalad el, ha meglátja az ottani úthálózatot... Mindezt a tervezet azonban nem oldja meg, csak tüneti kezelés gyanánt eloszt némi állami pénzt. Miközben a leszakadó régiók toplistáját hosszú ideje ugyanazok a járások vezetik, a probléma tehát nem új keletű. Valószínűleg vállalkozóbarát adó- és járulékpolitikával többet el lehetne érni, ehhez viszont tudatos, átgondolt, hosszú távú tervezésre lenne szükség. Ez nyolc hónap alatt nem hozná meg a látható, és ami a Smer számára fontos, voksokra konvertálható hatását. Egyszerűbb látványosan pénzt osztogatni, aztán jövő márciusban majdcsak lesz valahogy. FIGYELŐ A görögök állítólag már felfogták Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter üdvözölte az új görög mentőprogramról kötött megállapodást, de egy lapinterjúban figyelmeztette az athéni vezetést, hogy szigorúan ellenőrzik majd a reformokat. A program elindításához még a német törvényhozás alsóházának (Bundestag) felhatalmazása is szükséges, a testületet szerdára rendkívüli ülésre hívták össze. Az athéni vezetéssel ugyan igen fáradságos tárgyalásokat kellett folytatni, de végül sikerült megértetni, hogy nem lehet elkerülni a valódi és mélyreható reformokat - tette hozzá a miniszter a Bild am Sonntagnak nyilatkozva. A nemzetközi hitelezők szigorúan ellenőrzik majd a megállapodás betartását. A reformokat pontról pontra meg kell valósítani, és minden további segítség az előírt intézkedések végrehajtásától függ-szögezte le Schäuble. A Bundestag várhatóan megadja a felhatalmazást a német kormánynak a 86 milliárd eurós mentőprogramban való részvételhez, bár a kormányzó CDU/CSU frakcióban továbbra is sok az elégedetlen képviselő az újabb német részvétel miatt. Ezzel szemben az ellenzéki német baloldali pártok arra hivatkozva utasítják el a megállapodást, hogy túlságosan szigorúak a görög megszorítások. (MTI) Menekültek: pénz helyett utalványt Németországban költőpénz helyett utalványokat kaphatnak a nyugat-balkáni származású menedékkérők a bevándorlási hivatal elképzelése szerint. A hivatal elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta, hogy az ellátásban törekedni kell a természetbenijuttatás elvére, például közlekedési jegyeket, utalványokat kapnának. Most egy egyedülálló menedékkérő havonta 143 eurót kap. A hivatal azt akarja elérni, hogy kevésbé legyen vonzó Németország a gazdasági okok miatt menedékjogot kérők számára, hogy legyen hely a valóban védelemre szorulóknak. A nyugatbalkáni kérelmezők esetében előfordul a forgóajtó-hatás, vagyis az elutasított kérelmezők közül sokan ismét megjelentek és újabb eljárást kezdeményeztek, hiszen a három-négy hónap alatt Németországban megszerzett pénzből a hazájukban kilenc-tíz hónapig meg tudnak élni. Szó van arról is, hogy Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három nyugat-balkáni államot is sorolják át az úgynevezett biztonságos származási országok közé. Ez felgyorsíthatja az eljárást, hiszen vizsgálat nélkül, „ránézésre” elutasíthatják a kérelmet és Németország elhagyására kötelezhetik a kérelmezőt. (MTI) VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2015. augusztus 17. I www.ujszo.com Érzékenység Fico és Matovič sértődöttsége is megmosolyogtató, sőt siralmas LOVÁSZ 1 ~T™' mL iiM K ezdjük néhány alapvetéssel: politikai ellenfelet, netán partnert titkosan felvenni és a felvételt közzétenni gazemberség. Ezt ártó szándékkal tenni - demokratikus társadalomban a diszkvali- fikálással egyenlő. Kereskedelmi tárgyalást folytatni saját cég nevében parlamenti képviselőként összeférhetetlenség, demokratikus parlamenti viszonyokban szankcionálandó. Számla nélküli ügylet lebonyolítására buzdítani kimeríti a felbujtás bűncselekményét - a büntetés jobbára ugyanannyi, mint a megvalósult bűncselekmény esetében. Rendőrségi vizsgálatot tartani egy önhibájából gyanúba keveredett cégnél természetes. Rendőrséget politikai ügyek rendezésére használni gazemberség. Mindezek után megsértődni - egyik és másik oldalon egyaránt-nevetséges. S egyben siralmas. Nos, ennyit távirati stílusban. Ne feledjük, parlamenti bohócunk, Igor Matovič, mindent megtett azért, hogy a nyomozóhatóság figyelmét magára vonja. Felvett egy üzletinek kinéző tárgyalást, ahol nem a tárgyalópartner, hanem ő javasol törvénytelen megoldást, rejtve bár, de Szlovákiában azért nagyon is érthető módon. Ilyet még a hivatalos agent provocateur sem tehet, hát még egy képviselő. A rendőrség meg sokszor megtesz minden tőle telhetőt, hogy politikai felhangja legyen egyes lépéseinek - spéciéi képviselőnk cégét olyan módon vizsgálni, ahogyan azt tette, minimum gyanús (ugye, emlékszünk rendőrségi túlkapások elke- nésére, mondvacsinált nyomozásokra, Maiina Hedvigre, vagy éppen köztörvényes gazemberek úgymond eljárási hibák miatti szabadlábra helyezésére, de bizonyos bírák Bonano-daljátékára vagy 150 ezres kártérítésre is). Képviselőnk reakciója pedig ostoba: mert vagy van a kormányfőnek százezrekre rúgó vagyona valahol egy adóparadicsomban, s akkor a nagy bejelentés késik és célvezérelt, vagy nincs, akkor meg ostobaság. Van viszont adóparadicsomokban kormányzati körökhöz közelállóknak 16 milliós villája és 100 milliós itthoni rendezetlen adóssága. Van néhány politikai szereplőnek mesés vagyona, eszméletlenül drága órája, rocke- felleri allűrből is valami. Nyomozni való annyi, de annyi van, hogy tíz speciális ügyészséget ellátna munkával. Ebben a közegben a képviselő vagy a kormányfő látványos sértődöttsége megmosolyogtató lenne, ha nem lenne inkább siralmas. Megy a cirkusz, és a társadalmi vita (?) most arról folyhatna, kinek van igazaj Egyiknek sem. A nyomozásnak van tétje, de van kultúrája is, s az a jó, ha van eredménye. Lehet ostorozni kormányzatokat korrupt magatartásért, de akkor tisztának illik lenni. És el lehet játszani a sértődöttet, de minek. Túl érzékenynek méltóztatnak lenni, képviselő urai- mék - talán mégis másra kellene tartalékolni ezt az érzékenységet. Például érzékenyebben kellene reagálni apénzek lenyúlására... NEM TŰRÖM, HOGY BÁRKI HÜLYESÉGEKET BESZÉLJEN A TITKOS SZÁMLÁIMRÓL' (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Továbbra is a káosz az úr a Krímen MTI-HÁTTÉR Másfél évvel az orosz megszállás és elcsatolás után is káosz uralkodik a Krímen - írta helyszíni riportjában a The New York Times. Szinte megszűnt a szólásszabadság, felszámolták a gyülekezési jogot és a szabad sajtót, előkerültek a régi démonok: a buijánzó kormányzati korrupció, a megvesztegetések, a hozzá nem értés. A Krím elszigetelődött a nyugati szankciók miatt: a külföldi hitelkártyák nem működnek, sokszor nem használható a mobilhálózat, és sok népszerű internetes szolgáltatást - például a gmail levelező rendszert - blokkolnak. A helyi egyetemek diplomáit már nem ismerik el Nyugaton, ezért több ezer külföldi hallgató hagyott fel krími tanulmányaival. Szembetűnő átalakulás a szabad véleménynyilvánítás és gyülekezés hiánya. Leonyid Kuzmin, egy 24 éves tanár erre akkor eszmélt rá, amikor megemlékezést szervezett a nagy ukrán költő, Tarasz Sevcsenko születésének évfordulójaalkalmából. Az eseményen tiltakozók jelentek meg ukrán zászlókkal és egy „A Krím Ukrajnáé” feliratú táblával. Kuzmint emiatt letartóztatták, megbírságolták és kirúgták állásából. Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság (FSZB) nemrég letartóztatta a krími kormány iparpolitikai miniszterét és két magas rangú tisztviselőjét, emellett három minisztert menesztettek, egyikük ellen eljárás folyik. A krími kormányfő szerint a problémák abból fakadnak, hogy kormányának tisztviselői nem tudnak mit kezdeni az ukrán és orosz törvények közötti ellentmondásokkal. Az orosz sajtó szerint valójában küzdelem folyik az Oroszországból beáramló állami támogatásokért. Moszkva 700 milliárd rubelt (1,17 milliárd eurót) irányzott elő 2020-ig a félsziget fejlesztésére. Az FSZB nem véletlenül tartóztathatott le krími kormánytagokat: a Kreml számvevői szerint a 2014-ben útépítésre adott pénz kétharmadával nem tudtak elszámolni. A The New York Times beszámolója szerint a krími oroszok is csalódottak. A 75 éves Tamara Gregorijan keserűen megjegyezte: annyira vártuk, hogy Oroszország részévé váljunk, reméltük, hogy minden jóra fordul, de csak még rosszabb lett.
